A K+F tevékenységhez kapcsolódó adóelőnyök

TAO 2017-09-13

Nyomtatás

Forrás: www.5percado.hu | Szerző: H. Nagy Dániel

Címkék: K+F

A társasági nyereségadózás területén alkalmazott adóösztönzők alapvetően két irányból tudják támogatni a magas hozzáadott értéket tartalmazó kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység folytatását.

Egyrészt az innovációs ciklus elején, tehát azokban az adóévekben, amikor az érintett vállalkozásoknál a K+F költségek felmerülnek („Front-end” adóösztönzők), illetve a ciklus másik végén, azon években, amikor a kifejlesztett szellemi termék hasznosításából jövedelem keletkezik („Back-end” adóösztönzők). A Kelet-közép-európai országokat vizsgálva szinte általánosnak mondható, hogy az adórendszerek alkalmazzák az előbbi típusú adóösztönzőt, amely adóalap- vagy adókedvezmény formájában „jutalmazza” a K+F tevékenység során felmerülő költségeket. A legtöbb helyen úgy, hogy azok – a számvitelben ráfordításként történő elszámolásukon túlmenően – adózási szempontból még egyszer levonhatóvá válnak, ezek a tételek tehát lényegébenkétszeresen csökkentik az eredményt („Super deduction”). Más adórendszerek pedig a K+F tevékenységgel létrehozott eszközökből – általában szabadalmakból és szoftverekből – származó jogdíjakra biztosít adóalap-kedvezményt.

Kevesen tudják viszont, hogy a magyar az egyike azon adórendszereknek, amely a legkedvezőbb feltételeketbiztosítja a K+F tevékenységnek azáltal, hogy egyidejűleg alkalmaz valamennyi típusú kedvezményt. Az egyik oldalon megtalálhatóak az adóalap- és az adókedvezmények, a másik oldalon pedig a jogdíjból származó jövedelemnek akár a fele levonható az adóalapból (azaz lényegében adómentes ez a rész). A hazai adórendszer tehát a K+F kedvezmények széles palettáját kínálja, ráadásul ezeket nem is csak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) tartalmazza, hanem a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben (Htv.) is hasonló szabályokat találhatunk.

Az alábbiakban most kifejezetten a K+F költségek kedvezményeinek szabályait foglaljuk össze röviden. Amikor ugyanis az adózó ezeket a kedvezményeket ténylegesen alkalmazni kívánja, meglehetősen összetettfeltételrendszert kell figyelembe vennie.

A legalapvetőbb kérdés, hogy egyáltalán kutatás-fejlesztésnek minősül-e az adózó által végzett tevékenység. Annak ellenére, hogy ez nem adózási jellegű kérdés, az adóellenőrzések tapasztalatai szerint nagyon sok vállalkozás már ezen „megbukik”. Közismert ugyan, hogy a K+F törvényi fogalma magában foglalja azalapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést (a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény alapján). Annak megítélése azonban, hogy egy adott költség valóban rendelkezik-e ezek ismérveivel, nem mindig egyszerű. Különösen fontos az innovatív jelleg vizsgálata, mert az újszerűség hiánya önmagában is alááshatja a K+F minősítést, még akkor is, ha egyébként maga az alkalmazott megoldás, vagy bevezetett technológia tényelegesen hasznosnak bizonyul.

Ráadásul az adószabályok csak a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységhez biztosítják a kedvezményeket. Azaz további követelmény, hogy az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival végezze a K+F tevékenységet saját eredményére és kockázatára, vagy más személy megrendelésére, esetleg ún. kutatás-fejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenységről legyen szó. A fentiek megítéléséhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tud hatékony segítséget nyújtani. Önmagában azonban ez sem feltétlenül elegendő, ha az érintett költségek körét elkülönített számviteli nyilvántartás nem támasztja alá.

Az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés (K+F) közvetlen költsége elismert költség a társasági adóban, ha a vállalkozási, bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódik. A további 100%-os adóalap-csökkentésakkor jár az adóalapból, ha a költségek saját tevékenységi körben merültek fel. Ekkor a kedvezmény vagy a költségek felmerülésének adóévében, vagy – ha a költséget kísérleti fejlesztésként aktiválja az adózó – az értékcsökkenés elszámolásának adóévében vehető igénybe.

Fontos szabály azonban, hogy – a kedvezmény halmozódásának elkerülése érdekében – nem vonható le a más társasági adóalanytól, vagy egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett K+F szolgáltatás ellenértéke, valamint a támogatás, juttatásból fedezett költségek összege sem.

Két sajátos szabály is kapcsolódik a kedvezményhez. Az egyik szerint az adózó által nem érvényesített összegátadható a kapcsolt vállalkozás részére, aki az adóalap-kedvezményt így igénybe veheti. A másik az ún. „Háromszoros” kedvezmény szabálya, mely szerint például egy felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F esetén az adózó a közvetlen költségek háromszorosát veheti figyelembe (legfeljebb 50 millió forintot).

Végül meg kell említeni, hogy nem csak az adóalapból, de az adóból is biztosít kedvezményt az adórendszer – méghozzá több adónemben is. Ami a társasági adót illeti, a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, K+F-et szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe. Ezáltal összesen 13 adóévben csökkenthető a fizetendő összeg, a számított adó 80 százalékáig. A kedvezmény összege azonban jelenértéken nem haladhatja meg az elszámolható költség összegére vetített, külön Korm. Rendelet szerinti támogatási intenzitással számított összeget.

Végül meg kell említeni, hogy a szociális hozzájárulási adóban is járhat adókedvezmény. Ennek keretében – szűk körben – lehetőség van az elhatárolt társasági adóbeli veszteség „alternatív felhasználására”. Ennél is fontosabb, hogy a kutatók foglalkoztatása esetén külön kedvezmény vehető igénybe (PhD fokozat esetén például legfeljebb 500 ezer forint bér után egyáltalán nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni).

* * *

Amennyiben részletesebben is érdekelnek a társasági adó rendszerében érvényesíthető adóösztönzők, akkorjelentkezz szeptember 9-ig kedvezményesen Adómegtakarítási lehetőségek a K+F és a szellemi termékek körében címmel 2017. október 9-én a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is át tudjuk beszélni felmerülő kérdéseidet!

www.5percado.hu

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/