Gyorskérdés
MUNKAJOG - Munka Törvénykönyve

Munkába járás költségtérítése

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

szorgere 2023-03-23 21:37:06

Tisztelt Szakértő,

Segítségét kérem, mert még nem foglalkoztam eddig munkába járás költségtérítésével, és nem teljesen kerek, amiket olvasok és hallok.
Budapesti ügyfelemnél 9 fő alkalmazott dolgozik, most veszik fel a 10. munkavállalót. Eddig fel sem merült a kérdés, de az új munkavállaló Bp-en kívülről jár majd be dolgozni, és felmerült ez az igénye. Itt szembesültünk azzal, hogy ez kötelező. (a már itt dolgozó 9 fő között is van, aki szintén Bp-en kívülről jár be).

Több kérdésem is felmerült:
1.) Lemondhat-e jogszerűen szerződéskötéskor egy munkavállaló erről a "követeléséről"? (elég magas bért kapnak, nem feltétlen igénylik külön ezt a térítést)
2.) Ha valamelyikük kap, itt is érvényesül az egyenlő bánásmód elve, vagy ezt felülíhatja az, ha a munkavállaló nyilatkozatban lemond róla? (tehát adható-e csak a munkavállalók egy részének?)
3.) Aki Bp-en kívülről jár be, Neki csak a távolsági busz/vonatjegy ára (illetve annak legalább 86%-a) térítendő, vagy a budapesti BKK bérlet ára is?
4.) Mi a helyzet a budapesti lakhellyel v. tartózkodási hellyel rendelkező munkavállalókkal? Nekik meg kell téríteni a BKK bérletük árát?
5.) Mi a helyzet azokkal a munkavállalókkal, akiknek lakcímkártya szerint Bp-en kívüli a címük, de a munkáltatónak tudomása van róla, hogy Bp-en belülről járnak be? (bérleményből, ahova nincsenek bejelentve, rokonnál/családtagnál laknak, stb.)
6.) ... és az utolsó... eddig csak kiküldetési rendelvénnyel volt dolgom, így megzavar a megfogalmazás ... Bp-en kívülről autóval bejárás esetén "15Ft (ma már 30Ft) adható kilométerenként..." de csak ez? Vagy itt is ((benzinár*fogyasztás)/100+15v.30Ft/km) = kilométerenkénti költségtérítés?
Vagy itt csak a meghatározott kilométer x 15v.30Ft?
Előbbivel elég hamar elérhető a Magyar Közlöny hivatalos értesítőjében szereplő idei adómentes összeg, ha nem Pest Vármegyéből járnak be az alkalmazottak, hanem távolabbról.
+1.) Ez az egész működhet "bemondásos" alapon, vagy a munkáltatónak minden esetben a lakcímkártya alapján kell eljárnia/kifizetnie a költségtérítést? Gondolok itt arra, hogy esetleg lakcímkártya szerint bp-i lakos épp kiköltözik Pest Vármegyébe a barátnőjéhez, és onnan jár be? De ugyanez fordítva is igaz lehet, lakcímkártya szerint vidéki lakos beköltözik Bp-re, de nem jelentkezik be... (ezt egy korábbi pontban már érintettem)...

Segítségét előre is nagyon köszönöm!

Üdv:
Sz.Éva

^{Témanyitó hozzászólás}

szorgere 2023-03-23 21:50:37

... és még valami... Jogszerűen beépíthető a munkabérbe ez a költségtérítést? (tudom, ezzel elveszíti az adómentességét)... de megjelölhető a munkaszerződésben, hogy a bér egy része emiatt jár? Köszönöm!

^{Felhasználói hozzászólás}

Pap Attila Önadózó szakértő 2023-03-24 04:56:03

Kedves Éva,
1. Igen, jogszerűen lemondhat róla.
2. Nem csak adható, hanem jár a dolgozónak, de lemondhat róla. Így előállhat olyan helyzet, hogy az egyik dolgozó kap, a másik nem.
3. Csak a távolsági jár, a helyi bérlet nem.
4. Nem kell megtéríteni, nekik nem jár.
5. Ha dolgozó úgy nyilatkozik, hogy a tartózkodási helye a városon kívül van és onnan jár be naponta dolgozni, akkor már jár neki a költségtérítés. Ha a nyilatkozattal ellentétben a munkáltatónak biztos tudomása van arról, hogy a dolgozó közigazgatási határon belülről jár dolgozni, akkor jogszerűen megtagadhatja a kifizetést.
6. Gépkocsi térítés esetében csak 18Ft/km a kötelező térítés, ami 30Ft-ig adómentesen emelhető (nincs plusz üzemanyag!). Sajnos ez bemondásos alapon megy, nem kell hozzá bejelentett ideiglenes vagy állandó lakcím. Viszont ha a dolgozó bizonyíthatóan lódít, akkor a munkáltató megtagadhatja a kifizetést (aztán meg pereskednek, ha akarnak). Igen, jogszerűen belefoglalható a munkaszerződésbe, nevesítetten, átalányként.
papattila

^{Szakértői hozzászólás}

Összesen: 2 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra