Gyorskérdés
EGYÉB ADÓK - Kisadók, helyi adók, cégautó adó, környezetvédelmi termékdíj, eho, ekho, eva, illeték, vám stb.

Anyag (áru) vagy szolgáltatás

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

gombeva 2019-12-10 08:24:22

Kedves Attila!

Segítséget szeretnék kérni és hozzá törvényi hivatkozást, hogy mikor hova könyvelem az alábbi számlákat.
HIPA szempontjából nem mindegy.

Példa:
1) homok vásárlás, rakodási ktg
Az ügyfélnek tüzépe van.
Ez áru, mivel ő ezt továbbértékesíti. Így beépül az áru árába a szolgáltatás.

2)
Az ügyfél saját célú felhasználásra vásárol ragasztó szalagot, a számla tartalmazza a szállítási költséget is.
Ez a számla teljes egészében anyag ktg szerintem.
Ebben a két esetben az anyagon, illetve az árun van a hangsúly, azt akarta megvásárolni és ehhez tartozik a szolgáltatás, ami az anyag, illetve az áru értékét megnöveli.

3) Ügyfél bemegy a gumishoz, hogy megvegye a téligumit és felszereltesse a gumissal.
A számlán gumi és felszerelés is szerepel külön sorban (a gumi és a felszerelés értéke/összege is külön-külön).
Ilyenkor nem tudom, hogy hova könyveljem.
Szolgáltatást vesz igénybe azzal, hogy felszerelteti a gumit. A gumisnak van a tevékenységi körében kereskedelmi tevékenység is, tehát külön meg is lehetne vásárolni a gumit.
Ha külön számlával veszi meg a gumit és külön számlára írják neki a gumi felszerelést, akkor egyértelmű, hogy anyagot vásárol és szolgáltatást vesz igénybe két külön tranzakció keretében.
Könyvelés szempontjából mindkettő 5-ös számlaosztály.
HIPA szempontjából viszont nem mindegy, hogy hova könyvelem.
Mi írja elő, hogy az ilyen esetben anyagra vagy szolgáltatásra kell könyvelni? (törvényi hivatkozást kérnék hozzá)
Az ilyen jellegű számlákat, ahol anyag és szolgáltatás van, miért nem lehet megbontani könyveléskor? Hol van ez leírva?
Az ilyen és hasonló esetek a könyvelők álláspontját is megosztja, ezért szeretném, ha hivatkozásokat is írna hozzá, hogy egyértelmű legyen számomra, mikor anyag (áru) és mikor szolgáltatás egy számla teljes tartalmát tekintve.

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel: Anikó

^{Témanyitó hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2019-12-10 20:00:44

Kedves Anikó,
1.) A Szt. 47.§ alapján a bekerülési érték része a raktárba szállításig felmerült rakodási-szállítási költség, azaz a készletérték része.
2.) Egyetértek, a szállítási költség itt is a termék árába épül be.
3.) Értelmezésem szerint ez egy komplex ügylet, melynek meghatározó eleme a termékértékesítés, a hozzá kapcsolódó szolgáltatás csak a főügylet járulékos szolgáltatása. A teljes számlaérték anyagköltségre könyvelendő. (Nem szereltettem volna, ha nem vettem volna gumiabroncsot; az első ügylet csak segíti a főügylet megvalósulását.) Ellenpélda: ha elmegyek a márkaszervizbe, hogy elvégeztessem a 30 ezres karbantartást, akkor hiába cserélnek az autómban ilyen-olyan alkatrészeket, az akkor is teljes összegében szolgáltatás lesz, hiába van külön bontva a számlán az anyag és a munkadíj.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 1 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra