Diákok foglalkoztatása iskolaszövetkezetben

MUNKAJOG

Nyomtatás
Forrás: Önadózó 2019/06 | Szerző: dr. Horváth István

Címkék: iskolaszövetkezet


A munkaadó iskolaszövetkezettel is megállapodhat munkaerőigénye kielégítéséről. Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben [Sztv.] állapítja meg.

Akik az iskolaszövetkezet tagjai – a szolgáltatás fogadójánál
 
A munkaadó iskolaszövetkezettel is megállapodhat munkaerőigénye kielégítéséről. Az iskolaszövetkezet (munkáltató) és a nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (munkavállaló) között harmadik személy (a szolgáltatás fogadója) részére nyújtott szolgáltatás teljesítése érdekében létesített munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényben [Sztv.] állapítja meg. Az Sztv. szerint az iskolaszövetkezet és a tagja közötti gazdasági együttműködést, a személyes közreműködés módját – az alapszabály keretei között – a tagsági megállapodásban kell meghatározni, melynek tartalmaznia kell azokat a konkrét feladatokat, amelyek az iskolaszövetkezeti tag személyes közreműködése körébe tartoznak [Sztv. 10/A. §]. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja (szövetkezeti tag) személyes közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (külső szolgáltatás) keretében is teljesítheti [Sztv. 10/B. § (1) bek]. A konstrukció hasonlatos a munkaszerződéshez: az iskolaszövetkezet ellenértékért átengedi tagjának munkaerejét harmadik személy részére.

Az Sztv. alapján a külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és a szövetkezeti tag közötti
-külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött
-olyan sajátos jogviszony, amelynek keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja teljesíti személyes közreműködését, és
-amelyre a Polgári Törvénykönyv [Ptk.] megbízásra vonatkozó, valamint az Mt. Sztv-ben meghatározott
szabályait kell megfelelően alkalmazni [10/B. § (2) bek.].

Az Sztv. szövegéből idézett „sajátos jogviszony” ténylegesen a megbízás és a munkaviszony „mixelt” változata – mindkét munkavégzésre irányuló jogviszony elemeivel.
 
Foglalkoztatási szabályok – az utassítás, munka- és pihenőidő, szabadság
 
Különösen az Szvt. alábbi szabályaira hívjuk fel a figyelmet! Az Szvt. szerint a külső szolgáltatás fogadója a szövetkezeti tagot közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiterjed különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására. [10/B. § (3) bek.]. A szövetkezeti tag részére, ha a feladatteljesítés – magyarán, a munkaidő – tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. És ha a szövetkezeti tag két egymást követő napon dolgozik, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani [Szvt. 10/B. § (4) bek.].

Az ennél hosszabb pihenés, a szabadság viszont már nem jár minden szövetkezeti tagnak. Az Szvt. szerint ugyanis az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit a nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló szövetkezeti tag esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár [Szvt. 10/B. § (5) bek.]. A Szvt. nem rendelkezik arról, miként kell eljárni, ha a szabadságra való jogosultság megállapításakor töredéknap keletkezik. Például, ha 20 napot dolgozik a szolgáltatás fogadójánál a szövetkezeti tag, a kerekítés alkalmazásával jár-e 2 napnyi szabadság? Megfontolandó ekkor alkalmazni az Mt. rendelkezését, miszerint a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [121. § (2) bek.].
 
Mit fizet a szövetkezet – A törvényi minimumok
 
A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díj nem lehet alacsonyabb, mint a kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum összege [Szvt. 10/B. § (6) bek.]. A 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelet (a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról) szerint ateljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén
2019-ben
a) a minimálbér összege teljes munkaidőben havibér alkalmazása esetén 149. 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 34 260 forint, napibér alkalmazása esetén 6860 forint, órabér alkalmazása esetén 857 forint.
b) a garantált bérminimum alkalmazásakor (legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése teljes munkaidő teljesítése esetén):
havibér alkalmazása esetén 195.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 44 830 forint, napibér alkalmazása esetén 8970 forint, órabér alkalmazása esetén 1121 forint.

SEGÉDLET ONLINE SZÁMLÁZÁSHOZ KISVÁLLALKOZÓKNAK 

A pdf formátumban letölthető kézikönyv pontról pontra bemutatja, mit kell tennie a kisvállalkozónak ahhoz, hogy megfeleljen az új számlázási szabályoknak – amelyeket július 1-től minden vállalkozásnak kötelező alkalmaznia. A kézikönyv ára magában foglal egy 30 napos jogi tanácsadás szolgáltatást is korlátlan számú kérdés lehetőségével, ennek keretében a szerző dr. Szabó Tibor ügyvéd telefonos konzultáció keretében válaszol a számlázással és a vállalkozás működésével kapcsolatos kérdésekre, szükség esetén segít az online számla regisztrációs lépések elvégzésében is. Ára: 25.400,-Ft - Megrendelés: https://www.onadozo.hu/webaruhaz/e-konyvek-5/segedlet-online-szamlazashoz-kisvallalkozoknak-231


Vissza az előző oldalra