Egyéni vállalkozás szünetelése

SZJA

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Lepsényi Mária

Címkék: egyéni vállalkozó szünetelése


Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell/kellett jelenteni - elektronikus úton - a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, (fővárosi kerületi) hivatalánál.

A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozóknak figyelniük kell arra is, hogy mikor jár le a tevékenység szüneteltetésére nyitva álló határidő.

2017. január 1-jétől az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időszaka legalább egy hónap és legfeljebb két év lehet. Ez a szabály azokra vonatkozik, akik 2016. december 31-ét követően kezdték el a tevékenységüket szüneteltetni. Aki a tevékenységét 2017. január elsejét megelőzően kezdte el szüneteltetni, arra még a régi ötéves éves szabály vonatkozik [2009.évi CXV. tv.18.§ (1) bekezdés]. (Az öt évet mindegyik esetben a szünetelés napjától kezdődően kell számolni.)

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását be kell/kellett jelenteni - elektronikus úton - a fővárosi, megyei kormányhivatal járási, (fővárosi kerületi) hivatalánál.

Amennyiben az 5/2 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik [2009.évi CXV. tv.19.§ (1) bekezdés g) pont].

Aki pl. a tevékenységét 2015. január elsejétől folyamatosan szüneteltette és a tevékenységét nem kezdi el folytatni 2020. január elsejét megelőzően, annak az egyéni vállalkozói jogállása 2019. december 31-én megszűnik, így a bevallását az egyéni vállalkozói tevékenységüket megszűntetőkre vonatkozó szabályok szerint kell majd beadnia. Ugyanez a szabály fog vonatkozni arra is, aki 2018. január elsejétől szünetelteti a tevékenységét és azt nem kezdi el folytatni 2020. január elsejét megelőzően.

A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap, a tevékenység folytatásának kezdő napja pedig a bejelentést követő nap. A nyilvántartást vezető szervnek értesítenie kell az egyéni vállalkozót a szünetelés kezdő és záró időpontjáról [Evct. 18. § (4) és (6) bekezdései].

A szünetelés kezdő és záró időpontja azért is különös jelentőséggel bír, mert az Evct. 18. § (3) bekezdése értelmében a szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozó tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Akinek van egyéni vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kellett adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett.

Az ügyvéd, az egyéni szabadalmi ügyvivő, a közjegyző a tevékenységét, szolgálatát a jogállását szabályozó külön törvény előírásai szerint szüneteltetheti. Az állat-egészségügyi szolgáltató a tevékenységét a Magyar Állatorvosi Kamara engedélyével szüneteltetheti.

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése azonban azzal is járhat, hogy a magánszemélynek további adófizetési kötelezettséggel kell számolnia például az egyes korábban érvényesített kedvezmények miatt. Érdemes tehát átgondolni, hogy célszerű-e a tevékenység szüneteltetését egy kis időre felfüggeszteni.

Itt kell megjegyezni ugyanakkor azt is, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásakor az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a szüneteltetés befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytatásához, folytathatóságához szükséges (ideértve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait. Továbbá a szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb 3 évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását is megkezdheti.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint adózók esetében

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a szünetelés ideje előtt
• kisvállalkozói kedvezménnyel,
• fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
• foglalkoztatási kedvezménnyel
csökkentette a bevételét, vagy
• kisvállalkozásokat megillető adókedvezményt érvényesített
és tevékenység megszűnésére 4 éven belül kerül sor, akkor ezek a kedvezmények nem válnak véglegessé, a kedvezmény címén megtakarított adót vissza kell fizetni.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűnése azzal is jár, hogy a készletek értékével is növelni kell adózónak a bevételét.

Fontos azt is tudni, hogy nem érdemes az adóév végén az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését elkezdeni, ha adózó az előzőekben említett kedvezmények érvényesítésére jogosult az éves adóbevallás benyújtásakor.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a bevételét nem csökkentheti, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
• befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
• igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben valaki tudja azt, hogy pl. a kintlévősége 2020. május 20-a után folyik be, akkor érdemesebb lehet 2020. január 2-ától szüneteltetni a tevékenységet különösen akkor, ha a 2019. év veszteséges volt.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése átalányadózás esetén

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése esetén a jövedelmét átalányban megállapító adózónak a bevételi értékhatárt időarányosan kell megállapítania. Aki a tevékenységét 2019-ben kezdte el szüneteltetni, annak célszerű az arányosított összeget áttekintenie és szükség esetén a tevékenységet folytatni, hogy ne essen ki az átalányadózás alól.

Fontos azt is tudni, hogy az Szja tv. 57. § (5) bekezdése szerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a 2020. május 20-áig befolyt kintlévőség emeli a bevételt és ez az arányosított bevételi értékhatárt tovább rontja.

(A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.)

Az egyéni vállalkozói jogállás szüneteltetése a kata hatálya alatt

Amennyiben a kisadózó vállalkozás a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor a vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalék adót kell fizetnie. Abban az esetben, ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni (pl. szünetelteti a tevékenységét, vagy évközben jelentkezik be a Katv. hatálya alá), akkor a 40 százalék adót a bevétel azon része után kell megfizetni, amely meghaladja az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és havi 1 millió forint szorzatát.
Nem kell a tételes adót megfizetnie a kisadózó vállalkozásnak a kisadózó után, amennyiben a kisadózó a hónap egészében az egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

Közös szabályok

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt az egyéni vállalkozónak célszerű megszüntetnie az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámláját. Abban az esetben, ha nem szünteti meg, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését be kell jelentenie a vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézetnek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. A szünetelés ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat ugyanis a magánszemélyek által megszerzett kamatjövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik.

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel nem kötelezett a magánszemély adóbevallás benyújtására, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette, azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét,
amelyre akkor kerülhet sor, ha ezek a kedvezmények nem váltak véglegessé.

Ebből következően pl. a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak:
• amennyiben a tevékenységének szüneteltetése előtt foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor az átlagos állományi létszám csökkenése miatt,
• a kisvállalkozó kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. átsorolta a tárgyi eszközt és magáncélra használja, vagy eladta),
• a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén (pl. eladta a gépet), valamint
• a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén
bevallási és visszafizetési kötelezettsége keletkezik. (A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettsége keletkezik, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor határidőben, azaz a szünetelés időszakában jár le a célszerinti felhasználásra nyitva álló határidő. Ilyen esetben az egyéni vállalkozónak a fejlesztési tartalék nyilvántartásba vétele évét követő harmadik adóév végéig nyilvántartásban maradt része után az adókat a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig kell megállapítania, és azokat késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékot tájékoztató adatként tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő kivezetés napjáig, illetve a nyilvántartásba vétel évét követő negyedik adóév első napjáig kell felszámítani és az említett napot követő első adóbevallásban kell bevallani.)

[A fejlesztési tartalék nem cél szerinti felhasználása miatt akkor is visszafizetési kötelezettség keletkezik az Szja tv. 49/B. § (16) bekezdése alapján, ha a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására nem került sor határidőben, azaz a szünetelés időszakában jár le a célszerinti felhasználásra nyitva álló határidő. (Pl. a 2015-ben nyilvántartásba vett és el nem költött összeg után adózni kell 2019-ben.)]

Lepsényi Mária

FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE SZOLGÁLTATÁSAIRA!

Az Önadózó  újságból, honlapból, elektronikus és online szolgáltatásokból álló előfizetői csomagja folyamatos szakmai segítséget és támogatást nyújt a komplex vállalati ügyvitel szakszerű viteléhez, a vállalkozás, intézmény adózási, kifizetői, könyvviteli és munkaügyi feladatainak ellátásához. Az adózás 2019-ben sem lesz egyszerűbb – de az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli  feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Előfizetőknek szabályzatok,- GDPR szabályzat is (éves előfizetéssel!), segédletek, Fórum szolgáltatás, plusz 2x2 mérlegképes kredit. Előfizetési díj 2019. 1-12. hóra: 22.680,-Ft. Kedvezményeink miatt az előfizetéssel pénzügyileg is nyer, nem csak szakmailag. Elõfizetés: info@onadozo.hu


Vissza az előző oldalra