Az előleg kikötése a vállalkozási és szállítási szerződések esetében igen gyakorinak mondható, amennyiben a szerződéses összeg jelentős, vagy ha teljesítésre kötelezettnek, a szerződéses teljesítéséhez olyan beszerzéseket kell finanszíroznia, amely beszerzések nem vagy nem teljes egészében használhatók fel egy másik szerződési kötelem teljesítéséhez, ha a megrendelő elállna a vételi szándékától. Az Áfa tv. az előleg fogalmat gyűjtő fogalomként használja és minden olyan pénz és készpénz helyettesítő eszköz, az Áfa tv. szerinti teljesítést megelőző átadására alkalmazza, amely beszámításra kerül a vételárba. Az előleget sokszor foglalóként adják át, bár a foglaló jogkövetkezmények szempontjából eltérő tartalmú az előlegtől.
2010. július 12. 15:15
Forrás: Önadózó
___________________________________________
ÖNADÓZÓ előfizetéssel - lépéselőnyben az adózásban!
Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap első napján. Hétezer könyvelő irodának, vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket. Előfizetési díj 2010. 9-12. hónapra 5.880,-Ft. (1.470,-Ft/hó) Előfizetőknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.
Előlegnek a fentiek alapján csak a pénzt és a készpénz-helyettesítő eszközt lehet tekinteni, ha azt szerződés alapján a teljesítést megelőzően fizeti a vevő. Ha például az ellenértékbe valamilyen meglévő követelést kívánnak előre beszámítani, azt nem lehetséges az Áfa tv. szerinti előlegnek tekinteni. Ha az A cég korábbi áruszállításból tartozik B cégnek, és a B cég vállalkozási szerződést köt A céggel, amely szerződés azt tartalmazza, hogy az A cégnek azért nem kell a vállalkozási szerződésben kikötött előleget megfizetnie, mivel a fennálló követelés kerül beszámításra, úgy az Áfa tv. szerinti előlegről nem beszélhetünk, és a követelés előzetes beszámítása adózási pontként (teljesítésként) nem értelmezendő álláspontom szerint. Ettől eltérően a korábbi Áfa törvénnyel kapcsolatban az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium közzétett olyan irányú álláspontot, hogy a példa szerinti beszámítás előlegnek tekinthető. Azonban a régi normaszöveg némileg megváltoztatásra került az új törvényben, és jelenlegi jogszabály csak a pénz és készpénz- helyettesítő eszköz formájában történő előrefizetést tekinti előlegnek, így a követelés beszámítás álláspontom szerint nem tekinthető ennek (szerző véleménye, a hatóság által nem került megerősítésre).
Az Áfa tv. készpénz-helyettesítő eszköznek az 1996. évi CXII. törvény (Hitelintézetekről szóló törvény) 2. számú melléletének 5. pontja alapján meghatározottakat tekinti. 5.1 Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
a) a csekk,
b) az elektronikus pénzeszköz,
c) a pénzforgalmi szolgáltató és az ügyfél közötti keretszerződésben meghatározott olyan személyre szabott dolog vagy eljárás, amely lehetővé teszi az ügyfél számára a fizetési megbízás megtételét.
Az előző felsorolás alapján megállapítható, hogy a váltóval történő előrefizetés sem tekinthető előlegnek (szerző álláspontja nem került megerősítésre)
Előlegnek csak olyan pénzösszeg tekinthető, amelynek átadása során egyértelműen meghatározásra kerül, hogy melyik teljesítés ellenértékében számítódik be. Ennek érdekében az Áfa tv. előírja, hogy a számlán meg kell jelölni az előleg esetén azon ügyletet, amelybe beszámítják. Vagyis egy egyszerű példával megvilágítva, ha azért adunk át a zöldségesnek előre pénzösszeget, hogy a hónap során majd levásároljuk, akkor az átadott pénz nem előleg az Áfa tv. fogalmai szerint. Ha azért adjuk át a pénzösszeget, hogy hozzon számunkra három mázsa burgonyát, akkor már megjelölésre került azon ügylet, amelybe beszámításra kerül a pénzösszeg, így előlegnek minősül.
Az adóhatóság álláspontja szerint csak a szerződés keretében történő pénzeszköz átadás tekinthető előlegnek, így az olyan előrefizetés, ami a vevő egyoldalú akaratából, szerződésen kívül történik nem minősül előlegnek, vagyis annak átvétele adófizetési kötelezettséget nem eredményez.
A foglaló átadása szintén előlegnek tekinthető az Áfa tv. általános előlegfogalma miatt, függetlenül attól, hogy a polgárjog a foglalóhoz egyéb szankció jellegű rendelkezést is társít.
Az óvadék (latinul: kaució) nem minősül előlegnek tekintettel arra, hogy a kauciónak egy biztosítási pénzletét funkciója van, vagyis a szerződésnek megfelelő magatartás esetén a kaució visszajár a letevőnek. Pl. a windsurf kölcsönzés esetén, ha a bérlő visszahozza a windsurfot sérülésmentesen, akkor a kaució visszajár neki. Ha nem hozza a vissza az eszközt (eltulajdonítja), akkor a bérbeadó kártérítés jogcímén tarja meg a kauciót, de a kártérítés nem képez adólapot. Ha sérülten hozza vissza az eszközt, akkor a sérülés miatt az eszközben keletkezett kár kerül megtérítésre a kaucióból, így szintén kártérítés jellegű a megtartott rész, vagyis nem képez adólapot.
Óvadékot, kauciót kötnek ki rendszeresen az ingatlan bérleti szerződésekben, e bérleti szerződések esetén kikötött kaució sem képez adólapot, azért mivel annak összege csak a nem szerződésszerű magatartásból eredő követelések megtérülését biztosítja (pl. a bérlő nem fizeti az esedékes díjat, vagy kárt okoz az ingatlanban).
Amennyiben olyan kitételek is szerepelnek a szerződésben, hogy az óvadék beszámításra kerül a szerződésszerű teljesítés ellenértékébe, akkor a szerződést a valós tartalma alapján kell minősíteni és nem zárható ki az, hogy ez esetben az óvadék átadása előlegnek minősül. Célszerű a feleknek tudatosan fogalmazni a szerződésben, annak érdekében, hogy a bizonytalanul megfogalmazott szerződéses akaratot a hatóság ne értékelhesse a felektől eltérő módon, az Art 1. § (7) bek. alapján.
Opciós, elővásárlási jog érdekében fizetett összeg nem minősül előlegnek. Az elővásárlási jog megszerzése külön jogügylet és az általános adókulccsal adózik a jog megszerzésének időpontjában.
A teljesítést megelőzően ügyvédi letétbe helyezett összeg nem minősül előlegnek, mivel nem kerül az összeg közvetlenül átadásra az eladónak, illetve az összeg nem kerül jóváírásra a teljesítésre kötelezettnél. Előleg akkor lesz az ügyvédi letétbe helyezett összegből, ha azt az ügyvéd átadja a teljesítésre kötelezettnek (bekövetkeznek a rögzített feltételek), és az átadás időpontja megelőzi a teljesítési időpontot.
Az önkormányzatok és egyéb állami szervezetek az ingatlanjuk értékesítése esetén rendre ajánlati biztosítékot kérnek a vételi szándékukat kinyilvánító személyektől. A pályázati kiírások szerint a vételi biztosíték a nyertes pályázó esetében beszámít a vételárba, míg a vesztes pályázóknak visszajár az összeg. Ezen ajánlati biztosíték akkor képez előleget, mikor a nyertest kihirdetik, vagyis az előleg számla teljesítési időpontja nem az összeg átvételének az időpontja, hanem a nyertes pályázó kihirdetésének az időpontja.
Mikor kell az előleg után adót fizetni?
Előleg átadása után az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az előleg alapjául szolgáló ügylet adóköteles és az eladó az adó-megállapításra és adófizetésre kötelezett. Vagyis az olyan ügylet előlegénél, amelyet az Áfa törvény mentesít az adó alól, nem kell adót fizetnie a teljesítésre kötelezettnek az előleg átvételekor. Ha az adó megfizetésére a vevő kötelezett, akkor sem keletkezik adófizetési kötelezettség az előleg átadásakor. Ilyen ügylet lehet például az építőiparban alkalmazandó fordított adózás, vagy ingatlanértékesítésnél alkalmazandó fordított adózás, vagy a közösség más tagállamából történő termékbeszerzés, vagy külfölditől igénybe vett szolgáltatás, ha a belföldi igénybevevő az adófizetésre kötelezett.
Azon ügyletek esetén, amikor az eladó az adófizetésre kötelezett és az ügylet adóköteles, ennek okán az előleg is adóköteles, az adófizetési kötelezettség a pénzösszeg átvételének, illetve jóváírásnak időpontjában keletkezik. Mivel a teljesítésre kötelezett nem tudhatja előre, hogy vevője pontosan mikor fogja átadni, átutalni az előleget célszerű, ha az előlegről a számlát, akkor állítja ki, mikor tudomást szerez a pénzösszeg átvételéről, ezen okból elterjedt gyakorlat, hogy előlegbekérő iratot küld a szállító a vevőjének az előlegről. Ha készpénzben adják át az előleget, akkor a számlát az adott napon kell kiállítani, ha utalják az előleget, akkor a jóváírást követő 15 napon belül kell kiállítani az előlegszámlát.
Milyen bizonylatot kell kiállítani az előlegről?
Az előlegről alapesetben mindig számlát kell kiállítani. Ha az előleget olyan ügyletből kifolyólag veszzük át, amely adómentes, akkor a kiállított számlán meg kell jelölni, hogy miért adómentes az előleg, célszerűen az alapügylet adómentességének törvényi hivatkozásával. Adómentes ügyletek előlegének átvételekor nem szükséges számlát kiállítani, egyéb számviteli bizonylat is megfelelő a dokumentálásra.
A fordított adózású ügyletek előlegének átvételekor számlát kell kiállítani, és ezen meg kell jegyezni, hogy fordított adózású ügylet előlegéről van szó (így nyilvánvalóvá válik a könyvelő és az adóellenőr számára is, hogy az adott pénzösszeg átvétele nem generál adókötelezettséget).
Az adóköteles előleg átvételekor, nem szükséges számlát kiállítani, ha az előleget átadó (vevő) nem adóalany, és az előleget készpénzben, vagy készpénz-helyettesítő eszközben adják át, valamint ha nem kéri a számla kiállítását, ekkor nyugta kibocsátása a kötelező. Ezen álláspontot az adóhatóság hirdette meg az új Áfa tv. hatálybalépésekor, azonban a jogszabály szigorú nyelvi értelmezése alapján csak akkor nem kell, számlát kiállítani, ha a nem adóalany vevő a teljes ellenértéket kifizeti készpénzben a teljesítés időpontjáig. Vagyis ha az előleg készpénzben kerül kifizetésre, értelemszerűen a teljesítés időpontjáig, de a maradék összeg a teljesítést követően kerül kifizetésre, akkor nyelvtanilag nem lehetséges az előlegről nyugtát kiállítani.
Ha adóalany az előleget átadó, akkor minden esetben ki kell állítani a számlát, továbbá számlát kötelező kiállítani akkor is, ha az átvett összeg (bruttó) meghaladja a 900.000 Ft-ot, függetlenül attól, hogy ki adja át az előleget és milyen formában.
Gyakran fordul elő, hogy a teljes vételárat kifizetik előlegként még a tényleges teljesítés időpontjáig (például az előre befizetett tanfolyami díjak). Ha adóalany a vevő, akkor számára az előlegről számlát kell kiállítani, majd a teljesítés időpontjában egy másik elszámoló számla kiállítása is szükségessé válik, bár belátható, hogy a teljesítés időpontjában már nem keletkezik újabb adókötelezettség. Talán a jelenleg meghirdetett adóadminisztráció egyszerűsítés jegyében el lehetne tekinteni a második számla kiállításától (sok adóalany törvényi felhatalmazás nélkül is elvégzi az egyszerűsítést és nem ad „végszámlát”, pontosabban az előlegszámlát állítja ki végszámlaként).
Ha nem adóalany a vevő és készpénzben előre fizeti a teljes ellenértéket, akkor elegendő a vételár átvételekor nyugtát kiállítani, és ilyen esetben végszámla kiállításra nincs szükség (pl. a nyári táborokra szülőktől előre beszedett díjak). Ha a magánszemély kéri a számlát, akkor viszont a korábbi bekezdés szerint kell eljárni.
A határozott időszaki elszámolású ügyletek esetén nem értelmezendő az előleg fogalom, vagyis ha a fizetési esedékesség a tényleges teljesítést megelőzően keletkezi (pl. bérleti díjak), akkor végszámlát kell kiállítani, a fizetési határidő, mint teljesítési időpont figyelembe vételével.
Iskolai gyermekétkeztetés során gyakran merül fel kérdésként, hogy kell-e számlát kiállítani. Ha a szülő a fizetési határidő előtt készpénzben teljes összeget fizet, és nem kéri a számla kiállítását, ez esetben nem szükséges a számla kiállítása elegendő a nyugtával történő bizonylatolás. Egyéb esetben a számla kiállítása kötelező.
Külföldi fizetőeszközben teljesített előleg
Amennyiben az előleg átvétele adófizetési kötelezettséget eredményez, és az előleget külföldi fizetőeszközben teljesítik, úgy a teljesítésre kötelezettnek a kiállított számlán az előlegre jutó adót forintban fel kell tüntetni (ilyen esetben az egyszerűsített számla nem alkalmazható). Átváltási árfolyamként, a teljesítésre kötelezett választása alapján MNB vagy valamely kereskedelmi bank az napi eladási árfolyamát alkalmazza, amelyiken jóváírták a számlájára az összeget, vagy amelyiken átvette készpénzben az előleget.
A végszámla kiállításakor a teljesítésre kötelezett, az előleg feletti összeg adókötelezettségét határozza meg (az előleget az átvételkor adózza le), így a végszámla teljesítés időpontjában csak az előleg feletti rész adótartalmát számítja át forintra az új árfolyamon.
Előleg visszafizetése, az ügylet meghiúsulása
Az előleg visszafizetése esetén, az eredeti számlát érvényteleníteni szükséges. Az érvénytelenítés okirata a számlával egytekintet alá eső okmány, amely megjelenési formájában lehet egy stornó számla is, amelyen hivatkozni kell az eredeti számlára és meg kell jegyezni, hogy az ügylet meghiúsulása miatt az előleget visszafizetik illetve, hogy az előleg elveszti a funkcióját, továbbá a bizonylaton meg kell határozni, hogy az áthárított adó összege az érvénytelenítés következtében mennyivel csökken. Az érvénytelenítő bizonylaton teljesítési időpontot nem kell feltüntetni, kizárólag a kiállítás időpontját kell feltüntetni. .....
/Az írás teljes terjedelmében az Önadózó újság 2006/6. számában olvasható/
Vira Sándor
vira@vnet.hu
***
A KÖNYVELŐI FELELŐSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD
Az I. Fejezet szól a könyvelési szerződésről – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerződésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelői munka során elkövethető tipikus hibalehetőségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelőknek – egy könyvelőirodai vezető tollából. A III. Fejezetet a könyvelői kártérítési felelősségnek szenteltük, amelyből egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat ilyen élethelyzetekre. Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelői kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelő irodák felelősségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelők, főkönyvelők, gazdasági igazgatók kártérítési felelősségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelői kártérítési felelősség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelő iroda Általános Szerződési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Működési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képező CD is tartalmazza.
A könyvelői felelősség kézikönyve. Szerző: Dr. Szabó Tibor, Regős Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság előfizetőknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség
