Előzetes az Önadózó novemberi számából

Forrás: Önadózó

Figyelem! 2025. január 15-én megszűnik az Ügyfélkapu ● Csoportos társaságiadó-alany alapítása ● Járulékos szolgáltatások – áfa ● Költségek és ráfordítások a társasági adóalapnál ● Kisvállalati adó – gyakori kérdések és válaszok ● Energiaellátók jövedelemadó-kötelezettsége ● Projektszámvitel ● KKV IFRS ● Nemzetközi adózás: a munkaviszonyból származó jövedelem adóztatási joga III. ● Kiküldetések az Európai Unióban ● A biztosítás szünetelése és joghatása az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira ● Más állam munkajogi szabályozásának szerepe a foglalkoztatásban ● Belső visszaélésbejelentési rendszer az önkormányzatoknál ● Fizessen elő az Önadózó újságra és online csomagjára - Próbálja ki most! - https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/

FIGYELEM! 2025. JANUÁR 15-ÉN MEGSZŰNIK AZ ÜGYFÉLKAPU

Írásunkban a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól  szóló 2023. évi CIII. törvény  (DÁP törvény) rendelkezéseit idézzük, értelmezzük, felvázolva a lehetőségeket és a veszélyeket. A jogalkalmazó adózók figyelmét szeretnénk felhívni egy nagy horderejű változásra, a jogalkotók figyelmét pedig arra, hogy jól átgondolták-e ezeket a szabályokat? 

CSOPORTOS TÁRSASÁGIADÓ-ALANY ALAPÍTÁSA

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 2019 óta teszi lehetővé a csoportos adózást egyes gazdálkodó szervezetek számára, tehát immár több, mint öt éves tapasztalat áll rendelkezésre a tao-csoportok alapítását, működését illetően. Ez idő alatt folyamatosan növekedett az adóhatóság engedélye alapján létrehozott csoportok száma. A Tao. tv. ehhez kapcsolódó szabályrendszere habár viszonylag „szűkszavú”, de alapvetően stabilnak mondható, inkább „finomhangolások” történtek a jogintézmény bevezetése óta. Írásunk aktualitását az adja, hogy a csoportalakítási kérelmek benyújtására nyitva álló határidő az adóév utolsó előtti hónapjának 1. és 20. napja közötti időszak, általános esetben tehát november 1-20.

JÁRULÉKOS SZOLGÁLTATÁSOK, TERMÉKÉRTÉKESÍTÉSEK ADÓALAPJA BEÉPÜL A FŐ TEVÉKENYSÉG ADÓALAPJÁBA?

Szögezzük le a cikk elején, hogy a címben megjelölt témakör esetében a bölcsek köve nincs a birtokomban. Minden bizonnyal tudnék olyan cikket írni, amelyben az unalomig ismert szakmai lózungokkal dobálózva valamilyen tudományos megközelítésnek tűnő végeredményt levezetnék, azonban ezzel megtéveszteném az olvasót, mivel azt a látszatot kelteném, hogy a témakör megfelelően szabályozott. A kérdéskörben egyetlen biztos dolog van, az pedig a bizonytalanság. Aki a napi  gyakorlatában találkozott a problémával az vélhetően osztja a véleményemet. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy a témakör egzaktan nem szabályozható.

KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓALAPNÁL II. RÉSZ

A cikksorozatunk következő részében a magánszemélyeknek adott juttatások társasági adóalapra gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] 3. számú melléklet B) részének több pontja tartalmaz olyan előírást, amely alapján a társasági adóalany a bizonyos körbe tartozó magánszemélyeknek adott juttatások költségeit, ráfordításait „automatikusan” elismert költségnek, ráfordításnak tekintheti. 

KISVÁLLALATI ADÓ – GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK II.

Előző cikkünkben ismertettük a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá való bejelentkezéshez, illetve a kiva-alap személyi jellegű kifizetéseihez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat, a jogalkalmazás során felmerült jellemzőbb kérdéseket. Jelen írásban a kiva-alap másik részével, a tőke- és osztalékműveletek korrigált eredményével, illetve a kivából való kikerülés eseteivel folytatjuk, az előző cikk szerkezeti felépítését követve: először röviden összefoglalva a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény [Katv.] releváns szabályait, majd kérdés-válaszok formájában ismertetve a leggyakoribb problémákat.

AZ ENERGIAELLÁTÓK ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓK JÖVEDELEMADÓ-KÖTELEZETTSÉGE II.

Cikksorozatunk elő részében áttekintettük, hogy ki minősülhet a jövedelemadó alanyának, és milyen mértékű adófizetési kötelezettség terheli. Az alábbiakban a jövedelemadó alapja mellett, az azt módosító korrekciós tételeket ismertetjük. Nézzük melyek ezek.

PROJEKTSZÁMVITEL

A számviteli törvény a projektet a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre hivatkozással definiálja, amely szerint a projekt olyan operatív tevékenységek összessége, amelyeket egyetlen szerződés, engedély, bérlet, koncesszió vagy hasonló jogi megállapodás alapján folytatnak, és amelyek alapján fizetési kötelezettség jön létre. Mindazonáltal, ha több ilyen megállapodás lényegileg összefüggő, akkor azok is egyetlen projektnek minősülnek. A projektek általában az építőiparban jellemzőek, ahol akár egy-egy jelentős építési-szerelési munkára külön céget alapítanak, melyet a projekt lezárása után megszüntetnek vagy a létrehozott ingatlan üzemeltetésére tartanak fenn. De projektekkel találkozhatunk szolgáltatások esetében is (pl. tanácsadás, szoftverkészítés és implementáció).

AZ ALAPVETŐ PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK MEGJELENÍTÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE AMORTIZÁLT BEKERÜLÉSI ÉRTÉKELÉSI MODELL ALAPJÁN A KIS -ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK BESZÁMOLÓIBAN A KKV IFRS SZERINT

A Pénzügyi instrumentumok pénzügyi kimutatásokban való megjelenítési szabályait a KKV IFRS 11. és 12. szakasza írja elő az érintett vállalkozások számára. Jelen cikk az alapvető pénzügyi instrumentumok azonosításával, és ezen instrumentumok amortizált bekerülési értéken való értékelésével foglalkozik.  Példák alapján kerül bemutatásra a pénzügyi instrumentumok amortizált bekerülési értékének meghatározása az effektív kamatláb módszerrel.

NEMZETKÖZI ADÓZÁS: A MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZTATÁSI JOGA III.

Írásunkban folytatjuk a korábbiakban megkezdett nemzetközi adózási témakört, jelen cikkben a munkaviszonyból származó jövedelem (nem önálló munka) adóztatási jogát ismertetjük.

KIKÜLDETÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Az Európai Unió tagállamaiban megvalósuló munkavégzéssel összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek II. Írásunkban röviden bemutatjuk, hogy társadalombiztosítási szempontból milyen kritériumrendszer alapján vizsgálandóak az Európai Unió tagállamai között megvalósuló kiküldetések, és hogyan alakulnak a kapcsolódó eljárási szabályok. Kitérünk olyan esetkörökre is, mint a harmadik országbeli állampolgárok EU-n belüli kiküldetése, valamint a munkaerő-kölcsönzés keretében kiküldött személyek tb-helyzete.

A BIZTOSÍTÁS SZÜNETELÉSE ÉS JOGHATÁSA AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAIRA

Mit is takar a biztosítás szünetelése? Mikor szünetel a biztosítás? Ha szünetel a biztosítás, akkor pontosan kinek és milyen kötelezettsége és milyen jogosultsága van? Hogyan befolyásolja ez az egyes pénzbeli ellátásokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg a biztosítás szünetelésével kapcsolatosan, mely kérdésekre cikkünkben megkeressük a válaszokat.

MÁS ÁLLAM MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSBAN

Magyarországi munkavégzés esetén két esetben kaphat szerepet egy másik ország joga. Egyrészt a hazánkban dolgozó munkavállaló foglalkoztatására a munkáltatóval megállapodva azt a bizonyos másik állam jogának alkalmazását kötik ki. Másrészt, ha a külföldi munkáltató – harmadik személlyel kötött szolgáltatás nyújtására irányuló kötött megállapodás alapján – munkavállalóját Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre a Munka Törvénykönyve hatálya nem terjed ki. Ekkor a címben jelzett „másik állam” éppen Magyarország. A harmadik lehetőség a második eset inverze: a hazai munkaadó alkalmazottját az előbb említett konstrukció alapján átmenetileg külföldön foglalkoztatja.

A BELSŐ VISSZAÉLÉSBEJELENTÉSI RENDSZER AZ ÖNKORMÁNYZAT CÉGEKNÉL, SZERVEZETEKNÉL ÉS KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKNÉL

Az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló 2019/1937 irányelvnek való megfelelés céljából elfogadott, a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény már tavaly júliusban életbe lépett. Ez alól az egyik kivételes kör e törvény 57. §-a szerint a helyi önkormányzatok, továbbá az irányításuk vagy felügyeletük alatt álló költségvetési szervek, illetve a tulajdonukban vagy tulajdonosi joggyakorlásuk alatt álló szervezetek és gazdasági társaságok. Esetükben a hatálybalépés időpontja: 2025. január 1. Írásunk áttekintést ad a foglalkoztató által létrehozott és kötelezően működtetetendő belső visszaélés-bejelentési rendszer szabályairól, hogy újév napjától minden kifogástalanul működhessen. Figyelemmel az írásunkat érintő önkormányzati körre vonatkozó különös törvényi rendelkezésekre és az alkalmazásból kizárt általános törvényi szabályokra is.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 Cafetéria szabályzat 2024 Pénzmosás elleni szabályzat csomag GDPR Segédlet, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra