Gyorskérdés
EGYÉB ADÓK - Kisadók, helyi adók, cégautó adó, környezetvédelmi termékdíj, eho, ekho, eva, illeték, vám stb.

Ideiglenes iparűzési adó speciális kérdései


A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

Tisztelt Szakértők!
Az ideiglenes iparűzési adó megállapításával kapcsolatban lenne néhány speciális kérdésem (előzményként volt már két fórum indító kérdésem, azokra választ is kaptam a bejelentkezési kötelezettséggel kapcsolatosan és az adóalanyával kapcsolatosan)

0/ Véleményem szerint első körben azt kell megállapítani, hogy a végzett árbevétel szerző tevékenység termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás e. A cég jellemzően terméket (forgóajtó, beléptető rendszer) értékesít, de vállalja annak beépítését is. Ekkor szolgáltatásnyújtásnak minősül a teljes ügylet? És csak ekkor érintett ideiglenes iparűzési adóval? Sajnos a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás közötti határt ilyen esetben nagyon nehéz megállapítani. Hogyan tud egy cég biztosra menni ennek megállapításánál? Állásfoglalást érdemes kérni? Jogász tudja megállapítani, könyvvizsgáló vagy adótanácsadó?

1/ Eltérő üzleti éves a cég, de az ideiglenes ipüt állítólag naptári év szerint kell nézni. Az üzleti év vége június 30. A júniusból júliusba átnyúló ügyeknél hogy kell eljárni? Júniusban le kell zárni és bevallani vagy az egész a júliust terheli és így az új üzleti évet (Tehát az állandó iparűzési adóból is csak az új évben lesz levonható az áthúzódó ideiglenes adó? ) Ugyanez a kérdés december-január viszonylatában, amennyiben naptári év szerint kell nézni az adót.

2/ Az önkormányzat szerint rögtön az első napon be kell hozzájuk jelentkezni, nem számít, hogy elérjük e abban az évben a 30 napot vagy sem. Szerintem csak 30 napon túl vagyunk adóalanyok, tehát amíg a sok-sok kis vidéki munkánk egy önkormányzat területén nem éri el a 30 napot, én nem jelentkeznék be. Szerintük viszont be kell, mert ők is nézni akarják mikor érjük el a 30 napot. Egy korábbi kérdésben ezt Önök már megválaszolták, miszerint az első 30 napban nincs bejelentkezési kötelezettségem! De a 3. pontban tovább fejteném ezt a kérdést...

3/ Az önkormányzat szerint minden egyes újonnan kezdett munkánknál külön-külön be kell jelentkezni adott önk-hoz. Pl. Egyik önkormányzat területén "A" cégnél 1 napot telepít a cég, akkor be kell jelentkezni, utána mivel befejeztük a munkát, bevallást kell beadni az 1 napról. (vagy fizetni kell adót vagy nem, attól függően, hogy adott évben, adott településen megvolt e a 30 nap). Aztán 2 hónap múlva újra telepít a cég ugyanannál az önkormányzatnál "B" cégnél 2 hónapot, elején bejelentkezek, végén bevallok, fizetek, figyelembe véve az előtte lévő 1 napos munkát. Ha így teszek akkor újra kérdéssé válik, hogy az első 30 napban biztosan nem kell bejelentkezni? Hiszen amikor elkezd a cég telepíteni, nem biztos, hogy tudja, hogy 30 napon túl fog e nyúlni az ügylet. És ha túlnyúlt, akkor már el is van késve az azonnali bejelentkezésről.

4/ Mivel a 4329 TEÁOR (egyéb épületgépészeti szerelés: Ebbe a szakágazatba tartozik az épület és egyéb építmény különféle szerkezeteinek szerelése, beleértve a javítást és karbantartást, kivéve az elektromos, csővezeték, fűtési, légkondicionálási rendszer, valamint az ipari gép szerelését.) alá a javítás, karbantartás is beletartozik, ezt úgy kell értenem, ha vidékre megyünk javítani, illetve a negyedéves karbantartásokat elvégezni, akkor ezekre az 1 napos megjelenésekre is be kell jelentkezni (ha feltételezzük, hogy már a 30 napot túlléptük és csak 30 napon túl kell)?

5/ Ha nem olyan telepítésről van szó, ahol készül építési napló, teljesítési igazolás, akkor pl. munkalap alapján kell a napokat megállapítani? És hogyan? Kapunk egy hívást, hogy elromlott egy forgóajtó. Kimegyünk, megnézzük. Rendelni kell alkatrészt, 3 hét múlva tudunk csak javítani. Ilyenkor addig kell számolni a napokat, amíg be nem fejezzük a javítást, tehát pl. 3 hétre, mert annyit kell várnunk az alkatrészre, és a tevékenység megkezdése és vége között 3 hét telt el?

Köszönöm előre is a válaszukat!

Témanyitó hozzászólás

0.- Az állásfoglalás mindig hasznos lehet, legfeljebb, ha nem a mi igazunkat szolgálja, eldugjuk. Hogy egy ügylet termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás, a jellegadó tartalma adja meg. Jelen esetben például az a meghatározó, hogy mi az Önök alapvető tevékenysége: véleményem szerint értékesítés, amelynek járulékos szolgáltatása -a vevő kívánsága alapján- a beszerelés. Ezt erősíti meg a termék eladási ára és a beszerelés díja közti -vélhetően- meghatározó különbség. Ha ezt megállapítottuk, akkor a szolgáltatás (beszerelés) a főtevékenység (értékesítés )adójogi és számviteli sorsát osztja, azaz a teljes ellenérték termékértékesítésként kezelendő.
1.- A Htv. 42.§ (2) bekezdése alapján a bevallás és a fizetés rendjére az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Art. 6.számú melléklete rendelkezik az eltérő üzleti éves adózókról. Ennek alapján kijelenthető, hogy nem jelentkezhet a kérdésbeli probléma, mivel az eltérő üzleti éves adózó is az üzleti évére elkészített beszámolója alapján állapítja meg az adókötelezettségét. Azaz nem a naptári év, hanem az üzleti év/adóév az adómegállapítás alapja.
2-3-4.- Értelmezésem szerint sem kell addig bejelentkezni, míg (ésszerűen várhatóan) a 30 napot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor viszont az adókötelezettség a tevékenység megkezdése napján keletkezik.
5.- A tevékenység megkezdésétől kell számolni a napokat a teljesítés elfogadásáig (Htv. 38.§ (2)). A javítási szolgáltatás -véleményem szerint- csak az alkatrészek birtokában kezdhető el, így azok beszerzési ideje nem számít bele az adóköteles napokba.
papati

Szakértői hozzászólás

Tisztelt Szakértők!
Az ideiglenes iparűzési adó megállapításával kapcsolatban lenne néhány speciális kérdésem (előzményként volt már két fórum indító kérdésem, azokra választ is kaptam a bejelentkezési kötelezettséggel kapcsolatosan és az adóalanyával kapcsolatosan)

0/ Véleményem szerint első körben azt kell megállapítani, hogy a végzett árbevétel szerző tevékenység termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás e. A cég jellemzően terméket (forgóajtó, beléptető rendszer) értékesít, de vállalja annak beépítését is. Ekkor szolgáltatásnyújtásnak minősül a teljes ügylet? És csak ekkor érintett ideiglenes iparűzési adóval? Sajnos a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás közötti határt ilyen esetben nagyon nehéz megállapítani. Hogyan tud egy cég biztosra menni ennek megállapításánál? Állásfoglalást érdemes kérni? Jogász tudja megállapítani, könyvvizsgáló vagy adótanácsadó?

1/ Eltérő üzleti éves a cég, de az ideiglenes ipüt állítólag naptári év szerint kell nézni. Az üzleti év vége június 30. A júniusból júliusba átnyúló ügyeknél hogy kell eljárni? Júniusban le kell zárni és bevallani vagy az egész a júliust terheli és így az új üzleti évet (Tehát az állandó iparűzési adóból is csak az új évben lesz levonható az áthúzódó ideiglenes adó? ) Ugyanez a kérdés december-január viszonylatában, amennyiben naptári év szerint kell nézni az adót.

2/ Az önkormányzat szerint rögtön az első napon be kell hozzájuk jelentkezni, nem számít, hogy elérjük e abban az évben a 30 napot vagy sem. Szerintem csak 30 napon túl vagyunk adóalanyok, tehát amíg a sok-sok kis vidéki munkánk egy önkormányzat területén nem éri el a 30 napot, én nem jelentkeznék be. Szerintük viszont be kell, mert ők is nézni akarják mikor érjük el a 30 napot. Egy korábbi kérdésben ezt Önök már megválaszolták, miszerint az első 30 napban nincs bejelentkezési kötelezettségem! De a 3. pontban tovább fejteném ezt a kérdést...

3/ Az önkormányzat szerint minden egyes újonnan kezdett munkánknál külön-külön be kell jelentkezni adott önk-hoz. Pl. Egyik önkormányzat területén "A" cégnél 1 napot telepít a cég, akkor be kell jelentkezni, utána mivel befejeztük a munkát, bevallást kell beadni az 1 napról. (vagy fizetni kell adót vagy nem, attól függően, hogy adott évben, adott településen megvolt e a 30 nap). Aztán 2 hónap múlva újra telepít a cég ugyanannál az önkormányzatnál "B" cégnél 2 hónapot, elején bejelentkezek, végén bevallok, fizetek, figyelembe véve az előtte lévő 1 napos munkát. Ha így teszek akkor újra kérdéssé válik, hogy az első 30 napban biztosan nem kell bejelentkezni? Hiszen amikor elkezd a cég telepíteni, nem biztos, hogy tudja, hogy 30 napon túl fog e nyúlni az ügylet. És ha túlnyúlt, akkor már el is van késve az azonnali bejelentkezésről.

4/ Mivel a 4329 TEÁOR (egyéb épületgépészeti szerelés: Ebbe a szakágazatba tartozik az épület és egyéb építmény különféle szerkezeteinek szerelése, beleértve a javítást és karbantartást, kivéve az elektromos, csővezeték, fűtési, légkondicionálási rendszer, valamint az ipari gép szerelését.) alá a javítás, karbantartás is beletartozik, ezt úgy kell értenem, ha vidékre megyünk javítani, illetve a negyedéves karbantartásokat elvégezni, akkor ezekre az 1 napos megjelenésekre is be kell jelentkezni (ha feltételezzük, hogy már a 30 napot túlléptük és csak 30 napon túl kell)?

5/ Ha nem olyan telepítésről van szó, ahol készül építési napló, teljesítési igazolás, akkor pl. munkalap alapján kell a napokat megállapítani? És hogyan? Kapunk egy hívást, hogy elromlott egy forgóajtó. Kimegyünk, megnézzük. Rendelni kell alkatrészt, 3 hét múlva tudunk csak javítani. Ilyenkor addig kell számolni a napokat, amíg be nem fejezzük a javítást, tehát pl. 3 hétre, mert annyit kell várnunk az alkatrészre, és a tevékenység megkezdése és vége között 3 hét telt el?

Köszönöm előre is a válaszukat!

Összesen: 1 db hozzászólás


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra