KÖLTSÉGELSZÁMOLÁS A TÁRSASÁGI ADÓBAN
A társasági adóalap meghatározásakor elismert és el nem ismert költségek. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült, illetve ilyennek el nem ismert költség, ráfordítás, adózás előtti eredményt módosító tétel (a továbbiakban: költség) az egyik olyan, a társasági adóalap megállapítása szempontjából kritikus elem, amelyet számos esetben eltérően ítél meg az adózó és az adóhatóság. Ezért – továbbá a 2010-től bekövetkezett törvényi változás miatt – indokolt e kérdéssel foglalkozni.

INGÓSÁGOK ÉRTÉKESÍTÉSE AZ INTERNETEN
Nagyon sokan használják azokat az internetes oldalakat, amelyeken a legkülönfélébb dolgokat lehet eladni, illetve vásárolni. Nem véletlenül váltak ilyen népszerűvé ezek az oldalak, hiszen sok szempontból praktikusak. Ezeken az internetes oldalakon minden elképzelhető és elképzelhetetlen dolog kapható, sokszor a bolti ár töredékért. Viszonylag egyszerű módon pénzzé lehet tenni a felesleges holmikat, a gyűjtők cserélhetnek és „kincsekre vadászhatnak”, és nem utolsósorban kiegészítő kereseti forrásként is szolgál az internetes eladásból befolyó összeg vagy adott esetben, éppen ez jelenti a megélhetés alapját. Miután az interneten eladásra kínált portéka nagyobb részben egyébként is ingóság, így írásunkban az ingó értékesítésre vonatkozó adózási szabályokat foglaljuk össze.

ISKOLAKEZDÉSI TÁMOGATÁS – HOL VAN AZ MÉG?
Vajon tényleg a szülők kaphatják? A szakmai képzésre 13. 14. osztályába beiratkozó diák után is ki lehet adni? Egy közös gyermek után mindkét szülő megkaphatja kedvezményes adózással? Bár ezekről a kérdésekről látszólag majd egy-két számmal később kellene beszélnünk, hiszen hol van még az iskolakezdés, de a törvények értelmezéséből jól látszik, hogy miért is érdemes így a nyári szünet elején szóba hozni ezt a juttatásfajtát.

A DE MINIMIS TÁMOGATÁSRÓL
Jelen cikknek az ad aktualitást, hogy az Európai Bizottság – a gazdasági válságra tekintettel – közleményt adott ki 2009/C 16/01 számon az „ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban” címmel (Közlemény). E Közlemény alapján a tagállamok beterjeszthettek az Európai Bizottsághoz olyan támogatási programokat, amelyek alapján de minimis támogatásként nyújthatnak segítséget a vállalkozásoknak a válság hatásainak mérséklésére. E de minimis támogatás azonban bizonyos esetekben nem független a de minimis rendelet (a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról) alapján nyújtott támogatástól.  A cikk első része e kérdéseket tárgyalja. A második rész az utóbbi időben a gyakorlati alkalmazás során felmerült egyes kérdéseket és az azokra kialakított válaszokat vázolja.

AZ ADÓSZÁM FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
Vélhetően e cikket azon kedves olvasók fogják tanulmányozni, akik találkoztak már (sajnos) működésük során a címben szereplő jogintézménnyel. Azon olvasók, akik még nem voltak szenvedő alanyai az adószám felfüggesztő eljárásnak azok úgy gondolják, hogy mivel baleset mindig másokkal történik, így különösebb szükség nincs az írás elolvasására. Egészen addig, míg nem találkoztam közelről a problémakörrel, én is hasonlóan jártam el a témakörben megjelent írásokkal. Azonban a tárgykör szabályzását minden gazdálkodónak ismernie kell, hiszen jelentős gazdasági érdeksérelem keletkezhet egy adószám felfüggesztésből, megszüntetésből adódóan, és az érdeksérelem vétlen magatartás esetén is előfordulhat, mint jó néhány gyakorlati példa mutatja.

HOGYAN FIZETHETŐ OSZTALÉKELŐLEG?
Amikor a kedves olvasó ezt a cikket olvassa, már minden naptári év szerint adózó vállalkozás beszámolóját közzé is tette. Ezekben a beszámolókban lehetett osztalékról határozni, melyet az elfogadást követően ki is lehet fizetni. De mit tehet a vállalkozás, ha a leadott beszámolóban nem határozott osztalékról, mégis jövedelemhez szeretne jutni a vállalkozás nyereségéből? Megoldás lehet az osztalékelőleg.

AZ ÉRTÉKPAPÍR FORMÁJÁBAN MEGSZERZETT VAGYONI ÉRTÉK ADÓZÁSI SZABÁLYAI
Az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték nem egy speciális, külön adózó jövedelemfajtát jelöl, hanem sokkal inkább olyan eljárási szabályokat alkot, amelyek az Szja-törvény általános rendelkezései között is helyet kaphatnának. Ezek az eljárási szabályok pedig leginkább – de nem kizárólag – az Szja-törvény önálló, nem önálló tevékenységből származó vagy egyéb jövedelemre vonatkozó 16 28. §-ának előírásait egészítik ki. Írásunkban e szabályokat ismertetjük.

A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS
Olvasóink kérésére – figyelemmel arra is, hogy közeleg a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség előlegének bevallása – ebben a cikkben összefoglaljuk a kötelezettség megállapítása során figyelembe veendő szabályokat.

A KERESKEDELMI CSOMAGOLÁS HULLADÉKÁNAK VISSZAVÉTELI KÖTELEZETTSÉGE
2010. június 1.-jétől lépett hatályba a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet módosítása, melyet a 71/2010. (III. 19.) Kormányrendelet módosított és a 40. számú Magyar Közlönyben jelent meg. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a jogszabályok nemcsak termékdíj fizetési kötelezettséget, hanem ezzel párhuzamosan hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat is rónak ránk. Ennek szabályait ismertetjük.

ÚJ JÖVEDÉKI KATEGÓRIA: A BEJEGYZETT FELADÓ
Az adófelfüggesztéssel vámjogilag szabadforgalomba helyezett jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történt továbbítása eddig is létezett, ám a vonatkozó szabályozás nem volt egyértelmű. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 2010. április 1-jén hatályba lépett módosítása nevesítette és a jövedéki adóztatás rendszerébe bejegyzett feladó néven beillesztette azokat a gazdálkodókat, akik ilyen tevékenységet végeznek.

SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS ELŐLEGÉNEK BEVALLÁSA
A szakképzési hozzájárulás kötelezettség első féléves előlege bevallásának határideje 2010. július 20-a. Ismertetjük az erre vonatkozó szabályokat.

A KÜLFÖLDI VÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPÉRŐL, AZOK ADÓKÖTELEZETTSÉGÉRŐL
Bemutatjuk a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepei bejegyzésére, képviseletére, könyvvezetésére, és adózására vonatkozó főbb szabályokat.

HASZNOS TUDNIVALÓK EGYÉNI VÁLLALKOZÓKNAK ÉS MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐKNEK
Egyéni vállalkozók költségelszámolása * Nyugdíjba vonuló alkalmazott * Vállalkozói kivét * Közös tulajdonban lévő tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása * Vállalkozóvá válási támogatás * Átalányadózó egyéni vállalkozó tevékenységének szüneteltetése * Üzletköri besorolás jelentősége átalányban megállapított jövedelem esetén – Tudnivalók az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetéséről * Őstermelői támogatások * Őstermelő adóelőlege *

ADÓSZÁMOS MAGÁNSZEMÉLYEK ADÓZÁSA ÉS JÁRULÉKFIZETÉSE
Írásunk témája az egyéni vállalkozás és a mezőgazdasági őstermelés keretén kívül – azaz adószámos magánszemélyként - folytatott önálló tevékenységből származó bevételek adókötelezettségével kapcsolatos fontosabb tudnivalók bemutatása. Írásunk második részében a vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat ismertetjük.

A MUNKÁLTATÓI LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI
2010. január 1-jén hatályát vesztette a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) 1. számú mellékletének 2.7. pontja, amely bizonyos értékhatáron belül biztosította a meghatározott feltételek szerint nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességét. A január 1-jén hatályba lépett új szabály szerint [Szja-törvény 3. § 72. t) pont] adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által meghatározott feltételek szerint lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás, beleértve a lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is (a továbbiakban: támogatás). Az új szabályokat ismertetjük.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A LAKÁSCÉLÚ HITEL KEDVEZMÉNYÉRŐL
Mikor lehetséges és mikor nem önellenőrzés? Milyen feltételekkel érvényesíthető még a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény?

HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSA. EGYÉNI ÉS CSOPORTOS KERETENGEDÉLY
2010. május 28-án lépett hatályba a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről. Szabályait a hatálybelépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A Magyar Közlöny 78. számában megjelent Rendelet a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló – többször módosított – 8/1999. (XI.10.) SzCsM rendeletet „váltotta fel”. A Rendelet a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-ei 2003/86/EK tanácsi irányelv 2. és 14. cikkének, valamint a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló, 2005. október 12-ei 2005/71/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést is szolgálja.

JOGALAP NÉLKÜL FELVETT EGÉSZSÉG- ÉS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK VISSZAKÖVETELÉSE
Alábbi anyagunkban annak felvázolására vállalkozunk, hogy a nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási igazgatási szervek milyen - eltérő - szabályozás alapján szerezhetnek érvényt a fizetési határidő leteltét követően a kötelezett által önként nem teljesített, jogerős fizetésre kötelező hatósági döntéseknek.

A FÉMKERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÚJ SZABÁLYAI 2.
Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény (Fémtv.) új szabályainak ismertetését folytatjuk.

KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE: A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS ÚJ RENDJE. A FIZETÉSI MEGHAGYÁS KIBOCSÁTÁSA IRÁNTI KÉRELEM ÉS A FIZETÉSI MEGHAGYÁS ALAPJÁN INDÍTOTT VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE AZ ÚJ SZABÁLYOK ALAPJÁN
A szerződésen alapuló, polgári jogi követelések „peresítésének” szabályai lényegesen megváltoztak: a fizetési meghagyások az eddigi bírósági hatáskörből közjegyzői hatáskörbe kerültek. Az alábbi írásban támpontot szeretnénk adni mindazoknak – ügyvédeknek, gazdálkodó szervezeteknek, magánszemélyeknek - akik a 2010. június 1-én hatályba lépett új fizetési meghagyásos eljárás alapján fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelmet nyújtanak be, vagy jogerős fizetési meghagyás alapján végrehajtást kezdeményeznek.

HOGYAN MŰKÖDIK AZ INKASSZÓ ÚJ RENDSZERE?
Pénzkövetelés behajtása az adós bankszámláján kezelt összegre. 2009. november 1. óta, egy jogerős és végrehajtható, 2009. október 31-ét követően lejárt teljesítési határidejű határozattal megállapított pénzkövetelés behajtása iránt a jogosult már közvetlenül már nem kezdeményezhet inkasszót az adós számlakezelő bankjánál. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) módosításával a lehető leggyorsabb és legköltségtakarékosabb tartozásbehajtási mód szűnt meg.  Mi van helyette?

UNIÓS PÁLYÁZATOK ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE 2.
Az előző számban ismertetésre került, hogy a közreműködő szervezet milyen típusú ellenőrzéseket folytatja le a pályázatokra/projektekre vonatkozóan. Az előzetes helyszíni ellenőrzést követően ezúttal az a kiválasztási módszer kerül ismertetésre, amely során meghatározásra kerülnek azon projektek, melyekre vonatkozóan helyszíni ellenőrzés(eke)t folytat le a közreműködő szervezet. Továbbá a folyamatkövető, vagy más néven időközi helyszíni ellenőrzések lefolytatásának ismérvei kerülnek bemutatásra.

TIPPEK A NAGYOBB HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN – KÖLTSÉGVETÉS KÉSZÍTÉSE
Profit vagy készpénz? Sorozatunk korábbi részeiben a vállalati működés számos pénzügyi területét tekintettük már át, elsősorban a vezetőség szempontjából. Hogyan mérjük és irányítsuk a teljesítménygazdálkodásunkat, mit értünk a különböző költségfajták alatt, árazási tudnivalókat adtunk, és a vevők elemzését segítettük elő.  Mindezen technikák remélhetőleg előmozdítják a nagyobb hatékonyságot és nyereségességet. A nyereség viszont önmagában ugyan szép dolog,  de azt is meg kell nézni, mennyi van a kasszában! E körben vizsgálódunk.

7 +1 GYILKOS AZ INDULÓ VÁLLALKOZÁSOKBAN 
Köztudott, hogy vállalkozni kockázatos dolog. A frissen alapított vállalkozások mindössze 20%-a éli meg az ötödik évét. És ami a legszomorúbb, a legtöbb, később fuccsba ment üzletről már az első pillanatban látszik, hogy halálra van ítélve. Most a válság idején rengetegen kényszerből indítanak vállalkozást, vagy, ahogy az eredeti tevékenységük körül elfogy a levegő, keresnek új területeket. Ebben a cikkben megpróbáltam összeszedni azokat a gyilkosokat, amelyek már bölcsőjükben fojtják meg az induló vállalkozásokat.

ÁLLANDÓ MEGHATALMAZOTT PER ALATT. AZ ÁLLANDÓ MEGHATALMAZOTT FELELŐSSÉGE
Az állandó meghatalmazás fennállásának időtartama alatt a bejelentett kötelezettséggel kapcsolatos jogsértés miatt a szankció a meghatalmazottat terheli. Kimentésre ad okot, ha a meghatalmazás visszavonása írásban, a kötelezettség teljesítésének lejárta előtt az adóhatóság felé bejelentésre kerül, illetve bizonyítást nyer, hogy a késedelem a meghatalmazott érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A perbeli esetben az adóhatóság a meghatalmazottat bevallási késedelem miatt mulasztási bírsággal sújtotta, melyet az vitatott. A bíróság az Art. vonatkozó szabályai alapján döntött az ügyben.