A 2020. adóévi helyi iparűzési adó bevallása

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kovács Attila

Címkék: HIPA, helyi iparűzési adó bevallása


A következő cikk az adóévi iparűzési adó és adóelőleg megállapításához, bevallás-benyújtásához kíván néhány gyakorlati ismérvet adni, így az adó és adóélőleg bevallási nyomtatványon való rögzítését, a bevallás-benyújtás módját és csatornáját illetően.

1. Kiindulópont 

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 37. § (1) bekezdése alapján a vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont] azon önkormányzat illetékességi területén végez – a Htv. 2020. december 31-ig hatályos szabályai alapján állandó jellegű - iparűzési tevékenységet, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja. Ezen normaszöveg és a Htv. 38. § (1) bekezdés együttes értelmezése alapján a vállalkozót a székhelye, illetve telephelye szerinti helyi önkormányzat illetékességi területén (településen) terheli iparűzési adókötelezettség. 

Az önadózásos iparűzési adónem – figyelemmel az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 47. §-a és kapcsolód jogszabályhelyekre – alanyát az Art. 9. §-ában nevesített eljárási kötelezettségek közül az adóévi adó, illetve a keresztféléves előlegfizetési időszak adóelőlegének megállapítása, bevallása és – mentesség hiányában - megfizetése egyaránt terheli.      

Hivatkozott jogszabályhelyek összefüggései alapján, ha egy vállalkozónak a székhelye szerinti településen kívül egy vagy több településen van Htv. szerinti telephelye, akkor a vállalkozó - az iparűzési adót bevezető helyi (települési) önkormányzat, míg különleges a gazdasági övezetbe sorolt település esetén a megyei önkormányzat rendeletének területi és időbeli (a naptári év egésze vagy annál rövidebb időszak) hatálya alapján településenként alanya és kötelezettje az iparűzési adónemnek. Azon – a 2020. naptári év során mintegy 400 - településen, amelyre az önkormányzat rendelettel nem vezette be az iparűzési adót a vállalkozó nem alanya az iparűzési adónak, így e településre - a vállalkozási szintű adóalap megosztásán kívül – eljárási kötelezettség sem terheli.   

A Htv. 9. §-a a helyi adóval kapcsolatos adóigazgatási hatáskört szabályozza, e § (1) bekezdése alapján iparűzési adóügyben, annak a helyi önkormányzatnak az adóhatósága jár el első fokon, amelyik az adót bevezette, míg hivatkozott § (2) bekezdése alapján a különleges gazdasági övezetbe tartozó településhez kapcsolódó iparűzési adóalanyok eljárási adókötelezettége és jogosultsága tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhatóság NAV) jár el. [A továbbiakban az adóhatóság alatt az önkormányzati adóhatóság, míg a különleges gazdasági övezetbe tartozó település (Göd, Mosonmagyaróvár) esetén a NAV értendő.] 

Mely településre kell adóbevallást készítenie és benyújtania az adózónak témakörrel – a székhely, illetve a Htv. szerinti telephely település beazonosításának részletes magyarázatával – korábbi írásainkban már többször foglalkoztunk, ettől ezúton eltekintünk.    

2. Az adóévi adó és az előleg-fizetési időszak adóelőlegének bevallása 

A 2020. évben kezdődő adóévi iparűzési adóról a naptári évvel azonos üzleti évet, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózónak [Art. 2. melléklet II/A/1/a) pont] egyaránt – a tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választó kata-alany [Htv. 39/B. § (9) bek.] kivételével – az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell adóbevallását benyújtania. A naptári évvel azonos üzleti évet választó adózó esetén a 2020. adóévi iparűzési adóról szóló bevallás-benyújtás végső határideje 2021. május 31-e. Az adózó az adóévi adó bevallásával – kivéve, az Art-ben szabályozott soron kívüli, illetve a Htv. szerinti „záró” bevallások körét - egyidejűleg köteles a 2021. évben kezdődő (keresztféléves) előleg-fizetési időszak adóelőlegét [Htv. 41. § (1) bekezdés második fordulat és (2) bekezdés] – is bevallani. Így az adóbevallásnak egyfelől az előző adóévre megállapított adót [nyomtatvány Főlap VII. mező], másfelől a bevallásbenyújtás évében kezdődő előleg-fizetési időszak [Főlap VIII. mező] adóelőleg-összegét is tartalmaznia kell, jogszerű adózói (bevalláskészítői és benyújtói) magatartás esetén.   

2.1. A bevallásbenyújtás elmaradása, hiányos bevallás lehetséges következményei, pótlása 

Ha az adózó az iparűzési adóbevallását a törvényben előírt határidőig nem, hiányosan – például az előleg-fizetési időszakra nem rögzít adóelőleg-összeget, nem csatol a tényállásnak megfelelő jelű és számú betétlapot -, vagy (a bevallási hiba kivételével) azt hibásan nyújtja be, akkor az adóbevallás benyújtását, illetőleg a benyújtott adóbevallás hiátusának/hibájának megszüntetését az adóhatóság az Art. 221. §-ának alkalmazásával kikényszerítheti. 

Ha az adózó a törvényi határidőig bevallást nem vagy hiányosan nyújt be, akkor az önkormányzati adóhatóság első alkalommal, szankció mellőzésével [Art. 221. § bekezdés (1) a)-b) pont] végzésben hiánypótlásra kötelezi. Az első hiánypótlás elmaradása esetén az adóhatóság az adózót második, harmadik alkalommal újabb hiánypótlásra hívja fel és egyidejűleg határozattal fix összegű (második alkalommal nem természetes személyt 100 000 Ft, harmadik alkalommal nem természetes személyt 500 000 Ft) mulasztási bírság megfizetésére kötelezi. Ezt követően az önkormányzati adóhatóság az előző adóévi adót, illetve az előleg-fizetési időszak adóelőlegét adóellenőrzés eredményeként [Art. 146. §] határozatban - az esedékességig meg nem fizetett adót adóhiányként [Art. 217. § (1) bek.] - megállapíthatja. Ha az adózó által (határidőben) benyújtott adóbevallás az adóévben kezdődő előleg-fizetési időszak adóelőlegét nem tartalmazza (kizárólag etekintetben hiányos), akkor az önkormányzati adóhatóság az egyes adókötelezettségek teljesítésérre irányuló jogkövetési vizsgálat keretében (határozattal) jogosult a tényállásnak és a Htv. 41. §-ának megfelelő adóelőlegeket megállapítani.   

Ha az adózó az adóévben kezdődő előleg-fizetési időszakra bevallásában adóelőleget (Főlap VIII. mező sorait üresen hagyva) nem állapított meg vagy 0-t rögzített adóelőlegként, vagy az előleg-fizetési időszak I. félévére (adóév kilencedik hónap 15. napjára) nem az előző adóévi adó összege és az adóév I. félévére (adóév harmadik hónap 15. napjára) korábban bevallott összeg alapvételével állapította meg, akkor az önkormányzati adóhatóság jogosult önellenőrzésre felhívni az adózót. Az Art. 140. § (1) bekezdése alapján az adóhatóság az adózót önellenőrzésre felhívhatja – a felhívás azonban csak lehetősége, s nem kötelezettsége -, ha az adózó iparűzési adó bevallásának adatai és az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg vagy valószínűsít. 

Az adózó nem a tényállásnak és a Htv. 41. §-ában foglaltaknak megfelelően bevallott (vagy be nem vallott) adóelőleget – tekintve, hogy az adóra vonatkozó szabályok alkalmazandók az adóelőlegre is [Art. 6. § (3) bek. a) pont] – önellenőrzéssel helyesbítheti [Art. 54. §]. Az irányadó jogszabályi környezet logikai értelmezése alapján valamely adóelőleg önellenőrzéssel való helyesbítésének azonban legfeljebb az adott előlegfizetési időpontot megában foglaló adóévről szóló bevallás benyújtásáig van helye.    

3. Bevallásbenyújtás 2021. január 1-jét követően 

3.1. Adóbevallási nyomtatvány 

Az Art. 49. § (1) bekezdés második mondata szerint az adózó az önadózással megállapított adóról az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz, a bevallási nyomtatvány rendszeresítése az adóhatóság feladata. 

A Pénzügyminisztérium honlapján közzétett,

  • a NAV-hoz benyújtandó iparűzési adóbevallási nyomtatványt a Htv. 42/D. § (1) bekezdése, illetve a Htv. 42/I. § (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság,
  • az önkormányzati hatósághoz, az egyéni vállalkozónak nem minősülő iparűzési adóalanyok által papíralapon is benyújtható adóbevallási nyomtatványt a Htv. 42/D. (4) bekezdés és a Htv. 42/I. § (1) bekezdés összevetése alapján az önkormányzati adóhatóság

rendszeresíti. 

3.2. Főszabályként a NAV-hoz kell benyújtani 

Az adózó, illetve a képviseletét ellátó személy [az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 14-21. §] a bevallásbenyújtás csatornáját - NAV vagy székhely/telephely szerinti önkormányzati adóhatóság – 2021. évtől már nem választhatja meg. 

A Htv. 42/D. § - 2021. január 1-jei hatállyal megállapított – (1) bekezdése alapján az adózó az adóévi adóról és az adóelőlegről szóló iparűzési adóbevallást a NAV-hoz (elektronikus úton és elektronikus nyomtatványon) köteles benyújtani. Ezen jogszabályhely értelmében a korábbi (2016-2019.) adóévekre benyújtott iparűzési adóbevallás kijavítására, vagy önellenőrzéssel való helyesbítésére szintén csak a NAV rendszerében van lehetőség, akkor is, ha azt korábban közvetlenül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz nyújtották be. Az adószámmal nem rendelkező – egyébiránt e-kapcsolattartásra nem kötelezett - egyesület, alapítvány is a NAV-rendszerében köteles eljárási kötelezettségét teljesíteni.  

Fenti bekezdés utolsó fordulata alapján az adózó képviseletét ellátó személy csak akkor jogosult a NAV rendszerében az iparűzési adóbevallási nyomtatványt benyújtani, ha a NAV hatáskörébe tartozó bármely közteherrel összefüggő eljárása kapcsán érvényes képviseleti jogosultsággal rendelkezik, azaz, az „EGYKE” rendszerében nyilvántartottként szerepel. 

Az adóbevallást a vállalkozó székhelye, illetve telephelye(i) szerinti településenként külön-külön kell kitölteni és benyújtani. 

Az iparűzési adóban – a különleges gazdasági övezetbe sorolt településekhez kapcsolódó iparűzési adóalanyok kivételével - az önkormányzati adóhatóság látja el az adóigazgatási feladatokat, így a bevallási nyomtatvány kitöltéséhez – a NAV honlapján elérhető kitöltési útmutatóban foglaltakon túl – ezen adóhatóságtól kérhető segítség. A bevallás készítője az adórendeleti tényállásról (adómérték, mentesség, kedvezmény), illetve az önkormányzati adóhatóság elérhetőségi adatairól az önkormányzat honlapján vagy a Magyar Államkincstár által e célra fenntartott honlapon (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) tájékozódhat. 

A NAV bevalláskitöltési programja – a nyomtatvány egyes sorai közötti összefüggéseket vizsgáló algoritmus alapján - a számszaki hibára, ellentmondásra felhívja a nyomtatvány kitöltőjének a figyelmét és egyben tájékoztatja attól, hogy az adóbevallás kizárólag említett hiba kijavítását követően nyújtható be. A Htv. 42/D. § (2) bekezdése alapján a NAV a hozzá beérkezett iparűzési adóbevallásokat – a bevallás-benyújtásra kötelezett azonosítását követően, a befogadó nyugta kiadása mellett – továbbítja (a különleges gazdasági övezetbe sorolt két település kivételével) az adózó székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.  

Kiemelendő, a Htv. 42/D. § – 2021. évtől hatályos - (1) bekezdése eljárásjogi természetű norma, ebből adódóan az adózó a 2020. évben kezdődő adóévi – 2021. január 1-jét követően benyújtott – iparűzési adóról szóló bevallását, mint eljárási adókötelezettség teljesítését a 2021. január 1-jétől hatályos szabályozás alapvételével – a 3.3. pontban hivatkozott kivételtől eltekintve - a NAV-hoz köteles benyújtani.   

3.3. Nem egyéni vállalkozó magánszemély bevallását papíralapon benyújthatja az önkormányzati adóhatósághoz 

A Htv. 42/D. § - 2021. január 1-jei hatállyal megállapított – (4) bekezdése szintén eljárásjogi természetű szabályozás, ennek alapján az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély a 2020. adóévi iparűzési adóról és a 2021. évben kezdődő előleg-fizetési időszak adóelőlegről szóló bevallását – a NAV rendszere helyett – papíralapon is benyújthatja. A bevallásbenyújtás említett módon való teljesítése csak és kizárólag a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz lehetséges. 

Hivatkozott bevallásbenyújtási csatornán kizárólag a – Htv. 2020. december 31-ig hatályos szabályozás alapján - mezőgazdasági őstermelő [feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó 2020. évi bevétele a 600 000 Ft-ot meghaladta], illetve a családi gazdálkodó jogosult eljárási kötelezettségét teljesíteni. 

4. Az adó megállapításához és bevallásához tartozó ismérvek 

4.1. Kerekítésnek nincs törvényi alapja

Az iparűzési adóban az adóévi adót, az előleg-fizetési időszak adóelőlegét – eltérő anyagi és eljárási szabályozás hiányában - forintban kell megállapítani, bevallani - az e törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban kell teljesíteni [Art. 66. § (1) bek. első fordulat] - és megfizetni, ellentétben például a társasági adó, a kisvállalti adó 1 000 Ft-ra történő kerekítésével. Az iparűzési adóban kerekítésnek jogszerűen nincs (nem lehet) helye, így az adózó az önadózás során, míg az adóhatóság az adóbevallás feldolgozása (adófolyószámlán való előírás) vagy ellenőrzés eredményeként hozott határozatában nem jogosult kerekítést (például 100 forintra sem) alkalmazni.  

4.2. Nem a törvényben meghatározott módon benyújtott bevallás következménye

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 1. § 23. pontjában definiált gazdálkodó szervezet (ide értve az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szerepelő egyéni vállalkozót is) az Eüsztv.-ben meghatározott módon, azaz elektronikus úton köteles kapcsolatot tartani az adóhatósággal. Ezen szabályozás és a Htv. 42/D. § (1) bekezdés együttes alkalmazásából következően, ha az Eüsztv. szerinti gazdálkodó szervezet az iparűzési adóbevallását nem a 3.2. pontban meghatározott módon nyújtja be - hanem például a NAV felületén kitölti a nyomtatványt, azt kinyomtatja, aláírja és szkennelve cégkapujáról, ügyfelkapujáról vagy e-mail-címéről küldi meg a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz -, akkor az nem tekinthető érvényesen benyújtott iratnak. Az ilyen irat joghatás kiváltására alkalmatlan, olyan, mintha be sem nyújtották volna. 

4.3. Jogszerű bevallásbenyújtás joghatásai

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja alapján a jogszabályoknak megfelelően benyújtott adóévi adó, illetve előlegfizetési időszakra vonatkozó adóelőleg bevallása végrehajtható okirat. Az adóévi adó címén még – a bevallásban adóévi adóként megállapított adó, valamint az adóévre adóelőlegként ténylegesen megfizetett adó összegének pozitív különbözeteként - fizetendő adó legkésőbb a bevallás-benyújtásra előírt törvényi határidőig (az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig) fizethető meg késedelmi pótlék nélkül.

A benyújtott adóbevalláson, mint végrehajtható okiraton alapuló adó/adóelőleg esedékességkor való megfizetésére nincs kihatása annak például, hogy az önkormányzati adóhatóság a beérkezett adóbevallást feldolgozta-e, a fizetendő adó/adóelőleg összegét az adózó folyószámláján előírta-e az egyes esedékességi időpontokra, a fizetendő adóelőleg összegére és a fizetés határidejére vonatkozó értesítést küldött-e.

Amennyiben az adózó a 2020. adóévre iparűzési adóelőlegként több adót fizetett meg, mint az adóbevallásban megállapított adóévi adó összege, akkor a többletként megfizetett adót, mint túlfizetést – akkor is, ha a bevallást korábban nyújtotta be - az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjától igényelheti vissza, mégpedig az Art. adóvisszatérítésre irányadó szabályai alapvételével.

5. A 2020. évben megfizetett napi adó átalány levonható az adóévi adóból 

Egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény 2021. január 1-jével a Htv-ből és az Art-ből hatályon kívül helyezi az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségre vonatkozó szabályokat. Ugyanakkor az említett dereguláció nem érinti a Htv. - 2020. december 31-ig hatályos – 37. § (2) bekezdésének és 40/A. §-ának összefüggésein alapuló adócsökkentés adózó általi érvényesítését. 

Azon vállalkozó, aki az előző adóévben – székhelyén, telephelyén kívüli településen - építőipari tevékenységet folytatott, illetőleg természeti erőforrást tárt fel vagy kutatott – feltéve, e tevékenységvégzés időtartama az adóévben a 180 naptári napot nem haladta meg -, a 2020. adóévi adó megállapítása és bevallása alkalmával [Htv. 2020. év végéig hatályos 40/A. §-a alapján] levonhatja a székhelye, telephelye szerinti önkormányzathoz a 2020. adóévre megállapítandó adóból – legfeljebb annak összegéig – az általa ideiglenes jellegű tevékenysége után megfizetett adó átalányt, mégpedig az egyes településekre kimutatott adóalap arányában. 

dr. Kovács Attila
okl. adószakértő, ügyvéd

***

ŐSTERMELŐK ÉS CSALÁDI GAZDASÁGOK KÉZIKÖNYVE

Tevékenységi szabályok, ügyvitel, adózás már a 2021-es új szabályok szerint – segédletekkel, iratmintákkal.  Egyszerre könyv és e-book. Ez a könyv tartalmaz 92 db. szervezési megoldást, 99 db adótippet, 17 db. ügyviteli jótanácsot, 5 db. szerződésmintát, TEÁOR besorolási segédeletet, adónaptárat. Szerző: Dr. Szabó Tibor - Megrendelés: Önadózó Webáruház

***

KISVÁLLALKOZÓK ÜGYVITELI KÉZIKÖNYVE

Vállalkozási formák ● Tevékenységi szabályok ● KATA adózás és alternatívái ● Könyvelés ● Számlázási szabályok ● E-ügyintézés ● GDPR  adatkezelés ● Információbiztonság ● Ez a könyv tartalmaz 48 db. vállalkozási megoldást, 74 db. adótippet, 92. db. ügyviteli jótanácsot. Egyszerre nyomdai könyv és e-book.  Szerző: Dr. Szabó Tibor - Megrendelés: Önadózó Webáruház

***

ÜGYVEZETŐK KÖNYVE 2021 

Vezető tisztségviselők jogállása, felelőssége, feladatai – 45 db üzleti szabályzattal, iratmintával. Garantáltan van benne legalább egy mondat, amely miatt változtatni fog cége működésén. Megrendelés: Önadózó Webáruház!

MOST FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓRA!

Az Önadózó újság előfizetési díja 2021. 5-12. hónapra 16.464,-Ft. Mit ad ennyiért Önnek az Önadózó? Önadózó újság havi lapszámai (az előfizetés kezdő hónapjától decemberig, print és elektronikus formátumban) + Online csomag: Számviteli szabályzatok 2021, GDPR Segédlet,  Pénzmosás elleni szabályzat 2021, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon, Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek. Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra