1. Főoldal
  2. Gyorskérdés
  3. SZÁMVITEL
  4. Bérelt ingatlanon beruházás

Gyorskérdés
SZÁMVITEL - Számvitel, könyvelés, könyvvizsgálat

Bérelt ingatlanon beruházás

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

Kedves Attila,

Egy 2026.01-jével átvett cég kapcsán szeretném a véleményedet kérni az alábbi esetre.

A társaság 2025-ben bérelt, önkormányzati tulajdonú ingatlanon beruházást valósított meg, amelyet idegen ingatlanon végzett beruházásként aktivált. Az önkormányzat most megküldött egy megállapodást, amely szerint a beruházás teljes összege nem térül meg:

a beruházás jelentős része ellenérték nélkül az önkormányzat tulajdonába kerül (a megállapodás a Ptk. 2013. évi V. törvény 6:589. §-ára hivatkozik),

egy kisebb részét az önkormányzat ellenérték fejében megfizeti, amelyhez a társaságnak számlát kell kiállítania.

Helyesen járok-e el számviteli és adózási szempontból, ha az önkormányzati tulajdonú bérelt ingatlanon megvalósított, beruházást, alábbiak szerint kezelem:

1) A beruházás után a bérleti jog fennállásáig értékcsökkenést számolok el, függetlenül attól, hogy a szerződés a beruházás jelentős részét „adományként” minősíti, mivel a használati jog változatlanul fennmarad.
A 2025. évi (TAO-s időszakban megvalósult) beruházás esetében adóoptimalizálási célból az élettartamot rövidítem, és nagyobb összegű értékcsökkenést számolok el, amennyiben ezt a számviteli politikában megfelelően rögzítjük.

2) Az aktiválás során a beruházást két részre bontom és 2 soron aktiválom:
– a térített részt ellenértékes ügyletként kezelem, erről számlát állítok ki az önkormányzat részére, az ügyletet áfás bevételként számolom el, és a befolyó ellenértéket 2026-tól a KIVA-alap részének tekintem.

A fennmaradó részt ingyenes vagyonátadásként kezelem, amely után számlát nem állítok ki, és ezt a részt a használati jog megszűnésekor (kiköltözéskor) a még fennmaradó könyv szerinti értéken egyéb ráfordításként vezetem ki.

3) A beruházáshoz kapcsolódóan korábban levont ÁFA-t a vegyes (részben ellenértékes, részben ingyenes) hasznosításra tekintettel arányosítom, és a kiköltözéskor – amennyiben szükséges – ÁFA-korrekcióval rendezem.

Előre is köszönöm a segítségét!

Témanyitó hozzászólás

Kedves Kérdező,
A beruházás megkezdésekor észszerűen már tudniuk kellett, hogy mi lesz a [...]

A szakértői válasz teljes tartalma aktív előfizetéssél, bejelentkezés után tekinthető meg.

Szakértői hozzászólás

Kedves Attila,

Egy 2026.01-jével átvett cég kapcsán szeretném a véleményedet kérni az alábbi esetre.

A társaság 2025-ben bérelt, önkormányzati tulajdonú ingatlanon beruházást valósított meg, amelyet idegen ingatlanon végzett beruházásként aktivált. Az önkormányzat most megküldött egy megállapodást, amely szerint a beruházás teljes összege nem térül meg:

a beruházás jelentős része ellenérték nélkül az önkormányzat tulajdonába kerül (a megállapodás a Ptk. 2013. évi V. törvény 6:589. §-ára hivatkozik),

egy kisebb részét az önkormányzat ellenérték fejében megfizeti, amelyhez a társaságnak számlát kell kiállítania.

Helyesen járok-e el számviteli és adózási szempontból, ha az önkormányzati tulajdonú bérelt ingatlanon megvalósított, beruházást, alábbiak szerint kezelem:

1) A beruházás után a bérleti jog fennállásáig értékcsökkenést számolok el, függetlenül attól, hogy a szerződés a beruházás jelentős részét „adományként” minősíti, mivel a használati jog változatlanul fennmarad.
A 2025. évi (TAO-s időszakban megvalósult) beruházás esetében adóoptimalizálási célból az élettartamot rövidítem, és nagyobb összegű értékcsökkenést számolok el, amennyiben ezt a számviteli politikában megfelelően rögzítjük.

2) Az aktiválás során a beruházást két részre bontom és 2 soron aktiválom:
– a térített részt ellenértékes ügyletként kezelem, erről számlát állítok ki az önkormányzat részére, az ügyletet áfás bevételként számolom el, és a befolyó ellenértéket 2026-tól a KIVA-alap részének tekintem.

A fennmaradó részt ingyenes vagyonátadásként kezelem, amely után számlát nem állítok ki, és ezt a részt a használati jog megszűnésekor (kiköltözéskor) a még fennmaradó könyv szerinti értéken egyéb ráfordításként vezetem ki.

3) A beruházáshoz kapcsolódóan korábban levont ÁFA-t a vegyes (részben ellenértékes, részben ingyenes) hasznosításra tekintettel arányosítom, és a kiköltözéskor – amennyiben szükséges – ÁFA-korrekcióval rendezem.

Előre is köszönöm a segítségét!

Összesen: 1 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra