Két társaság kapcsolt vállalkozási viszonyának megítélését a következőképpen kell a fenti rendelkezések alkalmazásában elvégezni. Először az egyik társaságban kell vizsgálni, hogy valamely tagja rendelkezik-e benne többségi befolyással. Ennek során a társaságban részesedéssel bíró közeli hozzátartozók szavazati jogát össze kell számítani. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy ugyanezek a körülmények a másik társaságban is fennállnak-e. Amennyiben mindkét társaságban van többségi tulajdonos, meg kell nézni, hogy a többségi tulajdonosok egymásnak közeli hozzátartozói-e a Ptk. alapján. Amennyiben igen, akkor a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontjának értelmében a két társaság egymással kapcsolt vállalkozás.

1. „A” társaságban apa 40%-os, anya 30%-os, közös gyermekük 30%-os részesedéssel rendelkezik. Anya és apa elváltak, így a Ptk. alapján nem minősülnek közeli hozzátartozónak.
   „B” társaságban anya 50%-os, a közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel bír.
   „C” társaságban apa új felesége 50%-os, közös gyermek felesége 50%-os részesedéssel rendelkezik.
   „D” társaságban közös gyermek 50%-os, közös gyermek feleségének testvére 50%-os részesedéssel rendelkezik.
   A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
   Az apa és a közös gyermek, illetve az anya és a közös gyermek szavazati jogát egybe kell számítani, így „A” társaságban mindenki többségi befolyással rendelkezik.
   „B” társaságban azonban sem az anya, sem a közös gyermek felesége nem bír szavazati többséggel, részesedéseiket ugyanis nem kell összeszámítani (mivel nem minősülnek közeli hozzátartozónak). Ezért „A” és „B” társaság között kapcsolt vállalkozási viszony nem jön létre.
   „C” társaságban sem az apa új felesége, sem a közös gyermek felesége nem bír többségi befolyással, részesedéseiket ugyanis szintén nem kell összeszámítani (mivel nem közeli hozzátartozók). Így „A” és „C” társaság között sem jön létre kapcsolt vállalkozási viszony.
   „D” társaságban sem a közös gyermek, sem a közös gyermek feleségének testvére nem bír többségi befolyással, mivel az ő részesedéseik összeszámításának sincs helye (nem közeli hozzátartozók). Ezért „A” és „D” társaság sem minősül egymás kapcsolt vállalkozásának.
   Mivel sem „B”, sem „C”, sem „D” társaságnak nincs többségi befolyással rendelkező tagja a fentiek alapján, így e három társaság egymással sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.

2. „E” társaságban gyermek 95%-os, gyermek anyja 5%-os részesedéssel rendelkezik.
   „F” társaságban gyermek testvére 50%-os, gyermek testvérének élettársa 50%-os részesedéssel rendelkezik.
   „G” társaságban gyermek testvére 60%-os, gyermek testvérének élettársa 40%-os részesedéssel bír.
   A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
   „E” társaságban a gyermek és a gyermek anyja részesedéseit össze kell számítani; így mindkettőjük többségi befolyással rendelkezik.
   „F” társaságban a gyermek testvére akkor többségi tulajdonos, ha az élettársa a Ptk. szerinti bejegyzett élettársnak minősül, mivel ebben az esetben tekintendők közeli hozzátartozónak, így részesedéseiket ebben az esetben kell összeszámítani. A gyermek testvére mind a gyermekkel, mind az anyával közeli hozzátartozó; így „E” és „F” társaság ezen feltételek szerint minősül kapcsolt vállalkozásnak. Amennyiben a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs, akkor a gyermek testvére nem rendelkezik szavazati többséggel „F” társaságban, így ebben az esetben „E” és „F” társaság nem kapcsolt vállalkozások.
   „G” társaságban a gyermek testvére már önmagában többségi befolyással bír, így „E” és „G” társaság akkor is kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha a gyermek testvérének élettársa nem bejegyzett élettárs.
   „F” és „G” társaság akkor kapcsolt vállalkozások, ha a gyermek testvérének élettársa bejegyzett élettárs, mivel a fentiek alapján „F” társaságban csak ebben az esetben áll fenn a tagoknak többségi befolyása.

3.  „H” társaságban anya 99%-os, gyermek 1%-os részesedéssel rendelkezik.
   „I” társaságban anya 100%-os tulajdonos.
   „J” társaságban gyermek 100%-os tulajdonos.
   A részesedések és a szavazati jog mértéke minden esetben azonos.
   „H” társaságban mind az anya, mind a gyermek többségi tulajdonosnak minősül, mivel az anya már önmagában is a szavazati jogok többségével rendelkezik; a gyermek részesedését pedig az anyáéval össze kell számítani. Ennek alapján „H” társaság mind „I”, mind „J” társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll (mind a 2009-ben, mind a 2010-től hatályos szabályozás szerint).
   „I” és „J” társaság a 2010-től hatályos szabályok alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, mivel a gyermek, illetve az anya külön-külön rendelkezik többségi befolyással (csak a 2010-től hatályos szabályok szerint kell őket harmadik személynek tekinteni a Tao. tv. 4. § 23. pont c) alpontja alapján).

[PM Jövedelemadók főosztálya 2297/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227334240/2010.]

***

A KÖNYVELŐI FELELŐSSÉG KÉZIKÖNYVE + CD

Az I. Fejezet szól a könyvelési szerződésről – amelyben felvázoljuk azokat a jogi technikákat, amelyeket mindenképpen javasolunk beépíteni az ügyféllel megkötött könyvelési szerződésbe. Ezeket könyvünk, és annak CD melléklete részletesen tartalmazza.Könyvünk II. Fejezete az adótörvények rejtett csapdáival, és a könyvelői munka során elkövethető tipikus hibalehetőségekkel foglalkozik. Tanulságos olvasmány ez könyvelőknek – egy könyvelőirodai vezető tollából. A III. Fejezetet a könyvelői kártérítési felelősségnek szenteltük, amelyből egyáltalán megismerheti, hogy melyek a téma lényeges kérdései, érveket, tippeket kaphat  ilyen élethelyzetekre.  Könyvünk értékes részét képezi az a 20 esettanulmány, amelyek könyvelői kártérítési jogeseteket dolgoznak fel. A könyvelő irodák felelősségi kérdései mellett részletesen foglalkozunk a munkaviszonyban, alkalmazottként foglalkoztatott könyvelők, főkönyvelők, gazdasági igazgatók kártérítési felelősségével is. Könyvünk IV. Fejezete pedig – egyfajta válaszként, megoldásként a könyvelői kártérítési felelősség által felvetett kérdésekre – tartalmazza a könyvelő iroda Általános Szerződési Feltételeit, továbbá Szervezeti és Működési Szabályzatát, felhasználható iratminta formájában. Ezeket megnyitható word dokumentumként – további iratmintákkal együtt – a könyvünk Függelékét képező CD is tartalmazza.

A könyvelői felelősség kézikönyve. Szerző: Dr. Szabó Tibor, Regős Gábor
Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2009
Terjedelem: 328 oldal + CD
Ára: 9.900,-Ft + 740,-Ft postaköltség - Önadózó újság előfizetőknek 20% kedvezménnyel 7.920,-Ft + postaköltség

Megrendelés: info@onadozo.hu

Önadózó újság előfizetés: info@onadozo.hu

Személyesen megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat, 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 06 1 267 5010