kiemelt témák: Mérlegképes könyvelők Könyvvizsgálók Adótanácsadók Vezető állású munkavállalók Vállalkozók

A szálláshely szolgáltatás adózási szabályai

2010. július 1. 9:32
Forrás: www.apeh.hu

A szálláshely szolgáltatási tevékenységet végzõ magánszemélyek adókötelezttségének legalapvetõbb adózási szabályai, különös tekintettel a személyi jövedelemadóra, az általános forgalmi adóra, valamint az egészségügyi hozzájárulásra.

_____________________________________________

ÖNADÓZÓ elõfizetéssel - lépéselõnyben az adózásban!

Önadózó - az adózók lapja. Adó, tb. számvitel a gyakorlatban havonta 64 nyomtatott oldalon. Megjelenik minden hónap elsõ napján. Hétezer könyvelõ irodának,  vállalkozásnak és intézménynek szolgáltatunk havonta, 10 ezren olvassák rendszeresen heti hírlevelünket.  Elõfizetési  díj  2010. év II. félévre 8.820,-Ft. (1.470,-Ft/hó)  Elõfizetõknek 20% szakkönyv vásárlási kedvezmény, ingyenes e-könyvek, e-Önadózó. Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József körút 53. Tel: 267 5010.  

Elõfizetés: info@onadozo.hu

_____________________________________________

A szálláshely szolgáltatás adózási szabályai

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) szerint 2010. január 1-jétõl a falusi vendégfogadás jövedelme önálló tevékenységbõl származó jövedelemként adóköteles. Megszûnik az egyes tevékenységtípusokhoz (agroturisztikai szolgáltatás, szállásadással járó vendégfogadás, illetve e kettõ együtt) tartozó 400 ezer, 800 ezer és 1 millió 200 ezer forint bevétellel arányos jövedelemrész adómentessége.

Az Szja. tv. szerint ezekre a tevékenységekre a továbbiakban ingatlan bérbedásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, akkor is ha a használat átengedése üdülés, pihenés céljából történõ szálláshely-nyújtás által valósul meg.

Ezért a falusi vendéglátással, fizetõvendéglátással foglalkozóknak választaniuk lehet:

1.) Elkülönülten adózó jövedelem:

A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása, azaz költségelszámolás nem érvényesíthetõ, az adó mértéke 25 %  (Szja. tv. 74. § (12) bek). Ebben az esetben a magánszemélynek nem kell összevonnia más jövedelmeivel az e tevékenységbõl származó bevételét, az adóelõleg megállapítása során is a megszerzett bevétel képezi a személyi jövedelemadó/elõleg alapját.

2.) Összevonás alá esõ jövedelem

2.1. )Az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a jövedelem a bevételbõl a költségek levonásának (tételes költségelszámolás) alkalmazásával határozható meg.

A jövedelem a magánszemély által más személytõl megszerzett adóköteles bevétel egésze, vagy a bevételnek az e törvény szerint tételesen igazolt, igazolás nélkül elismert, átalányban meghatározott költségekkel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada. (Szja. tv. 4. § (1) bek.)

Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában - pénzben (a továbbiakban ideértve a készpénz-helyettesítõ eszközt is), és/vagy nem pénzben - mástól megszerzett vagyoni érték.  (Szja. tv. 4. §  (2) bek.)

Költségnek csak a bevételszerzõ tevékenységgel közvetlenül összefüggõ, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minõsül. (Szja. tv. 4. § (3) bek.)

Az összevont adóalap megállapításához - jövedelem megállapításánál - elszámolható bevételek és költségek körének meghatározásáról az Szja. tv. 2. és 3. számú melléklete rendelkezik. (A gépjármûvek költségelszámolása tekintetében az 500 km általányköltség elszámolása csak a mezõgazdasági õstermelõt és az egyéni vállalkozót illeti meg!)

2.2.) A másik – költségelszámolásra vonatkozó- választási lehetõség, hogy az önálló tevékenység bevételével szemben a jövedelem megállapításához elszámolható az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad). (Szja. tv. 18. § (1) bek.)

Az adó, adóelõleg megállapítása, megfizetése

A magánszemély már év közben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után az adókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönült jövedelemként teljesíti.

Amennyiben a bevétel kifizetõtõl származik, és a magánszemély a kifizetést megelõzõen nyilatkozik a kifizetõnek, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a megszerzett jövedelem után, akkor a kifizetõnek az önálló tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó adóelõleg-levonási szabályokat kell alkalmaznia.

2010. január 1-tõl a magánszemély az adóelõleg megállapításához a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékû költség figyelembevételérõl is nyilatkozhat, - melyet a kifizetõ köteles figyelembe venni.

Az adóelõleg alapja a bevételnek a magánszemély adóelõleg-nyilatkozata – amennyiben az adóelõleg megállapítására a magánszemély köteles, a magánszemély döntése - szerinti költség levonásával meghatározott része, az elõbbiek hiányában a bevétel teljes összege, növelve azt az adóalap-kiegészítés összegével: az adóelõleg alapjául szolgáló összeg kiszámításánál is hozzá kell adni az önálló tevékenységbõl származó jövedelemhez az adóalap-kiegészítés összegét, amely fõszabály szerint a jövedelem 27 százaléka.(Az elkülönülten adózó jövedelmeket nem terheli adóalap-kiegészítés.)

Az önálló tevékenység szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizetõ által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által megfizetett adó adóelõlegnek minõsül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti.

Kifizetõnek történõ bérbeadás esetén 2010. január 1-tõl a magánszemély által számlázott bevételbõl a kifizetõ nem köteles adóelõleget vonni, de ha a magánszemély formai kötelezettségek nélkül megtehetõ nyilatkozatában kéri az adóelõleg levonását, a kifizetõ köteles az adóelõleg megállapítására, bármelyik adózási módot választja is a magánszemély.

Továbbra sem kell az adót a kifizetõnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja.

Ha a bérlõ magánszemély, vagy ha a kifizetõ a bérleti díjból nem vonta le az adót, adóelõleget, akkor a bérbeadónak kell a 25 százalékos adót, illetve az önálló tevékenységbõl származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelõleget negyedévenként a negyedévet követõ hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie.

Az adott negyedévre fizetendõadóelõleget a következõk szerint kell kiszámítani. Az adóév elejétõl az adott negyedév végéig az önálló tevékenység bevétele után megállapított adóelõleg alapokat összesíteni kell. Az összesített adóelõleg alap után meg kell határozni a várható számított adót. A várható számított adót csökkenteni kell az adóévben korábban már megállapított adóelõleg összegével. Az elõzõek szerint megállapított adóelõleget nem kell a magánszemélynek megfizetnie mindaddig, amíg az adóév elejétõl összesítve, vagy egyébként az adott negyedévben a fizetendõösszeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Az adó mértéke (Szja. tv. 30. §.)

Az összevont adóalapot képezõ jövedelmek után fizetendõ adó,

a) ha az összevont adóalap nem haladja meg az 5 millió forintot, az összevont adóalap 17 százaléka;

b) ha az összevont adóalap meghaladja az 5 millió forintot, 850 ezer forint és az 5 millió forintot meghaladó rész 32 százaléka

(a továbbiakban: az adó mértékére vonatkozó rendelkezés).

Tételes átalányadózást választása esetén:

Az Szja tv. 57/A §-a  szerint fizetõ vendéglátóként tételes átalányadózást választhat, ha megfelel az alábbi feltételeknek:

Fizetõ vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében - üdülés, pihenés céljából közvetlenül magánszemély(ek)nek szálláshelyet nyújt, ugyanazon magánszemélynek adóévenként 90 napot meg nem haladó idõtartamra.

A fizetõ vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére - az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint - az e tevékenységébõl származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét a tulajdonában, haszonélvezetében lévõ egy - nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésû - lakásban vagy üdülõben folytatja. (A nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésû meghatározás értelmezése e tekintetben, hogy az e tevékenység végzésére rendszeresített ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban lakás vagy üdülõ megnevezéssel szerepel.)

A tételes átalányadó évi összege szobánként 32 ezer forint.

A tételes átalányadót egyenlõ részletekben, a negyedévet követõ hó 12. napjáig – ideértve az utolsó negyedévet is – kell megfizetni. A tevékenység megszüntetése esetén 15 napon belül kötelezetõ a tételes átalányadó megfizetése. Az éves adótételt akkor is meg kell fizetni, ha a tételes átalányadózást választó magánszemély a tevékenységet az adott év folyamán megszüntette.

A lehetõség választása egy adóévre szól. Azon adózók, akik eddig nem választották a tételes átalányadózást, azok a 2009. évrõl szóló személyi jövedelemadó bevallásukban nyilatkozhattak, hogy 2010-re ezt az adózási módot választják. Abban az esetben, ha nem keletkezett bevallási kötelezettsége, és szeretné a tételes átalányadózást választani, a bevallást mégis be kellett nyújtani a nyilatkozattétel miatt.

Ha a szállás díjáról szóló számlát cég nevére állítja ki a szállásadó, az nem felel meg a magánszemélyek részére történõ szálláshelynyújtás fogalmának ezért nem választhatja a tételes átalányadózást. Ha évközben történik ilyen számlázás, a magánszemély a számla kiállítása idõpontjától nem felel meg az átalányadózás feltétének, azt be kell jelentenie az adóhatóságnak.

A tételes átalányadózás évközi megszûntetésérõl a bejelentést a változás bekövetkezésétõl számított 15 napon belül kell megtenni a ’T101 jelû adatlapon, különös tekintettel a fõlap 3. és  B02-es lap 12. pontjára.

Amennyiben a tételes átalányadózást év elején jogszerûen választotta a magánszemély, de év közben valamely feltételt nem teljesíti, a változás bekövetkezésének negyedévének elsõ napjától kezdõdõen megszerzett bevételének adókötelezettségére az önálló tevékenységbõl származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ekkor az átalányadó tételnek a megelõzõ idõszakra (negyedévre) arányos részét kell csak megfizetni.

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho. tv.) szerint a magánszemély az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó  jövedelme esetén az egész jövedelem után 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizet. (Eho. tv. 3. § (3) bek. e) pont). E szabály egyaránt vonatkozik az elkülönülten adózó és összevonás alá esõ ingatlan-bérbeadásból származó  jövedelemre.  

Azonban, ha a bérbeadás tárgyát képezõ lakás a bérbeadó állandó lakóhelye – kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élõ közeli hozzátartozója vállalkozása részére adja bérbe – mentesül a százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. (Eho. tv. 3. § (5) bek.)  

A 14 százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulást addig kell megfizetni, amíg a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás alapját képezõ jövedelmek (pl. osztalék, árfolyamnyereség) után megfizetett százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás együttes összege nem éri el a 450 ezer forintot.  

Az Eho. tv. 4. § (4) bekezdése alapján a fizetõ-vendéglátóként tételes átalányadózást választó magánszemély által fizetendõ százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka.

Biztosítási jogviszony

Ha a magánszemély e tevékenységét nem egyéni vállalkozóként végzi, hanem mint „adószámos magánszemély” és nem rendelkezik egyéb biztosítást megalapozó jogviszonnyal (pl. munkaviszonnyal), továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 16. § (1) bekezdésében foglalt ellátással (pl. nyugdíj ellátással), nem lesz biztosított, illetve egészségügyi szolgáltatásra jogosult, így a Tbj. 39. §-a, és 19. § (4) bekezdése szerint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, mely 2010. január 1-jétõl 4.950 Ft/hó. (Bejelentkezés a ’T1011-es adatlapon.)

Általános forgalmi adó

A általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) alkalmazásában kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minõsül az ingatlan nem általános lakhatási célú, hanem turisztikai, idegenforgalmi célú hasznosítása, függetlenül annak idõtartamától és az Szja-beli besorolásától.

Az Áfa tv. 86.§ (1) bekezdés l) pontja szerint mentes az adó alól az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása. A § (2) bekezdés a) pontja értelmében azonban ez nem alkalmazható a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás nyújtására szolgáló bérbeadásra (tehát ez utóbbi bérbeadás áfaköteles).

Az Áfa. tv. 188. § (1) bekezdés alapján az adóköteles tevékenységre alanyi mentesség választható (évi 5 millió forintig).

Televízió-készülék üzemben tartási díj fizetése

A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésérõl szóló 2009. évi CXXX. törvény 84. §-a értelmében a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 80. § (3) bekezdése szerinti vendéglátóipari (szállodaipari) egység és más kereskedelmi egység - kivéve, aki televízió-készülék forgalomba hozatalával, bemutatásával foglalkozik - köteles az egységében, vagy nyilvános területen üzemeltetett televízió-készülék után üzemben tartási díjat fizetni az állami adóhatóságnak.

A fizetésre kötelezett - a készülék üzemben tartási díj beszedésének részletes szabályairól szóló 122/1997. (VII.17) Korm. rendelet értelmében - fizetési kötelezettsége megkezdésétõl illetve megszûnésétõl, továbbá fizetési kötelezettsége változásától számított 8 napon belül köteles a 10T1061 számú nyomtatványt (személyesen, postai úton vagy meghatalmazott útján) az állami adóhatósághoz benyújtani.

A díjfizetési kötelezettség a televízió-készülék üzemeltetésének megkezdését követõ hónap elsõ napján kezdõdik és az üzemeltetés megszûnése hónapjának utolsó napjáig áll fenn.

A 10T1061 számú adat- és változásbejelentõ lap kizárólag az APEH internetes honlapjáról (http://www.apeh.hu) tölthetõ le, mely letöltés ingyenes. Az adat- és változásbejelentõ lap papír alapon, illetve az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton is benyújtható az állami adóhatósághoz.

Az üzembentartási díj 2010. évi összegét a 1001 számú nyomtatványon kell feltüntetni havi bontásban annál a hónapnál, ahol üzemben tartási díjfizetési kötelezettség keletkezett. A díjfizetésre kötelezetteknek az üzemeltetett televízió készülék(ek) után  havonta 1.741 Ft-ot kell fizetniük utólagosan, a tárgyhót követõ hó 20. napjáig és az adózóra vonatkozó (havi, egyedéves, éves) bevallási gyakoriság szerint kell bevallaniuk. Az üzemben tartási díj törtidõszakra történõ megosztása nem lehetséges.

Forrás: www.apeh.hu  
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága

***

Egyéni vállalkozók és egyéni cégek kézikönyve 2010

Ez a könyv összefoglalóan tartalmazza mindazt, amit az új szabályok szerinti egyéni vállalkozásról és az egyéni cégrõl tudni kell. Szerzõ: Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ, az Önadózó újság fõszerkesztõje. Formátum: hagyományos nyomdai elõállítású könyv. Terjedelem: 280 oldal. Kiadó: Adónet.hu Zrt. Megjelent: 2010 január 20-án. Ára: 4.900,-Ft  + 740,-Ft szállítási költség összesen: 5.640,-Ft.

Megrendelés: info@onadozo.hu