5%-os mértékű áfa alkalmazása tárolók és gépjárművek elhelyezésére szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek értékesítése esetén
Címkék: ingatlan áfa, garázs, tároló
Tárolók értékesítésének adómértéke ● Tárolók beszámítása a lakások, lakóházak összes hasznos alapterületébe ● Garázsok és egyéb helyiségek ● Helyiségnek nem minősülő terek és egyéb ingatlanrészek
1. Lakóingatlanokhoz kapcsolódó tárolók[1] értékesítése
1.1. Tárolók értékesítésének adómértéke
A lakóingatlanokhoz kapcsolódó tárolók az életvitelhez szükséges anyagoknak és tárgyaknak a tárolására irányuló funkciót, vagyis lakófunkciót töltenek be, ezért a tárolók a lakóingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges ingatlanoknak, ingatlanrészeknek minősülnek.
Abban az esetben, ha
- a tároló az általános forgalmi adóról szóló törvény[2] szerinti lakóingatlannak[3] minősülő lakáshoz, lakóházhoz kapcsolódó ingatlanként, ingatlanrészként azonosítható, vagyis az adott lakás, lakóház esetében biztosítja a tároló funkciót, mint lakófunkciót, és emellett
- a tárolót az adott lakással, lakóházzal együtt értékesítik,
akkor a tárolóra jutó adóalapot képező ellenértékre az adott lakás, lakóház értékesítésének megfelelő (5%-os kedvezményes vagy 27%-os általános) áfamértéket kell felszámítani.
A lakás, lakóház tárolóval együtt történő értékesítése akkor valósul meg, ha
- a vevő szándéka egyértelműen a lakásnak, lakóháznak az adott tárolóval együtt történő beszerzésére irányul, valamint
- a lakásnak, lakóháznak és a tárolónak az értékesítése ugyanazon ügylet tárgyát képezi (függetlenül attól, hogy arról egy vagy több szerződésben állapodnak meg a felek).
Az együtt történő értékesítéssel összefüggésben kiemelendő, hogy azokban az esetekben, amikor a lakóingatlan és a tároló értékesítése két vagy több szerződéssel, eltérő időpontban történik, vizsgálandó a vevő szándéka. Ha a szándék a tárolónak és a lakóingatlannak az együtt történő megvásárlására irányul, de a lehetőségek olyan módon adottak, hogy csak két külön szerződéssel történhet meg az értékesítés, különböző időpontokban, ekkor is az értékesített tárolót a lakóingatlan fogalomba beletartozó, lakás rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségnek kell tekinteni. Mivel a szándék vizsgálata a kizárólagos szempont, az időbeliséghez nem határozható meg konkrét időbeli korlát. Az Áfa tv. 86. § (2) bekezdés j) pont ja), jb) vagy jc) alpontjában szereplő időbeli korlátokat a lakóingatlanra szükséges figyelembe venni a lakóingatlan és a hozzá kapcsolódóan megvásárlásra kerülő tároló vételi időpontjai közül.
Mindezek alapján, ha az adott lakás, lakóház értékesítése az ügylet körülményei alapján az 5%-os kedvezményes adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésnek[4] minősül, akkor a lakással, lakóházzal együtt értékesített tároló esetében is 5%-os adómértéket kell alkalmazni.
1.2. Tárolók beszámítása a lakások, lakóházak összes hasznos alapterületébe
A lakásnak, lakóháznak és az ahhoz kellően szorosan kapcsolódó tárolónak az együtt történő értékesítése esetén a tároló nettó alapterületét kizárólag akkor kell beszámítani az adott lakásnak, lakóháznak az 5%-os adómérték alkalmazása szempontjából relevanciával bíró összes hasznos alapterületébe[5], ha a tároló
- a lakással, lakóházzal egybe épült vagy egybe nem épült, 190 cm-es belmagasságot elérő helyiségként[6]; vagy
- a többlakásos lakóingatlanhoz vagy az abban kialakított lakáshoz, vagy a lakóházhoz kapcsolódó, valamelyik építményszinten elhelyezkedő, legalább 190 cm-es belmagasságot elérő, épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott fedett térként[7]
azonosítható.
Az ilyen helyiségeknek és tereknek minősülő tárolóknak a nettó alapterülete az alábbi mértékben számítandó bele az azokkal együtt értékesített lakások, lakóházak összes hasznos alapterületébe.
Abban az esetben, ha az adott tároló
- a lakással, lakóházzal egybe épült, vagy
- az ingatlan-nyilvántartásban a lakáshoz, lakóházhoz tartozó helyiségként, ingatlanrészként szerepel, vagy
- az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon, illetve önálló albetétként szerepel,
akkor a tároló teljes nettó alapterülete beszámítandó az értékesítendő lakás, lakóház összes hasznos alapterületébe.
A társasházként működő többlakásos lakóingatlanokban kialakított lakások tulajdonosainak a közös tulajdonát képező, közösen vagy kizárólagosan használt tárolók esetében
- a közösen használt tárolóknettó alapterületéből a tulajdonos társasházi közös tulajdoni hányada arányában számított területet,
- a kizárólagosan használt tárolóknettó alapterületéből pedig a kizárólagos használati joggal érintett területet
kell beszámítani az értékesítendő lakás összes hasznos alapterületébe.
Az olyan közös tulajdonú ingatlanok esetében, amelyek
- nem minősülnek társasháznak, és emellett
- az ingatlan-nyilvántartásban önálló albetétekként be nem jegyzett, de a kialakításuk alapján egyértelműen lakásokként és egyéb rendeltetési egységekként, többek között tárolókként beazonosítható ingatlanrészekből állnak,
a közös tulajdonú ingatlanból a tulajdonosok tulajdoni hányada arányában számított területet kell figyelembe venni a lakásként azonosítható ingatlanrészek összes hasznos alapterületének és az abba beszámítandó, tárolóként azonosítható ingatlanrészek területének a megállapítása során.
2. Gépjárművek elhelyezésére szolgáló ingatlanok és ingatlanrészek értékesítése
2.1. Garázsok és egyéb helyiségek
A kialakításuk, valamint a műszaki és technikai jellemzőik alapján garázsokként vagy gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó egyéb helyiségekként[8] vagy azok részeiként[9] azonosítható ingatlanok, ingatlanrészek az Áfa tv. alkalmazásában nem minősülnek lakóingatlanoknak, ezért az ilyen garázsok és egyéb helyiségek értékesítése
- nem minősül Áfa tv. szerinti lakóingatlan-értékesítésnek és
- minden esetben 27%-os általános adómérték alá tartozik.
Ha ezeket a garázsokat és egyéb helyiségeket lakásokkal, lakóházakkal együtt értékesítik, akkor az ilyen ügyletek esetében
- az adóalapot meg kell osztani és úgy kell tekinteni, hogy az adott lakás, lakóház értékesítése 5 vagy 27%-os áfamértékű lakóingatlan-értékesítésként, a garázsok és egyéb helyiségek értékesítése pedig 27%-os adómértékű nem lakóingatlan-értékesítésként valósul meg, valamint
- a garázsoknak és egyéb helyiségeknek, mint nem lakóingatlanoknak a területe eleve nem számítandó bele az azokkal együtt értékesített lakások, lakóházak összes hasznos alapterületébe.
Abban az esetben, ha a garázsok és a gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó egyéb helyiségek társasházként működő többlakásos lakóingatlanokban kialakított lakások tulajdonosainak közös tulajdonában, valamint közös vagy kizárólagos használatában vannak, akkor
- a közösen használt garázsok és egyéb helyiségek nettó alapterületébőla tulajdonos társasházi közös tulajdoni hányada arányában számított területet;
- a kizárólagosan használt garázsok és egyéb helyiségek nettó alapterületéből pedig a kizárólagos használati joggal érintett területet
nem kell beszámítani az adott lakás összes hasznos alapterületébe, valamint az ilyen területre jutó ellenérték 27%-os áfamértékkel adózik.
2.2. Helyiségnek nem minősülő terek és egyéb ingatlanrészek
A többlakásos lakóingatlanokban és a lakóházakban vagy az azokhoz tartozó földrészleten, illetve telken kialakított, a műszaki és technikai jellemzőik alapján gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó, ugyanakkor helyiségnek nem minősülő, épületszerkezettel részben közrefogott terek és egyéb ingatlanrészek[10] az Áfa tv. alkalmazásában lakóingatlanoknak, illetve lakóingatlanok részeinek minősíthetők.
Ha ezeket a tereket és ingatlanrészeket a lakásokkal, lakóházakkal együtt értékesítik, akkor az azokra jutó adóalapot képező ellenérték az adott lakás, lakóház értékesítésének megfelelő (5%-os kedvezményes vagy 27%-os általános) áfamértékkel adózik.
Ha az ilyen terek és ingatlanrészek az értékesítendő lakáshoz vagy azt magában foglaló többlakásos lakóingatlanhoz, vagy az értékesítendő lakóházhoz kapcsolódó, valamelyik építményszinten elhelyezkedő, legalább 190 cm-es belmagasságot elérő, épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott fedett térként[11] azonosíthatók,akkor azoknak a nettó alapterületét be kell beszámítani az adott lakásnak, lakóháznak az 5%-os adómérték alkalmazása szempontjából relevanciával bíró összes hasznos alapterületébe.
Ha a fenti fizikai és műszaki paramétereknek megfelelő, gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó, ugyanakkor helyiségnek nem minősülő, épületszerkezettel részben közrefogott terek és egyéb ingatlanrészek társasházként működő többlakásos lakóingatlanokban kialakított lakások tulajdonosainak közös tulajdonában,valamint közös vagy kizárólagos használatában vannak, akkor
- a közösen használt terek és egyéb ingatlanrészeknettó alapterületéből a tulajdonos társasházi közös tulajdoni hányada arányában számított területet,
- a kizárólagosan használt ingatlanrészek nettó alapterületéből pedig a kizárólagos használati joggal érintett területet
kell beszámítani az értékesítendő lakás összes hasznos alapterületébe.
A fenti fizikai és műszaki paramétereket nem teljesítő egyéb tereket (épületszerkezettel nem közrefogott – például kizárólag csak térkövezett – parkolóhely, terasz, kert, stb.), a lakással, lakóházzal együtt értékesítve, a lakóingatlanok részének kell tekinteni (így értékesítésükre az adott lakóingatlantól függően 5%-os áfa vonatkozhat), de azok nettó alapterülete nem számítandó bele az adott lakás, lakóház összes hasznos alapterületébe.”
----------
[1] Nem értendőek ez alatt a gépjárművek tárolására szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek, melyekről a 2. pont szól.
[2]Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.).
[3] Az Áfa tv. 259. § 12. pontja alapján az Áfa tv. alkalmazásában lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.
[4] Az Áfa tv. 82. § (2) bekezdésben, a 86. § (1) bekezdés j) pont ja), jb) és jc) alpontjában, valamint a 3. számú melléklet 50, 51. és 59. pontjában foglaltak értelmében kedvezményes 5%-os adómérték alá tartozik a többlakásos lakóingatlanban és rozsdaövezeti akcióterületen létesítendő többlakásos lakóingatlanban kialakított vagy kialakítandó, 150 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű lakásnak és a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű egylakásos lakóingatlannak (lakóháznak) az értékesítése abban az esetben, ha az adott lakás, illetve egylakásos lakóingatlan (lakóház) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de a használatbavételi engedély véglegessé válása, a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de mint önálló rendeltetési egység rendeltetését vagy a rendeltetési egységeinek számát megváltoztatták, és az ezt igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
[5] Az Áfa tv. 259. § 13/A. pontja szerint az Áfa tv. alkalmazásában összes hasznos alapterületnek minősül a településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló 280/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 5. § 35. és 114. pontjai és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (továbbiakban: Mép tv.) 16. § 56. és 99. pontjai által meghatározott alapterület.
[6] A Mép tv. 16. § 60. pontja alapján helyiségnek minősül a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével.
[7] Például a többlakásos lakóingatlan vagy lakóház földszinti külső fala mellett kialakított, legalább egy merőleges oldalfallal rendelkező, 190 centimétert elérő magasságban lefedett nyitott kerékpártároló vagy szemetesláda tároló.
[8] Például szabadon álló garázsok és teremgarázsok.
[9] Például teremgarázsokban kijelölt parkoló-, illetve beállóhelyek.
[10] Az Áfa tv. lakóingatlan fogalma szerint kivételként nevesített, nem lakófunkciót betöltő garázsként vagy helyiségként nem azonosítható terek és egyéb ingatlanrészek.
[11] Például a többlakásos lakóingatlan vagy lakóház földszinti külső fala mellett kialakított, legalább egy merőleges oldalfallal rendelkező, 190 centimétert elérő magasságban lefedett nyitott gépkocsibeállók.
FIZESSEN ELŐ 2026-RA AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2026-ban is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2026 ● Cafetéria szabályzat 2026 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag 2026 ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● AI tanácsadás (NDZ) ● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/
Figyelem a Money Network Kft hitel-, babaváró hitel és ltp kalkulátorának használata díjmentes!
Lakástakarék, babaváró hitel és jelzáloghitel közvetítésben együttműködő partnerünk a Money Network Kft. A kalkulátor üzemeltetője a moneynetwork.hu.
Webáruház
Szabályzatok
-
Könyvviteli szolgáltatók pénzmosás elleni szabályzat csomagja 2026.01.09.
Bruttó ár: 38 100 Ft
Előfizetőknek ingyenes
Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése
E-Könyvek
-
Naplófőkönyv és pénztárkönyv az egyéni vállalkozások tükrében
Bruttó ár: 13 990 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 11 193 Ft
E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése
Szakkönyvek
-
A gépjárműlízing
Bruttó ár: 12 900 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 10 320 Ft
Postaköltség: 1 200 Ft -
Amit még érdemes tudni az osztalékról (2026)
Bruttó ár: 12 900 Ft
Előfizetőknek 20% kedvezménnyel 10 320 Ft
Postaköltség: 1 200 Ft
E-Start
Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.
- Elektronikus ügyintézés - alapok
- Adatvédelem
- Adózási alapinformációk
- Adókalkulátorok
- Adóellenőrzés, adóigazgatás, jogorvoslatok, ügyintézés a NAV előtt
- Adózó saját bevallási és egyéb nyilvántartási adatainak lekérdezése
- Bevallási, adatszolgáltatási platformok
- Bírósági eljárások - Fizetési meghagyás - Alternatív vitarendezések
- Bírósági határozatok gyűjteménye
- Cégügyek, céginformációk
- Civil szervezetek
- Családtámogatások
- Egészség - Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT)
- E-learning - Kötelező továbbképzések könyvelőknek, adótanácsadóknak, könyvvizsgálóknak, ügyvédeknek
- Egyéni vállalkozók nyilvántartása
- Építőipar
- Gépjármű
- Hatósági igazolások igénylése
- Helyi önkormányzati ügyek (E-ÖNKORMÁNYZAT PORTÁL)
- Ingatlan
- Jogszabálygyűjtemények
- KSH adatok - Az adatvezérelt üzleti döntésekért
- Mezőgazdaság
- NAV szolgáltatások
- Pénzügyi ágazati szakmák és szakképzés
- Pénzügyi, számviteli szoftverek
- Támogatások, pályázatok,
- Társadalombiztosítás
- Turisztikai szolgáltatók NTAK regisztrációja



