Az innovációs járulékról

EGYÉB ADÓK 2007-08-22

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Az innovációs járulékot 2004. évtõl vezették be, az újabb adóteher célja a kutatás-fejlesztés finanszírozásának elõsegítése. Bár az adózók egy része nem minõsül az innovációs járulék alanyának, azért elég sok vállalkozást érint ez az adófajta.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény vezette be az innovációs járulék kötelezettségét, melyet elõször 2004-ben kellett fizetni. Az adó alanyának számviteli törvény szerinti gazdasági társaság számít, de kivételnek számít ezek közül a kisvállalkozás és a mikrovállalkozás. A kis- és mikrovállalkozás meghatározását a 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza, eszerint kisvállalkozásnak minõsül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 fõnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelõ forintösszeg. Mikrovállalkozásnak minõsül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 fõnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfõösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelõ forintösszeg. Nem minõsül azonban kis- vagy mikrovállalkozásnak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tõke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. Az Innovációs alapról szóló törvény nem minõsíti a járulékfizetés alanyának a Magyar Nemzeti Bankot, az ÁPV RT-t, valamint a fogvatartottak kötelezõ foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságot.

Nem kell továbbá innovációs járulékot fizetnie annak a vállalkozásnak, amelyet a tárgyévben jogelõd nélkül alapítottak, még akkor sem, ha a méretei vagy a tulajdonosi köre miatt kötelezett is lenne rá. Szintén nem minõsül adóalanynak az a gazdálkodó szervezet, amelyet nem a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint alapítottak (pl. közhasznú társaság, szövetkezet, nonprofit társaság…). Nem minõsül az adó alanyának a bevételi nyilvántartást vezetõ EVA alany gazdálkodó sem, de ha a kettõs könyvvitel rendszerében vezeti a nyilvántartásait, akkor már elméletileg lehetséges az adóalanyisága, bár véleményem szerint nincs olyan EVA-alany társaság, amely ne minõsülne mikro- vagy kisvállalkozásnak.

Az adóalanyiság besorolásánál az adóév elsõ napján fennálló állapot az irányadó. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozás 2006. január 1-én nem minõsült kisvállalkozásnak (mert pl. az állami, önkormányzati részesedés a társaságban meghaladta a 25%-ot), akkor az adózó 2006. teljes évében az adó alanya lesz. Akkor is, ha akár már január 2-án kisvállalkozás, mert pl. az önkormányzat ezen a napon értékesítette a társaságban lévõ részesedését. Az üzleti év elsõ napjának besorolásához viszont az elfogadott beszámolóban foglalt adatok a mérvadóak, így mindenki a 2004. évi gazdálkodási adatai alapján dönti el (mivel ez az utolsó, 2006.01.01-én rendelkezésére álló elfogadott beszámolója), hogy az adó alanyának minõsül-e vagy sem.

Az innovációs járulékot a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39.§-ban meghatározottak szerint kell számolni, a járulékalap így megegyezik a helyi iparûzési adó alapjával. Az innovációs járulék alapja tehát: Értékesítés nettó árbevétele – Eladott áruk beszerzési értéke – közvetített szolgáltatások értéke – anyagköltség. Mentes az adóalapnak az a része, (legfeljebb az adóalap 90%-a) amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbõl származik, feltéve, hogy azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendõ adó terheli.

Az innovációs járulék mértéke az adóalap 0,3%-a. Az innovációs járulék éves bruttó összegébõl levonható (legfeljebb a kötelezettség mértékéig) a vállalkozás saját tevékenységi körében végzett kutatásfejlesztési tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben mûködõ vagy közhasznú szervezettõl megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A levonható költségeknek azt a részét, amelyre az államháztartásból támogatást kap a vállalkozás, nem lehet csökkentõ tételként figyelembe venni.

A fizetendõ járulékról minden adóalanynak bevallást kell benyújtania, még akkor is ha tényleges fizetési kötelezettsége nem keletkezett az adóévben, mert a teljes kötelezettség összegét felhasználta saját vagy más szervezettõl megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenységhez. Az innovációs járulékról a 06490 számú bevallást kell benyújtani 2007. május 31-ig, elektronikus úton. A bevallást tehát az adó alanyának még akkor is be kell nyújtani, ha nincs fizetési kötelezettsége, mivel a bevallásban a bruttó kötelezettség és a csökkentõ tételek összegét is be kell vallani.

A bevallásban nyilatkozni kell arról is, hogy a tárgyév elején, illetve a tárgyév végén mikro- és kisvállalkozásnak vagy kisvállalkozáson kívüli vállalkozásnak minõsült –e az adózó. Ez azért szükséges, mert a besorolás alapján dönthetõ el az, hogy a következõ évben is marad-e adóalany a vállalkozás, vagy a vállalkozás méretének, besorolásának változása miatt kikerül a következõ évre az adóalanyok közül. Annak, aki a következõ évben is az adó alanyának minõsül, a következõ évi járulék-elõleg bevallását is meg kell tennie.

Ugyanebben a bevallásban kell a következõ 4 negyedévi adóelõleget is bevallani, amelyet a társasági adóhoz hasonlóan „keresztféléves járulékelõlegek összegét” kell beállítani. Az innovációs járulékelõleget 4 egyenlõ részletben (az általános kerekítési szabályok alkalmazásával), a negyedévet követõ hónap 20-ig kell megfizetni az adóhatóságnak. A következõ keresztfélévben fizetendõ járulékelõleg összege megegyezik az összes tárgyévi adókötelezettséggel. A kerekítési szabályok alkalmazásából adódó különbözetet a 4. negyedévi részlet összegénél kell figyelembe venni.

Annak a vállalkozásnak, amelyik 2007. január 1-vel válik elõször adóalannyá (ebben az esetben a kisvállalkozáson kívüli vállalkozás besorolásnál a 2005. évi beszámoló adatait kell figyelembe venni), 2007. május 31-ig a 0749-es számú járulékelõleg-bevallást kell beadni, melyen a 2006. évi gazdálkodási adatok alapján várható 2007. évi innovációs-járulékelõleget kell negyedéves részletekben bevallani (mivel járulékelõleg-bevallás benyújtásakor a 2006. évi gazdálkodási adatok alapján már tud várható elõleget kalkulálni).

Példa az innovációs járulék és járulékelõleg kiszámítására:
A társaság sem 2004-ben, sem 2005-ben nem minõsült kisvállalkozásnak, így mind 2006-ban, mind 2007-ben innovációs-járulék fizetésére kötelezett. A társaság 2006. évi gazdálkodási adatai: értékesítés nettó árbevétele: 897.652 eFt, anyagköltség: 353.674 eFt, ELÁBÉ: 178.411 eFt, közvetített szolgáltatás értéke: 17.832 eFt. A vállalkozás kutatás-fejlesztés érdekében felmerült költséget nem számolt el, illetve nem rendelt meg.

Az innovációs járulék alapja:
Nettó árbevétel: 897.652 eFt
- anyagköltség: -353.674 eFt
- ELÁBÉ: - 178.411 eFt
- közv.szolgáltatás: -17.832 eFt
Adóalap: 347.735 eFt
Adókötelezettség: 347.735 eFt x 0,3% = 1.043 eFt

(A gyakorlatban a számítást forintban végezzük!)

Járulékelõlegek kiszámítása: járulékelõlegek éves összege: 1.043.000 Ft / 4= 260.750 Ft, azaz egy-három negyedévi járulékelõleg összege 261 eFt. A negyedik negyedévben fizetendõ járulékelõleg: 1.043 eFt – (261 eFt x 3) = 260 eFt. Fizetendõ járulékelõleg október 20-ig: 261 eFt, január 20-ig: 261 eFt, április 20-ig: 261 eFt, július 20-ig: 260 eFt

Schlág Judit

/Megjelent az Önadózó 2007/5. számában/

Vissza az előző oldalra