Írásunkban példákon keresztül bemutatjuk az Szja-törvény 1. számú melléklet 6.3. pontja szerint adómentes biztosítási díjak gyakorlatát. A biztosítási díjak adókötelezettségét teljes körűen tárgyaló írás az Önadózó júniusi számában olvasható.
2010. július 12. 14:59
Forrás: Önadózó
___________________________________________
ÖNADÓZÓ előfizetéssel - lépéselőnyben az adózásban!
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap első napján. Hétezer könyvelő irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Előfizetési díj 2010. 9-12. hónapra 5.880,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Előfizetőknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Az Szja-törvény 1. számú melléklet 6.3. pontja szerint adómentes:
• a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja,
• a balesetbiztosítás díja,
• a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint
• a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.
Azaz, ha a biztosítási esemény kizárólag valamilyen baleset, vagy a magánszemély teljes és végleges (együttes feltétel) munkaképtelensége, akkor a biztosítás díjának más személy által történő megfizetése nem keletkeztet adókötelezettséget. Szintén nem adóköteles az, ha a kifizető kizárólag a saját felelősségi körébe tartó kockázat elhárítására köt biztosítást. Ilyen lehet például egy veszélyes üzemnek minősülő gyárat fenntartó társaság által a veszélyes tevékenység során okozott – vétkességre tekintet nélkül megtérítendő – kár kivédésére kötött biztosítás díja. Ez a biztosítási szerződés például irányulhat arra, hogy ha a káresemény során egy munkavállaló megsérül, akkor az elmaradt, kieső bérét a gyárat üzemeltető társaság helyett a biztosító térítse meg. Ezen biztosítási szerződés díja tehát szintén nem adóköteles.
Példa: A munkavállaló a cafetéria juttatás keretében azt kéri, hogy a munkáltató kössön a javára balesetbiztosítást, továbbá teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítást. A munkáltató által fizetett biztosítási díj adómentes juttatásnak minősül, azaz annak 100 ezer forint éves díja a magánszemély cafetéria keretét 100 ezer forinttal csökkenti.
Végezetül adómentes a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás díja. A kockázati életbiztosítás fogalmát sem az Szja-törvény, sem az ágazati jogszabály, azaz a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény nem határozza meg. Ugyanakkor az ágazati jogszabály több helyen (a 118. § (1) bekezdésében, a 166. §-ában) alkalmazza a kockázati életbiztosítás kifejezést. A kockázati életbiztosítás tehát egy olyan fogalom, melynek a jelentését elsősorban a joggyakorlat és a polgári jog elmélete határozza meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) nem nevesíti külön a kockázati életbiztosítást, bár az 536. § (2) bekezdésének b) pontjában kimondja, hogy biztosítási esemény lehet különösen „halál bekövetkezése, meghatározott életkor elérése”. Ugyanakkor a Ptk. 560. §-ához fűzött kommentár már alkalmazza a kockázati életbiztosítás fogalmát, amikor kimondja, hogy „Az életbiztosításoknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg: az egyik az ún. elérési biztosítás, amelynél a biztosító akkor fizet, ha a biztosítási időszak végén a biztosított életben van, illetve a másik a halál esetére szóló, vagy más néven a kockázati életbiztosítás, amelynél a biztosítási eseménynek a biztosított halála számít.” Így megállapítható, hogy kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításnak az az életbiztosítás minősül, amely kizárólag a biztosított halálának esetére szól.
Értelemszerűen a lejárati, megtakarítási jellegű, illetve a vegyes életbiztosítások esetén biztosítási eseménynek nem kizárólag a biztosított halála minősül, ezért e biztosítások díjának a kifizető által történő megfizetése nem tekinthető adómentesnek. Megjegyzést érdemel, hogy az a lejárattal rendelkező életbiztosítás is megfelel az adómentesség feltételeinek, amely alapján a biztosító a szolgáltatását halál esetén a magánszemély által megnevezett kedvezményezettek részére, míg lejárat – például 10 év eltelte után – a kifizető részére teljesíti.
Példa:A munkáltató oly módon köt vegyes jellegű életbiztosítást, hogy a munkavállaló (illetve a munkavállaló örököse) csak abban az esetben jogosult a szolgáltatásra, ha a haláleset, baleset, betegség bekövetkezik, míg a szerződés lejártakor, tíz év után a szolgáltatást a munkáltató szerzi meg. Az életbiztosítási szerződés – a magánszemély szempontjából – megfelel az Szja-törvény 1. számú melléklet 6.3. pontjában foglaltaknak, ezért a munkáltató által fizetett biztosítási díj adómentes.
A szerződés kilencedik évében az említett biztosítási szerződést a felek oly módon alakítják át, hogy a lejárati szolgáltatásra a munkáltató helyett a magánszemély válik jogosulttá. A munkáltató által korábban megfizetett díjak az átalakítás következtében adóköteles biztosítási díjnak minősülnek, mely jövedelmet a munkavállaló a szerződés átalakításának napján szerez meg.
Szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy a biztosítás díja csak akkor lehet adómentes, ha a biztosítási szerződést a kifizető köti meg, ide értve azt az esetet is, ha utólagos szerződésmódosítással a kifizető szerződő féllé válik. Ugyanis abban az esetben, ha a magánszemélynek már eleve fennáll egy biztosítási szerződése, és a kifizető ennek a díját téríti meg a magánszemély részére, akkor a kifizető egy költségtérítést biztosít. Azaz ebben az esetben a juttatás pénzben – és nem biztosítási díj formájában – történik, ami értelemszerűen azt eredményezi, hogy a jövedelem nem lehet az Szja törvény 1. számú melléklet 6.3. pontja szerint adómentes. Ezért a magánszemély által kötött biztosítási szerződés díjának a kifizető által történő átvállalása a magánszemély jogviszony szerint adókötelessé váló, összevonás alá eső jövedelmének tekintendő.
dr.Honyek Péter
/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó 2010. júniusi számában olvasható: Önadózó eléőfizetés 2010. 9-12. hónapra 5.880,-Ft. Előfizetés: info@onadozo.hu)
***
A KÖNYVELŐI FELELŐSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD
Az I. Fejezet szól a könyvelési szerződésről – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerződésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelői munka során elkövethető tipikus hibalehetőségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelőknek – egy könyvelőirodai vezető tollából. A III. Fejezetet a könyvelői kártérítési felelősségnek szenteltük, amelyből egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelői kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelő irodák felelősségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelők, főkönyvelők, gazdasági igazgatók kártérítési felelősségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelői kártérítési felelősség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelő iroda Általános Szerződési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Működési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képező CD is tartalmazza.
A könyvelői felelősség kézikönyve. Szerző: Dr. Szabó Tibor, Regős Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság előfizetőknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség
