Céltartalék képzése várható kötelezettségekre

Forrás: Önadózó 2021/05 | Szerző: Botka Erika

Címkék: céltartalék


A céltartalék képzési kötelezettség független az adott év eredményétől, így a céltartalékot akkor is meg kell képezni, ha az adott üzleti év eredménye veszteséges. A céltartalék képzése egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.

A számviteli törvény óvatossági elvéből következik, hogy a tárgyévi eredmény meghatározása során a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatokat és a feltételezhetően bekövetkező veszteséget akkor is, ha ezek az információk az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté.

A céltartalék képzési kötelezettség független az adott év eredményétől, így a céltartalékot akkor is meg kell képezni, ha az adott üzleti év eredménye veszteséges. A céltartalék képzése egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.

A céltartalékot a képzés jogcíme szerinti esemény bekövetkezésekor (a veszteség elszámolásakor, felmerülésekor), illetve a képzési jogcím megszűnésekor kell feloldani. Így nyitás után jellemzően a céltartalék nem kerül automatikusan feloldásra. A céltartalék feloldása, megszűntetése az egyéb bevételek között kerül elszámolásra.

A céltartalék képzésének és felhasználásának szabályait a számviteli törvény 41. §-a tartalmazza.

A számviteli törvény 2020-as üzleti évtől kezdődően kötelezővé teszi a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is a céltartalék képzést. A 2020-as üzleti évtől kezdődően olyan hátrányos szerződésekre kötelező céltartalékot képezni, amely szerződések alapján a vállalkozásnál a veszteség biztosan bekövetkezik, és amely szerződések hátrányos jogkövetkezmények nélkül nem mondhatók fel. A céltartalék képzési kötelezettség kiterjesztésre került a szerződés elszámolási egységére is. A számviteli törvény új előírása alapján, ha a szerződés elszámolási egységének összes szerződéses költsége várhatóan meghaladja a szerződés elszámolási egységének teljes szerződéses árbevételét, akkor a különbözet összegében fennálló várható veszteséget (vagy a szerződés felmondásának, nem-teljesítésének költségét, ha ez kisebb, mint a szerződés teljesítéséből várható veszteség) azonnal el kell számolni az eredményben. Ebben az esetben a várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni (mivel a mérlegfordulónapi teljesítési foknak megfelelő arányos várható veszteség a szerződés elszámolási egységére már elszámolásra kerül az eredményben a teljesítési foknak megfelelő árbevétel és az ezt meghaladó, kapcsolódó költségek, ráfordítások különbözeteként). 

A koronavírus miatti járvány miatt pedig külön ki kell emelni a munkavállalói elbocsátások miatt a végkielégítés miatti fizetési kötelezettségre képzendő céltartalékot, mint a várható kötelezettségekre való kötelező céltartalék képzés egyik esetét. A végkielégítésre akkor kell céltartalékot képezni, amikor következő év(ek)re a dolgozói elbocsátásokra, leépítésekre vonatkozó konkrét döntés megszületett. Az erre vonatkozó döntés megszületett-e azt mérlegkészítés időpontjáig kell figyelembe venni. Amennyiben a mérlegkészítés időpontja után született ilyen döntés – és az jelentős összegű –, akkor indokolt lehet a mérlegkészítés időpontjának a megváltoztatása (ezt azonban a kiegészítő mellékletben, mint a számviteli politika módosítását be kell mutatni). 

Céltartalék képzése – a számviteli elszámolásból adódóan – azonban már elbocsátott dolgozók végkielégítésére is történhet, mivel a végkielégítés számviteli elszámolásánál figyelembe kell venni, hogy a végkielégítés költségként a munkaviszony megszűnésekor számolható el. Így, ha a dolgozónak 2020. december 1-jével felmondtak két hónap felmondási idővel, akkor ennek a dolgozónak a munkaviszonya 2021. január 31-én szűnik meg. A Munka Törvénykönyve előírása szerint azonban a dolgozónak az utolsó munkába töltött napon ki kell fizetni bérét és egyéb járandóságait. Így, ha 2020. decemberben számfejtették a kéthavi munkabért és a végkielégítést, akkor ezek költségként 2020. decemberében megjelennek. Mivel a munkaviszony 2021. január hóban is fennáll, ezért a 2021. januári bér a 2021-es üzleti évet terheli, és 2021. január 31-én számolható el a végkielégítés is költségként. Ezért ezeket a költségeket 2021-re időbelileg el kell határolni. A dolgozó elbocsátása azonban 2020-ban történt, ezért 2020-ra a végkielégítés összegében kötelező céltartalékot képezni. A 2021. január havi munkabér azonban folyamatos működési költségnek minősül, ezért arra – a számviteli törvény 41. §-a (3) bekezdésének az előírása alapján – a 2020-as üzleti év zárásakor céltartalék nem képezhető. A céltartalék 2021-ben történő feloldása fogja a 2021-ben költségként elszámolt végkielégítést ellentételezni.

Fel kell azonban hívni arra a figyelmet, hogy a koronavírus járvány miatti várható 2021. évi árbevétel kiesésre a 2020-as üzleti év beszámolójában nem képezhető céltartalék.

MOST FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓRA!

Az Önadózó újság előfizetési díja 2021. 10-12. hónapra 5.880,-Ft. Mit ad ennyiért Önnek az Önadózó? Önadózó újság havi lapszámai (az előfizetés kezdő hónapjától decemberig, print és elektronikus formátumban) + Online csomag: Számviteli szabályzatok 2021, GDPR Segédlet,  Pénzmosás elleni szabályzat 2021, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon, Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek. Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra