APEH ellenõrzési irányelvek 2007-re

ART 2007-02-13

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Célkeresztben a vagyongyarapodás, a bútorgyártás, az ingatlanügynöki és ingatlanközvetítõi tevékenység, a fodrászat és szépségápolás, a kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet végzõk, utazásszervezõk, ügynökök, hús- és baromfifeldolgozók és az e-kereskedelem.

Az APEH irányelve az ellenõrzési feladatok 2007. évi ellátásához

Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 90. §. (1) bekezdése értelmében a kötelezõ ellenõrzéseken túl az állami adóhatóság az ellenõrzési tevékenységét a vezetõje által évenként február 20-áig közzétett ellenõrzési irányelv alapján végzi. A jogszabályi felhatalmazásra tekintettel a következõ iránymutatást adom.

A költségvetési bevételek biztosítása és az adómorál javítása érdekében az ellenõrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban elõírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenõrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.

Az adóhatóság a törvényesség megtartásával és megtartatásával elõsegíti, szükség esetén kikényszeríti az önkéntes jogkövetést. Ennek érdekében fokozottan élni kell a prevencióval, az adókikerülõ magatartások – kockázatelemzésre alapozott – gyors feltárásával és a realizálás, a következetes szankcionálás hatósági eszközeivel.
Az adóhatóság a revizori kapacitását a célszerûségi és gazdaságossági szempontok figyelembe vételével használja fel. Az ellenõrzésre történõ kiválasztás rendszereit úgy kell mûködtetni, hogy azon adózói (tevékenységi) körök kerüljenek kijelölésre, ahol az adókikerülés kockázata a legmagasabb.

A megkülönböztetés tilalmára vonatkozó általános jogelv érvényesítése érdekében a véletlenszerûségen alapuló kiválasztás alkalmazása szükséges. Amennyiben jelentõsnek tekinthetõ adat, tény, körülmény eltitkolását a vizsgálatok feltárják, úgy élni kell az adó illetve költségvetési támogatás valós alapját valószínûsítõ becslési eljárás alkalmazásával.

A regionális igazgatóság vezetõje – a következõkben meghatározott vizsgálati célok és szempontok figyelembe vételével - az adóhatósági jelenlét irányait kijelöli, tekintettel a régió illetékességi területén tapasztalt kockázatot jelentõ gazdasági folyamatokra és adózói magatartásokra.

I. Kiemelt vizsgálati célok

A törvényben meghatározott kötelezõ ellenõrzési feladatokon túl az adómorált sértõ magatartásformák feltárása érdekében folytatni kell az egyes adókötelezettségeket érintõ és adatgyûjtést célzó ellenõrzéseket. Ezzel megalapozva a bevallások utólagos felülvizsgálatára irányuló ellenõrzéseket. A vizsgálatok során fokozottan élni kell az informatikai támogatottság adta lehetõségekkel.

1. A jövedelem és járulék alapok fõbb vizsgálati területei

A központi költségvetés és a társadalombiztosítási alapok bevételeit különösen veszélyeztetõ adózói jogsértések felderítése, a jogszerû állapot helyreállítása érdekében kiemelten ellenõrizendõ a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának összhangja, valamint a járulékfizetésre kötelezettek jogkövetése.
Ellenõrzést kell végezni a magánszemélynél, ha a rendelkezésre álló adatok, információk alapján a vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem esõ, de megszerzett jövedelemének együttes összege.

Az ellenõrzésre történõ kiválasztás fõbb szempontjai:
• az adóhatóság rendelkezésére álló bevallási adatok, adatszolgáltatások, társhatósági megkeresések, bejelentések,
• jelentõs értékû ingó és ingatlan tulajdonnal rendelkezõk,
• nagy összegû tagi kölcsönt nyújtók,
• tartósan veszteséges vállalkozás/vállalkozások tulajdonosi köre,
• több éven keresztül minimálbérnek megfelelõ jövedelmet bevalló egyéni és társas vállalkozók,
A vizsgálatokat megalapozó adatgyûjtéseket kell végezni a kiválasztási szempontok figyelembe vételével.
Széles körû ellenõrzéseket kell lefolytatni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illetõ bevételek megrövidítésének feltárása, a kötelezetti kör teljessé tétele, a minimum járulék alappal kapcsolatos adókötelezettség teljesítése érdekében, elõsegítve ezzel a társadalombiztosítási, ezen belül az egészségügyi reform megvalósulását.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a személyi jövedelemadó ellenõrzések során feltárt szabálytalanságok járulék vonzatának megállapítására. Így többek között a nem belföldi illetõségû alkalmazottakra, ügyvezetõkre; a betéti társaságok bel- és kültagjaira; természetbeni juttatásokra vonatkozó megállapítások tekintetében.
A járulék bevallás rendjének változása miatt fokozottan kell ellenõrizni a bevallási kötelezettségüket rendszeresen (több alkalommal) elmulasztókat. Vizsgálni kell a magánnyugdíj-pénztári tagdíj, valamint 2007. április 1-jét követõen a nagykorú eltartott járulék bevallásának és megfizetésének teljesítését.
Folytatni kell a fekete foglalkoztatás visszaszorítására irányuló ellenõrzéseket különösen a kockázatos tevékenységet végzõknél. Vizsgálni kell a foglalkoztatás munkajogi, illetve társadalombiztosítási szempontból történõ megfelelõ minõsítését. Indokolt esetben élni kell a jogviszony adójogi átminõsítésének lehetõségével, be nem jelentett alkalmazott esetében pedig – ennek jogkövetkezményei mellett – az adók és járulékok utólagos megállapításával.
Vizsgálandó a járulék bevallásának és megfizetésének teljesítése, különös tekintettel a minimum járulékalapra. Ellenõrizni kell a bejelentések valóságtartalmát annál a foglalkoztatónál, egyéni vállalkozónál, társas vállalkozónál, amely bejelentette, hogy a tényleges járulék alap alacsonyabb az idõszakban meghatározott minimum járulék alapnál.
Ellenõrzés alá kell vonni a munkaerõ kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásokat, figyelemmel a járulék kötelezettségek teljesítésére.

2. Adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentõ gazdasági folyamatok, magatartási formák vizsgálati irányai

Az adóbevételi elõirányzatok teljesítését veszélyeztetõ adózói magatartásformák, gazdasági folyamatok, jelenségek feltárását segítik elõ a jelzett vizsgálati irányok. Kiemelt figyelmet kell fordítani az adójogi szempontból kockázatot jelentõ cégek gyors, helyszíni vizsgálatára.
Figyelemmel kell kísérni
• az adózói életutat, különös tekintettel az újonnan alakuló vállalkozásokra, a gyakori székhelyváltoztatókra,
• az azonos székhellyel rendelkezõ adóalanyokat,
• a többszöri tulajdonos váltással érintett adózókat,
• a bevallás benyújtását rendszeresen elmulasztókat,
• a több bevallási idõszakra vonatkozóan nullás bevallást adókra,
• a tartósan veszteséges adózókat és a veszteség finanszírozási forrásait
Folytatni kell azon adózók ellenõrzését, akik Áfa kötelezettségük minimalizálása érdekében bevallásaikban nagy összegû értékesítést terhelõ általános forgalmi adó kötelezettséggel szemben ugyancsak nagy összegû beszerzés elõzetesen felszámított adóját szerepeltették. Szükség esetén élni kell a vizsgálat kiterjesztésével a szállító- vevõ kapcsolatokra.
Vizsgálni kell az országhatáron belüli és az országhatáron túl nyúló körbeszámlázásos ügyleteket, értékesítési láncolatokat, a gazdasági események valóságtartalmát, felhasználva az EU tagországokból érkezõ kontroll adatokat és az adózók által benyújtott összesítõ nyilatkozatok adatait.
Fokozottan kell élni az EU tagországok közötti információcsere, valamint a közös és egyidejû vizsgálatok lehetõségével. Kiemelt feladat a harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek ellenõrzése, együttmûködve a Vámhatósággal.
Folytatni kell a számítástechnikai eszközök, mobil telefonok, alkatrészek, kellékanyagok forgalmazásával foglalkozó, valamint a hulladék-kereskedelemi tevékenységet végzõ adózók ellenõrzését.
Vizsgálandó a fakitermelés, feldolgozás és kereskedelem teljes vertikuma, különös tekintettel a külkereskedelmi forgalomra, az ágazati kapcsolódásokra.
A magánszemélyek körében végzett ellenõrzéseknél fokozott figyelemmel kell lenni:
• az igénybe vett adókedvezmények feltételeinek teljesülésére,
• az adókedvezmények korlátaira,
• a visszaigénylések jogszerûségére,
• a visszafizetendõ adókedvezményekre,
• a különadózó jövedelmet szerzõ adózókra.
Továbbra is kiemelt feladat azon magánszemélyek ellenõrzése, akiknek a bevallott jövedelme egymást követõ két éves bevallási idõszak tekintetében nem érte el a mindenkori minimálbért.
Vizsgálni kell az állami kamattámogatású viziközmû-társulati hitelek igénybevételének jogszerûségét. Ellenõrizni kell a hitelintézeteknél az egyéb lakástámogatások esetében a folyósítási költségeket a teljes elévülési idõn belül. Ellenõrizni kell a lakás-takarékpénztáraknál elhelyezett megtakarítások után igénybevett lakás-elõtakarékossági támogatás jogszerûségét.
Továbbra is kiemelt feladat a korábban érvényesített adókedvezmények feltételrendszerének elévülési idõn belüli felülvizsgálata valamennyi érintett adó- és támogatásnem vonatkozásában.
Folytatni kell a kapcsolt vállalkozások közötti áralkalmazás és költségelszámolások ellenõrzését (transzferárak vizsgálata), minden adózói kört érintõen.
A feltételes adómegállapítással, valamint az érintett adózók körében végzett ellenõrzések kapcsán figyelmet kell fordítani arra, hogy a feltételes adómegállapítás iránti kérelemben közölt tényállásnak megfelelõen valósult-e meg az ügylet.
A helyszíni ellenõrzéseknek ki kell terjedniük a vállalkozások / vállalkozók adóköteles tevékenységéhez használt szoftverek jogtisztaságának vizsgálatára is.

3. Jogszabályváltozásból fakadó további feladatok

A költségvetési bevételek biztosítása, valamint likviditási helyzetének javítása érdekében preventív jelleggel vizsgálni kell az új adónemekkel (különadó, hitelintézeti járadék) kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését, és fel kell tárni a jellemzõ adózói magatartásokat, jelzéssel kell élni a jogalkotói szándék megvalósulásáról.
A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén következetesen alkalmazni kell az adószám felfüggesztés jogintézményét. Kiemelten vizsgálni kell azon adózókat, amelyek jogerõsen felfüggesztett adószámú adózótól fogadtak be számlát. Továbbá - az adószám alkalmazás felfüggesztése megszûntetését követõen - vizsgálni szükséges azon adózókat, amelyek a felfüggesztést megelõzõ idõszakra adó-visszatérítési, adó-visszaigénylési kérelmet nyújtottak be.
Valamennyi adómérték változással érintett adónem esetében vizsgálni kell a jogszabály változás betartását.
Az adóhatósági adómegállapítással (ADAM) érintett várható adózói kör bõvülésével összefüggésben szükséges az adatszolgáltatások szabályszerûségének fokozott vizsgálata és a jogkövetõ magatartás szankciókkal történõ kikényszerítése.
Az illetékhivatalok és a Szerencsejáték Felügyelet integrációjából adódóan, ezen szakterületek ellenõrzési feladatait is az állami adóhatóság ellenõrzési tevékenysége körében kell elvégezni.

II. Az ellenõrizendõ fõbb tevékenységi körök

Kiemelten kell ellenõrizni az Irányelv 1. számú mellékletében szereplõ tevékenységeket végzõket, amennyiben jövedelmezõségük (eredmény/nettó árbevétel) 50 %-kal kevesebb az egyes térségekre, gazdálkodási formákra tekintettel megállapított jövedelmezõségi mutatók értékénél.
Az erre irányuló fokozott ellenõrzés szempontjai:
• A bútorgyártást végzõ vállalkozók, vállalkozások ellenõrzése során elsõsorban az árbevétel bizonylatolását, a költségek elszámolásának szabályszerûségét kell vizsgálni.
• Az ingatlanügynöki és ingatlanközvetítõi tevékenységet folytató vállalkozók, vállalkozások ellenõrzésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az ügyletek dokumentáltságának szabályszerûségére, a bevételek teljes körûségére, a költségelszámolás jogszerûségére.
• Fodrászati, szépségápolási tevékenységi körbe tartozó vállalkozók, vállalkozások ellenõrzése során hangsúlyt kell helyezni a bevételek regisztrálására, a költségelszámolás szabályszerûségére, a fizetett/kapott bérleti díjak elszámolására.

Aktuális adózási folyamatokat feltáró és vizsgálat-elõkészítõ adatgyûjtések irányai

Az eltitkolt bevételek feltárása érdekében kiemelten vizsgálni kell a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését, különös tekintettel
• a piacokra és közterületekre,
• a kötelezettségük teljesítését többször elmulasztókra,
• a több éve veszteséget kimutató vállalkozókra,
• a pénztárgépet nem rendeltetésszerûen használókra.
Az adóellenõrzések megalapozása érdekében folytatni kell a leltárfelvételeket és vizsgálni szükséges az áruk eredetének bizonylattal való alátámasztottságát, továbbá el kell végezni a házipénztárban bizonylatokkal kimutatott és a fizikailag meglévõ kézpénz állomány összevetését.
A fentieket szükség szerint a társhatóságokkal, kiemelten a Vámhatósággal közösen, összehangolt akciók keretében kell elvégezni.

A következõ évek adóellenõrzéseit elõkészítõ adatgyûjtések fõbb irányai:
• kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet végzõ,
• utazásszervezõ,
• ügynöki tevékenységet végzõ,
• húsfeldolgozó,
• baromfifeldolgozó,
• e-kereskedelemben részt vevõ vállalkozások.

IV. Az ellenõrzési típusok tervezett arányszámai
Az adózás rendjérõl szóló törvény meghatározza, hogy az adóhatóság ellenõrzési feladatait milyen ellenõrzési fajták keretében végezze. Az egyes ellenõrzési típusok arányszámai a következõk:
a) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenõrzés 66,4 %
  Ebbõl
  - legnagyobb (elsõ 3000) adóteljesítményû adózók ellenõrzése    9,6 %
  - vagyongyarapodási vizsgálatok 22,6 %
  - bevallás kiegészítése alapján elrendelt ellenõrzések    0,1 %
  - átalakuló, adókötelezettségüket megszüntetõ vagy más jogutód nélkül megszûnõ vállalkozások ellenõrzése 13,5 %
  - kiutalás elõtti ellenõrzések 10 %
b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenõrzés     0,1 %
c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenõrzés (ideértve a tevékenységüket kezdõ vállalkozások ellenõrzését) 25,2 %
d) az adatok gyûjtését célzó ellenõrzések     8   %
e) ellenõrzéssel lezárt idõszakra vonatkozó ismételt ellenõrzés     0,3 %

V. Záró rendelkezések, melléklet

Jelen irányelv a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2007. január 01-jétõl kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejûleg az ellenõrzési feladatok 2006. évi ellátásáról szóló 7003/2006. (AEÉ 3.) APEH irányelv hatályát veszti.

Budapest, 2007. január 31.

1. sz. melléklet az APEH 2007. évi ellenõrzési irányelvéhez: Jövedelmezõségi szintek

Vissza az előző oldalra