2025/10. Adózási kérdés
A személygépkocsi bérbeadáshoz kapcsolódó egyes ügyletek (üzemanyag, a jármű üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges egyéb termékek, szolgáltatások, parkolási díj, úthasználati díj) áfabeli megítélése
[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 124. § (1) bekezdés a)–c) pontok, (2) bekezdés e), f) pontok, (4) bekezdés a)–b) pontok, 125. § (1) bekezdés a), d) és f) pontok, (2) bekezdés b)–c) pontok]
Függetlenül attól, hogy az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik-e, az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapán főszabály szerint nem vonható le semmilyen, a személygépkocsi üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag (pl. motorbenzin, gázolaj, elektromos energia) beszerzését terhelő előzetesen felszámított adó.
A főszabály alóli kivételként levonható ugyanakkor a személygépkocsi üzemeltetéséhez kapcsolódóan beszerzett üzemanyag áfája, ha az üzemanyag beszerzése igazoltan továbbértékesítési célt szolgál [Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pont]. A továbbértékesítési cél Áfa tv. 259. § 22. pont szerinti fogalma feltételezi a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítését. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az üzemanyag értékesítése nem önálló ügyletként, hanem egy másik ügylet részeként teljesül, így például annak költsége a személygépkocsi-bérleti szolgáltatás részeként jelenik meg, annak díjába (díjképző tényezőként) vagy adóalapjába (járulékos költségként) épül be, akkor az üzemanyag a bérleti szolgáltatás részévé válik, és így az üzemanyag egyéb módon történő hasznosítása valósul meg. Ebben az esetben az Áfa tv. alkalmazásában az adóalany nem üzemanyag értékesítést teljesít, hanem bérbeadási szolgáltatást, ezáltal az üzemanyag ilyen módon történő értékesítése nem felel meg az Áfa tv. továbbértékesítési cél fogalmának. Ennek eredményeképp az ilyen a konstrukcióban értékesített üzemanyag beszerzésének előzetesen felszámított adóját a bérbeadó nem vonhatja le. Ilyen eset lehet például, ha a bérleti szerződés értelmében a bérlő meghatározott összegig a bérbeadó által rendelkezésre bocsátott üzemanyagkártyával meghatározott üzemanyagtöltő állomásokon tankolhat, és ezen összeg erejéig a bérlőnek nem kell külön fizetnie az üzemanyagért, mivel ennek költségét már tartalmazza a bérleti díj.
Azonban, ha az adóalany úgy értékesíti az üzemanyagot a bérbeadási szolgáltatás mellett, hogy az megtartja önálló jellegét, vagyis a kettőt nem lehet egy, egységes ügyletként kezelni az áfában, akkor teljesülni fog a továbbértékesítési cél, és az adóalany levonhatja az üzemanyag beszerzését terhelő áfát. Ez alapvetően akkor áll fenn, ha a bérlő szabadon dönthet arról, hogy az üzemanyagot a bérbeadótól vagy mástól vásárolja meg, szabadon dönt arról, hogy mikor és mennyit tankol, és a bérbeadó pontosan azt a mennyiséget számlázza ki a bérlő felé a bérbeadástól elkülönülten (külön számlán vagy önálló tételként), amit a bérlő felhasznált, és a bérbeadó nyilvántartása alkalmas az önálló értékesítés feltételének való megfelelés alátámasztására (pl. mely személygépjármű tekintetében, mely bérlő, milyen időszakban milyen mennyiséget, milyen egységáron tankolt, illetve számlázott tovább a bérbeadó).
Az üzemanyag-értékesítés önálló jellege megvalósulhat például üzemanyagkártya használatát biztosító elszámolási konstrukció keretében (a bérbeadó a bérbe adott gépjárművei mellé, az üzemanyag forgalmazó által kibocsátott, a tankoláshoz szükséges üzemanyagkártyát is átadja a bérlői részére). Így, ha a bérbeadó az üzemanyagkártyával vásárolt üzemanyagot nem a bérbeadási szolgáltatás részeként, hanem – a fentebb leírtak szerint – önállóan értékesíti és eszerint bizonylatolja, úgy a továbbértékesítési célú beszerzés a bérbeadó részéről megvalósul.
A személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges egyéb termékek(pl. téli/nyárigumi, motorolaj) áfája az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés c) pontja alapján főszabály szerint nem vonható le, szintén attól függetlenül, hogy a termékek egyébként az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét szolgálják-e. Főszabály alóli kivételként ugyanakkor mégis levonható e termékek beszerzésének előzetesen felszámított adója, ha a személygépkocsit bérbeadással hasznosítják, és a bérbeadó közvetlen anyagjellegű ráfordításként beépíti a termékek költségét a bérbeadási szolgáltatásának adóalapjába [Áfa tv. 125. § (2) bekezdés c) pont].
A személygépkocsi üzemeltetéshez, fenntartáshoz szükséges szolgáltatások (pl. mosatás, szerelés) áfájának 50%-a vonható le [Áfa tv. 124. § (4) bekezdés a) pont], feltéve, hogy egyébként azok az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységéhez legalább részben kapcsolódnak. Teljes egészében levonható azonban ezeknek a szolgáltatásoknak az áfája, ha a járművet egészében vagy túlnyomó részben bérbeadással hasznosítják, és a bérbeadó a bérbeadási szolgáltatásának adóalapjába beépíti közvetlen anyagjellegű ráfordításként e szolgáltatások költségeit [Áfa tv. 125. § (2) bekezdés c) pont]. Továbbá teljes egészében levonható ezen szolgáltatásokat terhelő áfa abban az esetben is, ha azok igénybevétele fejében járó ellenérték legalább 50 százalékára igazoltan teljesül, hogy az a 15. § szerinti szolgáltatásnyújtás adóalapjába épül be. Így, amennyiben a személygépkocsi üzemeltetéshez, fenntartáshoz kapcsolódó költségek nem a bérbeadás járulékos költségeként merülnek fel, de annak ellenértékét a bérbeadó legalább 50%-ban továbbszámlázza, úgy teljes egészében levonhatja ezen szolgáltatások igénybevételét terhelő áfát. [Áfa tv. 125. § (1) bekezdés f) pontja].
Főszabály szerint nem vonható le a parkolási szolgáltatás (parkolási díj) és az úthasználati szolgáltatás (autópályadíj) áfája sem [Áfa tv. 124. § (2) bekezdés e), f) pont], melynek kapcsán szintén nem bír jelentőséggel, hogy az egyébként az adóalany adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét szolgálja-e. Ezen szolgáltatások adója csak akkor vonható le, ha igazoltan az Áfa tv. 15. § szerinti, azaz ún. közvetített szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében veszik igénybe [Áfa tv. 125. § (1) bekezdés d) pont][1]. Az Áfa tv. 15. §-a szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybevevője és nyújtója is. Ez azt jelenti, hogy a parkolási szolgáltatás, vagy útdíjhasználati díj áfáját akkor vonhatja le a személygépkocsi bérbeadója, ha a parkolási, úthasználati szolgáltatást a bérbeadó a saját nevében, de a bérlő javára veszi igénybe, azaz a parkolási, úthasználati szolgáltatást a bérbeadó rendeli meg, a nevére szólnak a számlák, de ténylegesen a bérlő parkol, illetve használja az autópályát, és e szolgáltatásokat az adóalany a bérlő felé az előzőekben részletezett elvek szerint önállóan nyújtja, és nem a bérbeadási szolgáltatás mellékszolgáltatásaként.
[Nemzetgazdasági Minisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály 17803/2025; NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 1704871501/2025.]
--------
[1] Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdés h) pontja alapján levonható továbbá e szolgáltatások igénybevételét terhelő áfa, ha e szolgáltatásokat az adóalany igazoltan az általa üzemben tartott, 3,5 tonnát meghaladó legnagyobb össztömegű szárazföldi közlekedési eszköz üzemeltetése érdekében hasznosítja.
