kiemelt témák: Mérlegképes könyvelők Könyvvizsgálók Adótanácsadók Vezető állású munkavállalók Vállalkozók

Lazul az osztrák banktitok? Magyar betétek is érintettek lehetnek

2013. május 2. 11:53
Forrás: FLOW PR

Címkék: Ausztria, banktitok

Míg korábban a magyar adóhatóság előtt ismeretlenek maradhattak az adataik – ha az osztrák bank levonta a hozamokból a 35%-os forrásadót – a jövőben Ausztria automatikusan fog információt küldeni személyi adataikról és bankbetéteikről a magyar államnak. Ha a magyar adózó az osztrák bankbetétje után kapott kamatot nem vallja be Magyarországon, és nem fizeti meg azután az adót, akkor könnyen adóhatósági vizsgálat célpontjába kerülhet.

ÖNADÓZÓ - Adó és számviteli szaklap + Online Fórum!

Az Önadózó  újságból, honlapból, elektronikus és online szolgáltatásokból álló előfizetői csomagja folyamatos szakmai segítséget és támogatást nyújt a komplex vállalati ügyvitel szakszerű viteléhez, a vállalkozás, intézmény adózási, kifizetői, könyvviteli és munkaügyi feladatainak ellátásához. Az adózás 2014-ben sem lett egyszerűbb – de az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli  feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Előfizetési díj 2014. évben 12. hónapra 21.420,-Ft (1.785,-Ft/hó). Kedvezményeink miatt az előfizetéssel pénzügyileg is nyer, nem csak szakmailag. Elõfizetés: info@onadozo.hu

Faymann osztrák kancellár a napokban jelentette be, hogy Ausztria kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak fellazításáról. Mindeddig Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, melyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét – a számlatulajdonos nevének közlése nélkül – átutalták az érintett országának. Mindez számtalan, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.
 
Luxemburg pár hete végül beadta a derekát, és vállalta, hogy 2015. január 1-étől teret enged az automatikus információcserének. Az osztrák kancellár pár nappal ezelőtti bejelentése nyomán pedig egyre inkább úgy tűnik, hogy a korábban sziklaszilárdnak mutatkozó Ausztria is hajlik arra, hogy automatikusan adatokat szolgáltasson a többi tagállam felé.
 
"Az osztrák döntés hátterében valószínűleg az áll, hogy Ausztria nem kíván az adóelkerülők segítőjeként feltűnni. Mivel a kamatjövedelmek tekintetében az összes többi EU tagállam – ideértve Magyarországot is – teljesíti az automatikus információcserét, kifejezetten rosszat tenne Ausztria hírnevének, ha nem állna be a sorba. A nemzetközi trend ugyanis egyre inkább abba az irányba mutat, hogy az adózók adatait nem lehet elrejteni más államok adóhatóságai elől" – mondta el Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
 
Az osztrák bejelentés az Ausztriában bankszámlával rendelkező magyar állampolgárokat is érzékenyen érintheti: míg korábban a magyar adóhatóság előtt ismeretlenek maradhattak az adataik – ha az osztrák bank levonta a hozamokból a 35%-os forrásadót – a jövőben Ausztria automatikusan fog információt küldeni személyi adataikról és bankbetéteikről a magyar államnak. Ha a magyar adózó az osztrák bankbetétje után kapott kamatot nem vallja be Magyarországon, és nem fizeti meg azután az adót, akkor könnyen adóhatósági vizsgálat célpontjába kerülhet. Ennél is súlyosabb a helyzet, ha a magyar bankszámla-tulajdonos nem tudja bizonyítani, hogy az osztrák bankban elhelyezett pénzét milyen – adózott – forrásból szerezte, ilyen esetben ugyanis jelentős szankciókra számíthat. 

Az adatok tagállamok közötti átadását a magánszemélyek kamatjövedelmei terén az Unió "Megtakarítási irányelve" teszi lehetővé. Ezek az információk ráadásul egyes EU-n kívüli országokból is megszerezhetőek (pl. Svájc), mivel a tagállamok – az irányelvben foglaltakhoz hasonló feltételekkel – külön megállapodásokat is kötöttek harmadik államokkal. Az automatikus információcsere szerepe a jövőben még tovább fog nőni: egy az adóhatóságok együttműködéséről szóló külön EU irányelv értelmében 2014. január 1-e után már a munkavállalásból, az igazgatósági tagságból, életbiztosítási termékekből, a nyugdíjból és az ingatlanhasznosításból származó jövedelmekről is lenne elérhető információ a tagállamok között. Ha megteremtik a technikai hátterét annak, hogy az adatok átjárhatóvá váljanak az egyes adóhatóságok adatbázisai között, akkor már csak egy következő lépés az átadásra kerülő információk körének bővítése.
 
Az EU irányelvek mellett a kettős adóztatási egyezmények és az információcserére vonatkozó speciális egyezmények is lehetőséget adnak az adatok automatikus kiadására. Az egyezmények útján ráadásul az információk szélesebb köre is átadható, feltéve, hogy ebben kölcsönös egyetértés van az érintett államok között. A megállapodások további előnye, hogy az Unión kívüli harmadik államokból is elérhetővé teszik az adatokat, márpedig a cél az, hogy az információáramlás minél több adózói adatra, és minél több országra kiterjedjen. 

A speciális egyezmények kiváló példái a Rubik-egyezmények, melyek a Svájccal való információcserét biztosítják. Eddig Ausztria és Anglia kötött ilyen egyezményt a svájci bankszámlákon „rejtegetett” angol, illetve osztrák vagyonok feltárására. Más államok, például Olaszország, Németország és Spanyolország az USA-val szövetkeznek bizonyos adózói információk automatikus átadásáról. Az egyezmények nagyban erősítik az adóhatóság pozícióját az adóbevételek megrövidítésével próbálkozó adózókkal szemben, és elősegítik az adóbeszedés hatékonyságát.  

"Mivel az államok költségvetési bevételei a válság hatására jelentősen lecsökkentek, az adóbevételek növelésének szándéka és így az információéhség is egyre nagyobb. Ezt tovább fokozza, hogy míg az országok korábban kizárólag az "adókikerülést", vagyis az adójogszabályok jogellenes kijátszását üldözték, most már a formailag jogszerű, de a költségvetés érdekeit sértő "agresszív adótervezés" is célkeresztbe kerül. Az adózóknak tehát nagyon körültekintőnek kell lenniük még akkor is, ha jövedelmüket akár teljesen jogszerű, de különleges struktúrákon keresztül kívánják külföldre juttatni” - mondta el Békés Balázs.

Kérje az Önadózó ingyenes bemutató számát!

Egy korábbi lapszámunk megküldésével Ön betekintést nyerhet abba a műhelymunkába, amellyel havonta több ezer vállalkozás, intézmény és tanácsadó részére nyújtunk szakmai információkat, megoldásokat adókötelezettségeik szakszerű teljesítéséhez. Önadózó:  újság + Online Fórum – szakmai segítség az adózásban és a könyvvitelben! Adó - Tb - Számvitel – Munkaügy a gyakorlatban, havonta 64 oldalon.  Az ingyenes megküldéshez kérjük adja meg postázási címét: info@onadozo.hu