Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket ("cookie"-kat) használ. Bővebben

Elfogadom   Elutasítom

Lapszámok Az Önadózó újság lapszámainak tartalma

2018 / 02

Önadózó újság havonta 64 oldalon: szerzőink a legjobb szakemberek, az adóigazgatás és a gyakorlat világából. Témáink átfogják az ügyvitel teljes területét: adó - tb. - számvitel - munkaügyek. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok elektronikusan is elérhetők. Az újság minden hónap 1. napján jelenik meg, és az előfizetők részére a Magyar Posta Hírlapüzletág kézbesíti.

A tartalmakat lapunk előfizetői regisztráció, vagy belépés után érhetik el.

Előfizetés az Önadózó szaklapra

Éves előfizetési díj: 21 420 Ft

2018 / 02 Tartalomjegyzék

Beköszöntő

Aktuális adózási információk 1

NGM: júliustól indul az online számlázás * Adóügyekben december 31-ig még használható az Ügyfélkapu is * Egyéni vállalkozók és őstermelők járulékbevallási kötelezettségének változása * Pénzmosás elleni szabályzatok – a NAV közzétette a tipusszabályzatokat

Tovább a cikkhez

Adó - TB - Számvitel

Az egyéni vállalkozásból és mezőgazdasági őstermelésből származó 2017. évi jövedelem megállapítása 4

Az egyéni vállalkozóknak 2018. február 26-áig kell a 2017. évi jövedelem vagy bevételi adatokról számot adni az arra rendszeresített bevallásban. Változás, hogy az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek, ez utóbbiakon belül a mezőgazdasági őstermelőknek 2018. május 22-éig kell a bevallásadási kötelezettségüknek eleget tenni. Ez utóbbi adózói kör esetében a NAV a rendelkezésre álló adatok alapján bevallási tervezetet is készít. Amennyiben a magánszemély az egyéni vállalkozása mellett őstermelői, vagy más önálló tevékenységet is folytat, akkor esetében a 2018. február 26-ai időpont az irányadó a bevallásadási kötelezettség teljesítésekor.

Tovább a cikkhez

Tudnivalók egyéni vállalkozóknak az éves jövedelem megállapításához 15

Február 25-éig (2018-ban február 26-áig) a magánszemélyek közül csak az egyéni vállalkozóknak kell benyújtaniuk az Szja bevallást azzal, aki a tevékenységét az adóév egészében szüneteltette, vagy azt évközben megszűntette, akkor arra az általános szabályok vonatkoznak, vagyis nekik is május 20-áig (2018-ban május 22-éig) kell a bevallást benyújtaniuk.

Tovább a cikkhez

Online számla adatszolgáltatás 20

2018. július 1-jével átalakul a számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatási kötelezettség (összesítő jelentés). Nem szűnik meg az adatszolgáltatási kötelezettség, csak jelentősen megváltozik a kibocsátott és befogadott számlák tekintetében is. Ezen időponttól a kibocsátott számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség azok kibocsátása után az eddigi bevallásban történő adatszolgáltatás helyett elektronikus úton, és igen rövid időn belül lesz teljesítendő. Az adatszolgáltatásra kötelezett számlák köre, és a közlendő adatok köre is kibővül.

Tovább a cikkhez

Az Európai Bíróság újragombolta az áfa kabátot a nyíltvégű pénzügyi lízingen 23

A Bíróság szerint, ha olyan feltételekkel kötik a szerződést, hogy a futamidő végén a vételi opció lehívása nem jelent valós döntési helyzetet a lízingbe vevőnek, mivel az opció lehívásakor fizetendő díj a jármű piaci értékének a töredéke, úgy a nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés ténylegesen termékértékesítésnek minősül. Bizonytalan idők jönnek – e kérdésben bizonyosan.

Tovább a cikkhez

12 tévhit a számlázásról 24

Rengeteg tévhit van a köztudatban a számlázás kapcsán. Nagyon sok szabályt kell betartani, de ezen túl mi magunk is tovább bonyolítjuk a számlázásunkat. Egy nagyon jó kifejezést hallottam erre: „a számlázási szabályok túllihegése”. Valóban erről van szó. Sok nehezen érthető jogszabály van ezzel kapcsolatban. Ha valamelyik jogszabály mégis egyértelmű, jól érthető, akkor mi magunk bonyolítjuk el, magyarázzuk félre.

Tovább a cikkhez

Diagnózis, avagy mitől köhög a könyvelő 26

Amikor egy problémával orvoshoz fordulunk, akkor első a diagnózis felállítása. A jó orvos megnézi, mi okozhatta a problémát. Így nem csak egy tüneti kezelést tud alkalmazni, hanem megismerve a betegség kiinduló pontját, egy hatékonyabb terápiával hosszabb távú eredményt érhet el.

Tovább a cikkhez

A Cash-flow kimutatás elkészítése I. rész 27

Írásunkban a cash-flow kimutatás célját, a nemzetközileg elterjedt legjellemzőbb formáit, valamint a magyar számviteli törvény szerinti felépítését és tartalmát mutatjuk be

Tovább a cikkhez

IFRS - Pénzügyi instrumentumok bemutatása, megjelenítése, értékelése az IAS 32 és az IAS 39 alapján 35

A Pénzügyi instrumentumok számviteli kezelését három standard szabályozza: az IAS32 az IAS39 és az IFRS 7 standardok. Az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatásstandard prezentálja a Pénzügyi instrumentumokat, az abban foglalt alapelvek kiegészítik a pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek megjelenítésére és értékelésére vonatkozóan az IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: megjelenítés és értékelésstandardban foglalt alapelveket. A Pénzügyi instrumentumokra vonatkozó információk közzétételének alapelvei az IFRS 7 Pénzügyi instrumentumokközzétételek (2018. január 1-jétől az IFRS 8) standardban szerepelnek. A cikk esetpéldákon keresztül mutatja be az elsődleges pénzügyi instrumentumok (például a követelések, tartozások és tőkeinstrumentumok) kivezetésére és az értékvesztés elszámolására vonatkozó előírásokat.

Tovább a cikkhez

A családi kedvezmény 2018 40

A családi kedvezmény 2018. évi legfontosabb változása, hogy két gyermek (eltartott) esetén megemelkedik a kedvezmény összege.Ezadóba átszámítva az eddigi 15 ezer forint helyett gyermekenként és jogosultsági hónaponként 17 500 forint kedvezményt jelent.A következőkben bemutatásra kerülnek a családi és a családi járulékkedvezmény, illetve ezek év közben történő érvényesítésének szabályaipéldák segítségével.

Tovább a cikkhez

Az erdő hasznosításából származó jövedelem adózása 45

Cikkünkben bemutatjuk a az erdőnek minősülő földterület hasznosítása során keletkező jövedelmek adóügyi megítélésével.

Tovább a cikkhez

A járulékalap meghatározásának egyes kérdései a Magyarországról az Európai Unióba történő kiküldetés 49

Az Európai Unió tagállamaiban megvalósuló munkavégzéssel összefüggő TB-kötelezettségek. Írásunkcélja azoknak a gyakorlatban felmerült kérdéseknek a bemutatása, melyek relevánsak lehetnek a járulékalap meghatározásakor külföldre történő kiküldetések esetében.

Tovább a cikkhez

A reklámhordozók utáni építményadó részletszabályai 54

Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt egy új adójogi tényállás megteremtésével módosította. E módosítás értelmében 2018. január 1-jétől az építményadó tárgyi hatálya bővült. Ezen időponttól kezdve a települési önkormányzatok a lakások és a nem lakás céljára szolgáló épületek, épületrészek mellett – amennyiben ezt a helyi adópolitikai elvek és célok alapján szükségesnek tartják – építményadóval adóztathatják a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény szerinti reklámhordozókat is. Az új adótárgy utáni adó bevezetése független az épület, épületrész utáni építményadó-kötelezettségtől.

Tovább a cikkhez

Az adóbevallási gyakoriságról 57

A magyar adóbevételek több, mint 90%-a az önadózáson alapul, melynek egyik mozzanata az adóbevallás, így fontos azt ismerni, hogy az adózóknak milyen gyakran kell teljesíteniük ezen adókötelezettséget. Jelen cikk az adóbevallási gyakoriság legfontosabb szabályait részletezi, figyelemmel az adóeljárás megújult szabályrendszerére.

Tovább a cikkhez

BIZALMI VAGYONKEZELÉS: JOG – ADÓZÁS - SZÁMVITEL 61

A cikkhez nem tartozik online tartalom

Bizalmi vagyonkezelés - Polgári jogi jellemzők, illeték és iparűzési adó vonzatok 61

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) hatályba lépésével egy új jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés honosodott meg a hazai polgári jogi szabályozásban, amely egyes elemeiben megfeleltethető az angolszász „trust”, illetve a német „Treuhand” jogintézményének. A bizalmi vagyonkezelés sajátosságaiból kifolyólag a jogügylet realizálásával számos adózási pontot lehetett azonosítani, ugyanakkor a jogalkotói szándék arra irányult, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződések megkötése ne járjon magasabb adókötelezettséggel ahhoz képest, mintha a vagyonrendelő közvetlenül a kedvezményezettnek adná át a vagyont, illetve annak hasznait. Ezzel együtt a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adószabályozás kialakításakor a célkitűzések között az is szerepelt, hogy ezzel a jogügylettel ne lehessen az adózási szabályokat „kijátszani”. Az alábbi írás a bizalmi vagyonkezelés legfontosabb jellemzői mellett a jogintézmény illeték és iparűzési adó vonatkozásait ismerteti.

Tovább a cikkhez