A kata-alanyok iparűzési adózásának gyakorlati támpontjai

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Kovács Attila

Címkék: KATA, helyi iparűzési adó


A következő írásban a kata-alanyok iparűzési adómegállapítása körébe tartozó, általuk választható (alkalmazandó) egyes adóalap-megállapítási módok ismérveit mutatjuk be. Ennek keretében kiemelten foglalkozunk a tételes iparűzési adóalap szerint adózás választásának, illetve megszűnésének eljárási rendjével, továbbá a kapcsolódó jogosultságok gyakorlatával. Ez utóbbi speciális adójogi státusszal összefüggő további sajátosságok ismertetésére is hangsúlyt helyezünk.  

1. Kiindulópont 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata-törvény) hatálya alá tartozó kisadózó vállalkozást (a továbbiakban: kata-alany) iparűzési adókötelezettség – azonosan más vállalkozásokkal – azon helyi önkormányzat illetékességi területén (településen) terheli, ahol székhellyel, telephellyel rendelkezik. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) alkalmazásában székhely belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban) feltüntetett hely, míg egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely [41. §]. Témánkat illető vállalkozói kör kapcsán Htv. szerinti telephelyként az 52. § 31. pont a), d) e) alpont jöhet szóba, ezen fogalmak magyarázatát több korábbi írásunk tartalmazza

A Kata-törvény személyi hatálya [3. §] kisadózó vállalkozásként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozóra - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemélyre, a közjegyzőre, az ügyvéd, az önálló bírósági végrehajtóra, az egyéni szabadalmi ügyvivő a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemélyre –, az egyéni cégre, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságra/közkereseti társaságra, és az ügyvédi irodára terjed ki, feltéve, hogy e jogalany a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) bejelenti adókötelezettségei e törvény II. Fejezet rendelkezései szerint teljesítését. 

A kata- alanyiság a választás NAV-hoz való bejelentését követő hónap első napjával jön létre, míg a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás esetén a NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesülhet - az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy, ha az korábbi időpont, a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre – e jogalanyiság bejelentése. 

[A továbbiakban a különleges gazdasági övezetbe tartozó településhez (Göd, Mosonmagyaróvár) kapcsolódó adózói eljárási kötelezettségekkel, jogosultságokkal összefüggésben -  az önkormányzati adóhatóság alatt - a NAV értendő.]           

  1. 2. Lehetséges adóalap-megállapítási módok 

A kata-alany az adóévi iparűzési adóját (adókötelezettségét) háromféle adóalap-megállapítási mód egyikének alkalmazásával teljesíti, ehhez a Htv. szabályai választási lehetőséget biztosítanak számára. A kata-alany évenként más-más adózási mód alkalmazásával teljesítheti adómegállapítási kötelezettségét, feltéve, hogy a „választott” módozat törvényi feltételei az adózó esetében adóévre teljesülnek. 

Az adóévi iparűzési adóalap alatt, egyfelől a vállalkozás szintjén keletkezett adóalap-komponensek - Htv. szerinti nettó árbevétel és az azt csökkentő tételek különbözete - egyenlege, másfelől a Htv. szerinti nettó árbevétel 80%-a, harmadrészt a tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választóra irányadó Htv-ben rögzített adóalap értendő. 

2.1. Általános szabályon [39. §] alapuló adóalap-megállapítás 

Az adóévi iparűzési adóalap számítása során a Htv. szerinti nettó árbevételből [52. § 22. pont] kell kiindulni, amely csökkentendő

  • az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes – külön szabályok által korlátozott – összegével,
  • az alvállalkozó teljesítések értékével,
  • az anyagköltséggel,
  • az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 

Ekkor az adóévi adóalapot az egyes adóalap-komponensek (nettó árbevétel és a nettó árbevétel-csökkentő tételek pozitív különbözete) egyenlege képezi. Ezen adóalap alkalmazása során egy-egy költség-, ráfordításelemmel nettó árbevételből való levonására egyszer van lehetőség, ezen korlátozást az egyes nettó árbevétel-csökkentő tételek törvényi definíciójának utolsó mondata tartalmazza. Azaz, ha egy vállalkozó nettó árbevételét egy adott költség kapcsán elábé-ként csökkentette, ugyanezen költség anyagköltség címén már nem vonható le. 

Ha a kata-alany az iparűzési adó egyszerűsített adóalap szerinti megállapítására [2.2. vagy 2.3. pont] nem jogosult, vagy azt nem kívánja alkalmazni, akkor az általános szabályozás alapján köteles az adóévi iparűzési adóalapját és adóját – az adózás rendjéről szóló 2017. évi C. törvény (a továbbiakban: Art.) 2. melléklet II/A/1/a) pontja alapján – az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig megállapítani és bevallani. 

A kata-alany részéről ezen adóalap-megállapítási mód alkalmazása csak az adóévre benyújtott 2020. évi adóbevallási nyomtatványból [Főlap I. mező 11. pontnál „X” tételével, VII. mező 1-6. sorainak (értelemszerű) kitöltése és „A jelű betétlap csatolása révén] derül ki.      

2.2. Maximum 8 millió forint/év nettó árbevétel esetén egyszerűsített adóalap-megállapítás 

Valamely adóalap-megállapítási mód választására jogosult adózó az adóévi iparűzési adóalapját - a törvényi feltételek teljesülése esetén - az általános szabályozás alkalmazása helyett az általa választott egyszerűsített módon készíti el. 

A Htv. 39/A. § (1) bekezdése b) pontja az adóalap egyszerűsített megállapítását biztosítja azon vállalkozó számára, aki/amely nem minősül az Szja tv. szerinti átalányadózónak és adóévi nettó árbevétele legfeljebb 8 millió forint. Ezen adóalap-megállapítási módot bármely (magánszemély/nem magánszemély) vállalkozó, így a kata-alany is választhatja, nincs relevanciája annak, hogy az adózó nettó árbevétele utáni közteher-fizetési kötelezettségét más adónemben milyen módon teljesíti. 

A Htv. külön szabályozza, ha a vállalkozó adóéve 12 hónapnál rövidebb (kezdő vállalkozó vagy a tevékenység évközi megszűnése esetén), ekkor a 8 millió forint nettó árbevétel időarányosítással (napi arányosítással) megállapított összegét kell árbevételi határnak tekinteni az adóévre. 

Példa:

Egy bt. formában működő kata-alany tevékenységét 2021. május 10-én kezdi, nettó árbevétele 5 700 000 forint. Elsőként ki kell számítani a 8 millió forintos értékhatárnak a működés naptári napjaira eső arányos részét. A bt. az adóévben (2021.05.10. - 2021.12.31.) 236 napon át működött, így a választásra jogosító értékhatár esetében [8 millió Ft X (236 nap/365 nap) =] 5 172 603 forint. Tekintve, hogy a jogosultsági értékhatárhoz tartozó összegnek a (törtévre) adóévre arányosított része kevesebb, mint az adózó tényleges adóévi nettó árbevétele (5 700 000 forint), ezért a bt. nem választhatja ezen egyszerűsített adóalap-megállapítást a 2021. adóévre. 

Az egyszerűsítés lényege, a vállalkozónak csak a Htv. szerinti nettó árbevétel összegét kell kiszámítania (ez tipikusan nem azonos az egyéni vállalkozó bevételével), az adóévi iparűzési adóalap e számadat 80%-a [39/A. § (3) bek.]. A kata alanya az általános szabályozás [2.1. pont], a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás helyett [2.3. pont] adóévi iparűzési adóalapját - a törvényi feltételek fennállása esetén - ezen egyszerűsített módon állapítja meg. Ekkor az adóévről szóló bevallást – az Art. 2. melléklet II/A/1/a) pontja alapján – szintén az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtani. 

Ezen adóalap-megállapítás választásáról az adóalany utólagosan, „legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig” [Htv. 39/A. § (5) bekezdés] a 2020. évre vonatkozó bevallási nyomtatványon - Főlap [I. mező 11. sor mellett] VI. mező b) alpontnál X tételével - nyilatkozik. Az idézőjeles normaszövegben a „legkésőbb” kifejezés a határidő jogvesztő jellegére utal, az adóévi adó bevallására irányadó törvényi határidő lejárta után, sem késedelmes bevallásbenyújtásban, sem korábban benyújtott adóbevallás önellenőrzéssel való helyesbítése alkalmával az adóévre már nem választható egyszerűsített adóalap-megállapítás. Az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról (alkalmazásáról) az adózó adóévenként köteles nyilatkozatot tenni iparűzési adóbevallásában.   

Hivatkozott adóalap-megállapítási mód alkalmazása során a kata-alany köteles kitölteni a bevallási nyomtatvány „A" jelű betétlapját, s az ott levezetett (kiszámított) Htv. szerinti nettó árbevétel összegét a Főlap VII. mező 1. sorában rögzíteni, ezen összeg 80%-át – mint Htv. szerinti (vállalkozási szintű) adóalapot – pedig a Főlap VII. mező 6. sorában szerepeltetni.   

2.3. Tételes iparűzési adóalap szerinti adózás 

A tételes iparűzési adóalap szerinti adózást (mint egyfajta egyszerűsített adóalap-megállapítását) választó kata-alany adóévi adóalapja – a 2.1. és 2.2. pontban foglaltaktól eltérően – a székhelye, illetve telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint [Htv. 39/B. § (3) bekezdés első mondat]. A településenkénti tételes törvényi adóalap (2,5 millió forint) szerinti adóévi iparűzési adózásra nincs kihatással a kata-alany tényleges adóévi bevételének, vagy Htv. szerinti nettó árbevételének nagysága. Így az lehet 500 000 forint, de 20 millió forint is, ez utóbbihoz kapcsolódó Kata-törvénybeli szankciónak (12 millió forintot meghaladó bevételrész utáni 40%-os mértékű adó fizetésének) szintén nincs kihatása az adóévre választott tételes iparűzési adóalap szerinti adókötelezettségre (adófizetésre). 

2.3.1. A tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választásáról nyilatkozatot kell tenni

Az adóalany a tételes iparűzési adóalap szerinti adózós választásáról szóló döntését

  • újonnan létrejött és egyúttal kata-alanyiságot választó jogalanyként a Kata-törvény hatálya alá tartozás kezdő napjától számított 45 napon belül bejelentkezési,
  • korábban is működő jogalanyként, ha az előző évben már kata-alany volt, de azon adóévére még a 2.1. vagy 2.2. pontban ismertetett adóalap-megállapítást alkalmazott, vagy az adóévtől vált kata-alannyá, akkor az adóév február 15-ig változás-bejelentési

nyomtatvány benyújtásával jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz [Htv. 39/B. § (9) bek.]. 

A Htv. 39/B. § (9) bekezdés – „vagy február 15-ig jelenti be” – normaszövege kijelentő módú igéje egyértelművé teszi, hogy az adóévre a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás – a január 1-jét követően a Kata-törvény hatálya alá való (évközi) belépés és egyúttal tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választás kivételével – legkésőbb az adóév február 15-ig benyújtott – a késedelem igazolási kérelemmel való kimentése és annak önkormányzati adóhatóság általi elfogadása esete kivételével – változás-bejelentési nyomtatvány benyújtásával választható, erre erősít rá a kógens szabályozás is. [Megjegyzem, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 53. § (1) bekezdése alapján az adóév február 15-ig való nyilatkozatétel „önhibán kívüli elmulasztása” logikailag csak természetes személy adózó (tipikusan kórházi kezelése, külföldi utazása) esetén értelmezhető, jogi személy, egyéb szervezet esetén nem. Igazolási kérelem tárgyában az önkormányzati adóhatóság dönt.] 

Fentiekből következően az eljárási határidőt, azaz, az adóév február 15-ét követően benyújtott – tételes iparűzési adóalap szerinti adózásról való – nyilatkozattétel nem vált ki joghatást az adóévi adózás tekintetében. A törvényi szabályozás a „jogvesztés” tényét direkt módon ugyan nem mondja ki, de a vonatkozó szabályozás logikai és teleológia értelmezéséből és a választás lehetőségéből ez vezethető le.        

A Htv. 39/B. § (9) bekezdésének logikai értelmezése alapján ugyanakkor azon kata-alany, aki/amely az adott adóévben tételes iparűzési adóalap szerint adózik és a következő adóévben is eszerint kíván adózni, nem kell a következő év február 15-ig új nyilatkozatot tennie, hiszen az önkormányzati adóhatósághoz korában benyújtott e nyilatkozatának joghatása – a korábbi döntés változás-bejelentésben való „visszavonásáig” – tovább él, és szándékának megfelelő joghatást eredményez a következő adóévre is esetében. 

A kata-alany a tételes iparűzési adóalap szerinti adózási mód választását az önkormányzati adóhatóság által - 2021. évtől a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett nyomtatványok alapján [Htv. 42/I. § (1) bek.] - rendszeresített bejelentkezési, változásbejelentési nyomtatvány benyújtásával teljesíti. Ezen nyomtatvány V. b1okk és 1.2. alpontjánál kell rögzíteni a tételes iparűzési adózás választásának időpontját és a kata-alanyiság kezdő napját, a nyomtatványt kitöltve az önkormányzat által fenntartott ASP/HAIR szakrendszeren keresztül, vagy cégkapuról/ügyfékapuról kell benyújtani. 

A tételes iparűzési adóalap szerinti adózási mód választásának joghatása a kata-alany (mint jogalany) szintjén áll be akkor is, ha tevékenységét székhelye mellett más településen (Htv. szerinti telephelyen) is végzi. Az anyagi szabályozás logikai és teleológia értelmezése alapján nincs jogszerűen lehetőség arra, hogy az iparűzési adóban tételes adózást választó kata-alany a székhelye, illetve telephelye szerinti településen más-más iparűzési adóalap alkalmazásával adózzon.  

Ha egy egyéni vállalkozó kata-alanynál az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban a lakóhely szerepel székhelyként bejegyezve, de ettől eltérő településen fejti ki ténylegesen a vállalkozási tevékenységet (ott van az autójavító műhelye, virág-, élelmiszerboltja, könyvelő irodája, stb.), amely Htv. szerinti telephelyet eredményez számára, akkor nem érdemes tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választania. Ekkor a székhely és a Htv. szerinti telephely léte okán a vállalkozási szintű adóalapja (2 X 2,5 millió forint =) 5 millió forint, így a székhely szerinti településen 2,5 millió forint adóalap után eljárási adókötelezettség (bevallás-benyújtás, adófizetés) terheli akkor is, ha ott vállalkozási tevékenységet gyakorlatilag nem végez. Ilyen esetben az adóévi adót a 2.1. vagy 2.2. pontnál ismertetett adózási mód alkalmazásával célszerű megállapítani – feltéve, hogy az adózó az adóévre vonatkozóan nem tett nyilatkozatot a tételes iparűzési adóalap szerinti adózás választásáról -, vagy az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásban a (lakóhelye helyett) vállalkozási tevékenység tényleges kifejtése helyének címét kell székhelyként bejegyeztetni.  

2.3.2 A naptári évre (mint adóévre) egy adóbevallás nyújtandó be 

A tételes iparűzési adóalap szerint adózást választó kata-alanyt – főszabályként [Htv. 39/B. § (5) bek.] – az adóévre bevallás-benyújtási kötelezettség nem terheli, ugyanis nem adóelőleget (előlegfizetési időszak hiányában), hanem az éves adó összegének 50-50%-át fizeti meg az adóév I. és II. félévére. Ezen adózási mód választásáról benyújtott bejelentkezés, változás-bejelentés – a Htv. 39/B. § (9) bekezdés utolsó mondata alapján – egyébiránt végrehajtható okirat.  

Ugyanakkor a Htv. 39/B. § (6) bekezdése – az (5) bekezdésbeli főszabályától eltérve – a tételes iparűzési adóalap szerint adózó kata-alanyok számára bevallás-benyújtási tényállásokat rögzít. Hivatkozott bekezdés nyitó szövege szerint a naptári év egészére (mint adóévre) egy adóbevallást nyújt be az adózó, ha

  • a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldi/külföldi e-útdíjnak, illetőleg a belföldi úthasználati díjnak a 7,5%-ával fizetendő iparűzési adóját csökkenteni kívánja [40/A. § (1) bek.],
  • a naptári év egészre fizetendő adó a ténylegesen megfizetett adóösszegnél azért kevesebb, mert a kisadózó vállalkozások tételes adójában az adófizetési kötelezettség [Kata-törvény 8. § (9) bekezdés] - egy vagy több alkalommal – szünetelt,
  • az önkormányzat rendelete alapján az adóévben - 2,5 millió forint vállalkozási szintű adóalapot meg nem haladó vállalkozóként, háziorvosként/védőnőként, illetve üzembe helyezett beruházás értéke kapcsán - adóalap-mentességre, adókedvezményre [Htv. 39/C. §] jogosult,
  • az önkormányzat rendelete alapján az alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége 10%-ának megfelelő összeggel fizetendő adóját csökkentheti [Htv. 40/A. (3) bek.]. 

Nevesített esetekben az adózó a naptári év egészére egy adóbevallást nyújt be a naptári évet (adóévet) követő év január 15-ig. Ezen nyomtatványon a 2020. évre a következő „mezőket” tölti ki:

  • mező: 1. pontnál és 11. pontnál X-et tesz.
  • mező: bevallási időszak meghatározása (2020. január 1. - 2020. december 31.).
  • mező: személyi adatok rögzítése.
  • mező: a 6. pontnál a naptári év adóköteles időszakára vonatkozó vállalkozási szintű adóalap, a 11. pontnál (adóalap-megosztás eredményeképpen) a települési szintű adóalap, a 12-14. pontnál az adórendelet szerint mentes adóalaprész, a 15. pontnál az adóköteles települési adóalap, a 16. pontnál a települési adóalapra jutó adó összegének, a 17-19. pontál az adórendeleti szerinti adókedvezmény, a 20-24. pontnál az adócsökkentő tételek, a 25. pontnál az adóévi adó összegének rögzítése.
  • és IX. mező: nem kell kitölteni.
  • Betétlapok közül egyet sem kell kitölteni.

2.3.3. Adóbevallás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén című cikket az ÖNADÓZÓ ONLINE 2021/3. száma tartalmazza!

2.3.4. A magánszemély egyéni vállalkozó kata-alanyként és mezőgazdasági őstermelőként is végez iparűzési tevékenységet

Ha a tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választott egyéni vállalkozó kata-alany őstermelői tevékenysége révén is vállalkozónak minősült a 2020. adóévben – a 2020. év során az őstermelői tevékenység végzéséhez kapcsolódó bevétele a 600 000 Ft-ot meghaladta [Htv. 52. § 26. pont - 2020.12.31-ig hatályos - b) alpont], akkor a Htv. – 2019. évtől beiktatott – 41/B. § (1) bekezdés alapján az őstermelői tevékenység és az egyéni vállalkozói tevékenység utáni adóévi iparűzési adóalapot és adót együttesen (korábbiaktól eltérve „egy adóalanyként”) kell megállapítani és bevallani. A hivatkozott kógens szabályhely a két tevékenység után egyetlen iparűzési adóalap-megállapítást és bevallás-benyújtást ír elő a 2019. évtől kezdődő adóévtől. 

A Htv. 41/B. § (2) bekezdése alapján, ha a tételes iparűzési adóalap szerint adózást választó egyéni vállalkozó kata-alany

a) egyéni vállalkozói minőségével összefüggésben iparűzési adóbevallást akar benyújtani, akkor az őstermelői tevékenységéről is ebben, az adóévet követő év () január 15-ig teljesítendő bevallásban kell számot adnia.

b) egyéni vállalkozói minőségével összefüggésben iparűzési adóbevallást nem kíván benyújtani (pl. rendeleti adóelőnyt nem tud/nem akar igénybe venni, adócsökkentésre nem jogosult), ekkor kizárólag az őstermelői tevékenysége utáni adóalapot és adót kell megállapítania és bevallania, mégpedig az adóévet követő év () május 31-ig.

3. A kata-alany tételes iparűzési adóalap szerint adózásának egyéb sajátosságai 

3.1. Az adóévre választott tételes adóalap szerinti adózási mód utólag nem módosítható 

Az Art. 54. § (1) bekezdésének első mondata alapján az önadózás útján megállapított adót, adóalapot az adózó helyesbítheti. Az adóévre az iparűzési adóban tétesen adóalap szerinti adózást választó kata-alany e döntését bejelentkezésben, változás-bejelentésben jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz, ez a „bejelentés” a Htv. 39/B. § (9) bekezdés utolsó mondata szerint végrehajtható okirat. Ekkor az adózó a Htv-ben meghatározott adóalap és a naptári évre hatályos adómérték szorzataként az adóévi adó összegét két egyenlő részletben – 12 hónapos adóév esetén március 15-éig és szeptember 15-éig, míg évközi adókötelezettség keletkezése esetén az adóéven belüli első és utolsó hónapot követő hónap 15-éig - nem adóelőlegként, fizeti meg. 

A tételes iparűzési adóalap szerinti adózási mód alkalmazása esetén a kata-alany az adóévi adókötelezettségét szintén önadózás útján - főszabályként azonban éves adómegállapítás és bevallás nélkül [Htv. 39/B. § (5) bek.] - teljesíti. Ebből következően az adóévre választott tételes iparűzési adóalap szerinti adózási mód az adóévről szóló (utólagos) adóbevallásban nem változtatható meg, illetőleg az adóévre önadózással történő adó, adóalap megállapításának és bevallásának hiányában önellenőrzéssel való helyesbítés sem jöhet szóba (logikailag kizárt). 

Fentiekhez kapcsolódóan, az Art. 54. § (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ezen normaszöveg az adóévre – legkésőbb február 15-ig – választott tételes iparűzési adóalap szerinti adózási mód vonatkozásában nem értelmezhető, egyfelől ezen adózási mód esetén önellenőrzésnek nincs helye, másfelől a választási lehetőség az adózót az adóévi adóbevallás alkalmával, adóévenként egyetlen alkalommal illeteti meg.         

A kata-alany tételes iparűzési adóalap szerinti adózási módról szóló döntése az adóév egészére (legalább egy adóévre) vonatkozik, ezen nyilatkozat utólagosan – sem változás-bejelentés benyújtásával, sem más adóalap-megállapítási mód alkalmazására irányuló nyilatkozattétellel az adóévről szóló adóbevallásban – megalapozottan nem változtatható meg. 

Hivatkozott főszabálytól [Htv. 39/B. § (5) bek.] eltérően, a Htv. 39/B. § (6) bekezdésében rögzített tényállások esetén - törvényi/rendeleti „adóelőny”, csökkentett adókötelezettség érvényesítéséhez kapcsolódóan – van csak helye az adóévre bevallás benyújtásának, kizárólag e körben értelmezhető az önellenőrzés alkalmazása.  

3.2. A tételes adózást 2021. évre választó kata-alany adóévi adófizetése 

Ha a (korábbi évre más adózási módot alkalmazó) kata-alany 2021. január 1-jétől tételes iparűzési adóalap szerinti kívánt adózni, akkor az ennek választását 2021. február 15-ig be kellett jelentenie az önkormányzati adóhatósághoz. Ezen változás-bejelentés tartalma és a Htv. 39/B. § (5) bekezdés rendelkezése [a 39/B. § (3) bekezdés szerinti adózást választó adózónak nincs előlegfizetési kötelezettsége] „felülírja” a 2021. március 16-ai esedékességgel korábban bevallott adóelőleg megfizetésének kötelezettségét. 

Mindezek alapján az önkormányzati adóhatóság az adózó adófolyószámláján köteles hivatalból törölni a 2021. I. félévre korábban bevallott adóelőleg összeget, illetve a 2021. adóévi adót két egyenlő részletben – 2021. március 16-ai és szeptember 15-ei esedékességgel [Htv. 39/B. § (4) bek.] – adózó folyószámláján előírni. Ekkor a kata-alany a 2021. adóévi adóját „választása” joghatásaként két egyenlő részletben (külön önkormányzati adóhatósági értesítés nélkül is) fizeti meg esedékességig. 

3.3. A vállalkozó év közben válik kata-alannyá és dönt a sajátos adóalap szerinti adózásról 

Ha a vállalkozó (január 1-jét követően) év közben lép be a Kata-törvény hatálya alá és kata alanyiságától számított 45 napon belüli változás-bejelentésében tételes iparűzési adóalap szerinti adózást választ, akkor a naptári év első napjától a kata alanyisága kezdő napját megelőző napig terjedő időszakra (mint önálló adóévre) meg kell állapítania [2.1. vagy 2.2. pont szerint] az iparűzési adóját és ezen adóról Htv. szerinti záró bevallást kell benyújtania [Htv. 39/B. § (8) bek.]. Ezen adóév tekintetében sem a Htv., sem a Kata-törvény speciális bevallásbenyújtási határidőt nem határoz meg, ezért ezt az adóbevallást – az Art-beli főszabálynak megfelelően – az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig kell benyújtani. 

3.4. A kata-alany 2021. évtől már nem tétes adóalap szerint adózik

A Htv. 39/B. § (9) bekezdés második mondata alapján, ha a kata-alany a következő adóévtől már nem kíván tételes iparűzési adóalap szerint adózni, akkor e döntését változás-bejelentésben az adóév február 15-ig kell közölnie az önkormányzati adóhatósággal.  

Ekkor a kata-alany hivatkozott „döntése” következtében a - Htv. 39/B. § (3) bekezdése szerinti adómegállapítási mód helyett - 2021. évtől más adóalap-megállapítási módot [2.1. vagy 2.2. pont] köteles alkalmazni. Ekkor a változás-bejelentési nyomtatványon adóelőleget is be kell jelentenie a 2021. évtől kezdődő előlegfizetési időszakra (2021. január 1-jétől – 2022. június 30-ig), az adóelőleget a 2020. adóévi adó alapulvételével kell megállapítania és három esedékességi időpontra [Htv. 41. § (1) és (3) bek.] egyenlő összegben [nyomtatványon a II. mezőben] kell rögzítenie. Emellett az adózónak a nyomtatvány V. mező 2.2. alpontjánál „X-et” kell tennie, amellyel „lemond” az adóévtől a tételes iparűzési adóalap szerinti adózásról.

dr. Kovács Attila
okl. adószakértő

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 Cafetéria szabályzat 2024 Pénzmosás elleni szabályzat csomag GDPR Segédlet, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra