A cégtelefonok levonható áfája

ART 2006-11-25

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

A jelenleg hatályos jogszabályok és hivatalos tájékoztatók figyelembe vételével áfa szempontjából összefoglaljuk a jellemzõbb eseteket, a le nem vonható áfa százalékos mértékének meghatározásával.

A Pénzügyminisztérium és az APEH honlapján is olvashatjuk 2006. 09. 27-e óta a tájékoztatót arra vonatkozóan, hogy a különbözõ esetekben milyen adókötelezettsége is keletkezik a céges telefont elõfizetõknek, illetve a telefonszolgáltatást közvetített szolgáltatásként igénybe vevõ kifizetõknek (Art 178. § 18. pont). E tájékoztató és a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembe vételével áfa szempontjából összefoglaljuk a jellemzõbb eseteket, a le nem vonható áfa százalékos mértékének meghatározásával.

Két megközelítést is figyelembe veszünk, az elsõ esetben nincs tárgyi adómentes értékesítés miatti arányosítási kötelezettség, viszont akit ez is érint, az a második táblázat figyelembe vételével számolhat.

Természetesen nem kell ezt a számítást áfa szempontjából figyelembe venni azoknak, akik nem áfa alanyok, vagy kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet végeznek, s így a telefonszámla áfa tartalma egyébként sem levonható számukra, vagy a beérkezõ telefonszámlát közvetített szolgáltatásként teljes mértékben tovább számlázzák.

Ez utóbbi esetben annak kell ezeket a szabályokat figyelembe vennie, aki felé a számlázás történik, vagyis a közvetített szolgáltatást veszi igénybe a telefonszolgáltatást.

A cégtelefonok esetében az alapdíj és a forgalmi díj összegébõl a le nem vonható áfa százalékos mértéke

Táblázat 1. (35 KB)

Adóköteles telefon-szolgáltatás körébe tartozik a helyi és távbeszélõ-szolgáltatás (SzJ 64.20.11 és 64.20.12), a mobiltelefon-szolgáltatás (SzJ 64.20.13), továbbá az internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel (SzJ 64.20.16-ból) szolgáltatás magáncélú használata. (A Központi Statisztikai Hivatal 2002. szeptember 30. napján érvényes SzJ besorolása alapján)

Amennyiben a telefonszámla a fentieken kívül egyéb tételeket is tartalmaz, azokat ennél a számításnál figyelmen kívül kell hagyni, egyedileg el kell bírálni, hogy az ahhoz tartozó áfa levonható-e vagy sem. Pl. internethasználat, parkolási díj, autópálya matrica díja stb.

Amennyiben a cég telefonján magánbeszélgetés történik – az esetek jelentõs részében ez így van – akkor az elõfizetõ döntése, hogy a magánhasználat után megfizeti-e az adót, vagy a magánhasználat összegét részben vagy egészben továbbhárítja – kiszámlázza.

A táblázat oszlopai:

1. oszlop: magánhasználat aránya.

Megvizsgáljuk a jellemzõen elõforduló, különbözõ eseteket. A magáncélú használat arányának (30 % alatti, vagy azt elérõ mérték) , annak tételes vagy nem tételes kigyûjtése (készül-e nyilvántartás, vagy csak a törvény általi 20 %-os adóköteles mértéket vesszük figyelembe), valamint annak továbbhárítása szempontjaiból is.

2. oszlop: van-e magánhasználat miatt áfa levonási tilalom

Mivel az Áfa Tv. 38. § (2) bekezdés alapján csak az adóalanyiságot eredményezõ gazdasági tevékenységéhez felmerült költségek áfája vonható le, ezért magáncélú használat esetén meg kell határozni, hogy mekkora ez a levonási hányad. Amennyiben tételes magáncélú használat nem kerül kimutatásra, vagy kimutatásra kerül, de teljes mértékben kiszámlázásra is, akkor ilyen címen nem kell csökkenteni a levonható áfa mértékét.

Amennyiben meghatározzuk a tényleges magáncélú használatot, a ki nem számlázott mértékkel a telefonszámla áfa tartalmát csökkenteni kell. Ha egyáltalán nem kerül kiszámlázásra a magánhasználat, akkor annak teljes mértékével kell a csökkentést számolni.

A magáncélú használat vélelmezése miatt nem kell csökkenteni a levonható áfa összegét.

3. oszlop: alapesetben a telefonszámla áfájának 30 %-a nem vonható le

Az Áfa Tv. 33. § (4) bekezdése alapján a telefonszámla áfa tartalmának 30 %-a nem vonható le, kivéve továbbértékesítés és közvetített szolgáltatás nyújtása esetén. Ezt a mértékû levonási tilalmat akkor kezdhetjük alkalmazni, amikor az elszámolási idõszak 2006. augusztus 31. napját követõen kezdõdik. Elõtte a levonási tilalom 50 % volt.

Közvetített szolgáltatás nyújtása esetén

Amennyiben közvetített szolgáltatásként kerül a telefonszámla részben vagy egészben továbbszámlázásra, erre az összegre nem vonatkozik ez a jogszabály, tehát az erre esõ áfa teljes összegben levonható, mivel fizetendõ adóként is megjelenik. Teljes összeg áfásan történõ továbbszámlázása esetén tehát levonási tilalom nem merül fel.

Közvetített szolgáltatás nyújtása esetén a magáncélú használat

Viszont, ha a telefonszámlán több telefonvonal költsége szerepel, s ebbõl számlázunk tovább konkrét telefonszámhoz tartozó tételeket, akkor a magáncélú használatot ezek figyelmen kívül hagyásával, a saját célra elõfizetett telefonszámok figyelembe vételével kell megállapítani. Nem alkalmazható az a megoldás, hogy közvetített szolgáltatás esetében történik továbbszámlázás, ez eléri a 30 %-os mértéket, és így már nem érinti a vállalkozást a magáncélú használat. Érinti, a saját maga által használt telefonvonalak vonatkozásában!

Tételes kigyûjtés, nem teljes összegû továbbhárítás

Hasonlóan kell eljárni abban az esetben is, ha a tételes kigyûjtés esetén a magáncélú használat nem teljes mértékben, hanem csak részben kerül kiszámlázásra. A meg nem térített magáncélú használat mértékét szükséges vizsgálni.

Amennyiben a megtérítés nem teljes összegû, célszerû azt azonos feltételekkel kezelni. Pl. mindenkinek meg kell téríteni a 3000 Ft/hó összeg feletti magánbeszélgetések összegét.

Tehát tovább nem hárított, tételesen kimutatott magánhasználat áfája nem vonható le amennyiben a magánszemély nem téríti meg a magáncélú használatot. Ezzel a mértékkel csökkentjük a levonható áfa összegét, és a megmaradt összeg 30 %-ával.

Viszont, ha a magánhasználat eléri a 30 %-ot, és ezt megtérítik az elõfizetõnek, akkor ilyen címen nem kell csökkenteni a levonható áfa összegét, mértékét, a teljes áfa összeg levonható (ha nincs egyéb kizáró ok).

4. oszlop: összes le nem vonható áfa

A különbözõ esetekben a le nem vonható áfa %-a került összesítésre az összehasonlíthatóság kedvéért.

Fenti számításainkat tovább szépíthetjük, amennyiben tárgyi adómentes értékesítés miatt is keletkezik arányosítási kötelezettségünk.

Ebben az esetben a levonható telefon áfa csökkentési sorrendje:

1. Elõször a magáncélú és üzleti célú beszélgetések elkülönítése történik

2. Az Áfa Tv. 38. § (3) bekezdés a) pontja alapján az üzleti célú beszélgetésekre elvégezzük tárgyi adómentes értékesítés miatt az arányosítást.

A teljes áfa összegbõl kivonjuk a magáncélú használat miatt le nem vonható áfa mértékét, amennyiben van ilyen, és erre a maradék összegre végezzük el a tárgyi adómentesség miatt az arányosítást. A tárgyi adómentes aránnyal tovább csökkentjük a telefonszámla levonható áfájának mértékét.

3. Az így megmaradt összegre alkalmazzuk az Áfa Tv 33.§ (4) bekezdését, vagyis tovább csökkentjük a levonható áfa összegét a 30 %-os le nem vonhatósági szabály miatt, amennyiben nem történik legalább 30 %-ot elérõ kiszámlázás. Tehát a már egyszer, vagy kétszer csökkentett áfa összegét tovább csökkentjük, az áfás tevékenységhez felmerült telefonszámla áfájának 30 %-ával. A 30 %-os le nem vonhatósági szabály erre a megmaradt összegre vonatkozik. Tehát a tényleges csökkentés mértéke több tétel összegzésével állapítható meg.

Táblázatban összefoglalva:

Amennyiben tárgyi adómentes értékesítésbõl és adóköteles értékesítésbõl egyaránt származik bevétel, emiatt az ÁFA TV 38. § (3) bekezdés alapján arányosítani kell a telefonhasználat áfáját. A tárgyi adómentes értékesítés aránya a példánkban 20 %.

Táblázat 2. (36 KB)

Vegyük figyelembe, hogy nehéz olyan nyilvántartást vezetni, amelyik azt bizonyítja, hogy nem merül fel a vállalkozásnál magáncélú használat a telefonhasználat során. Ha ezt mégis így véljük, akkor olyan nyilvántartást kell vezetni – hívásnapló + részletes számla – amelyik azt támasztja alá, hogy minden egyes telefonhívás a vállalkozás érdekében merült fel. Az a tény, hogy a telefonszámlán „megjegyezzük”, hogy nincs magáncélú használat, dátum, vezetõ aláírása, még nem támasztja alá azt, hogy ez tényleg így van.

A magáncélú használat áthárítása esetén eleget kell tenni az Áfa Tv. 43. § ill. 70. §- elõírásainak, a számlaadási vagy nyugtaadási kötelezettségnek.

Az Szja törvény szerint vélelmezett hányadot áfával növelt értéken kell megállapítani, s amely összeg továbbhárításra kerül, azt áfával növelt összegnek kell tekinteni, vagyis ennek az értéknek a 16.67 %-a lesz a továbbhárított áfa. A továbbhárítás tehát a nettó értéken történik, felszámítva a telefonszolgáltatás esetében érvényes 20 %-os adómértéket.

A számviteli törvény által megkövetelt valódiság elvével ellentétes az az eljárás, ha a vállalkozás automatikusan nem könyveli le a vállalkozás nevére szóló telefonszámlát, hogy ilyen címen ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége. Amennyiben így kíván eljárni, meg kell szüntetnie a vállalkozás nevére szóló elfizetést.

Dajka Edit

Vissza az előző oldalra