Előzetes az Önadózó októberi számából - nagyon aktuális!

ELŐFIZETŐI HÍREK 2024-09-29

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Kisvállalati adó – gyakori kérdések és válaszok I. ● Mit vár el a NAV az adóalanyoktól az adólevonási jog érvényesítése esetén? ● Költségek és ráfordítások a társasági adóalapnál I. ● Az energiaellátók és közszolgáltatók jövedelemadó-kötelezettsége I. ● A fenntarthatóság a számvitelben ● A kétoldalú adóegyezményekben szabályozott adóztatási jog és a kettős adóztatás elkerülése ● Az erdőbirtokossági társulat tagjai részére juttatott jövedelem adókötelezettsége ● Az Európai Unió tagállamaiban megvalósuló munkavégzéssel összefüggő társadalombiztosítási kötelezettségek I. ● Mi történik az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti kérelem benyújtása után? ● Készpénzfizetés és pénzforgalmi bankszámla-nyitás adózási szabályai ● Az adóhatósági ellenőrzés egyes különös szabályai ● Duális képzés két fokon– a foglalkoztatási és munkajogi oldal ● A munkaidőkeret és az egyenlőtlen munkaidőbeosztás szabályai ● Fizessen elő az Önadózó újságra és online csomagjára - Próbálja ki most! - https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/

KISVÁLLALATI ADÓ – GYAKORI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK I.

A kisvállalati adó (kiva) rendszere 2017 óta viszonylag stabilnak mondható, a szabályozás terén csak kisebb módosítások, illetve az adókulcs csökkentése említhetők (a kiva mértéke 2022 óta 10%). Jelen cikkben nem a „hagyományos” módon, hanem egy-egy témakört először röviden összefoglalva, majd kérdés-válaszok formájában ismertetjük a kiva főbb jellemzőit, az azzal kapcsolatos kötelezettségeket.

MIT VÁR EL A NAV AZ ADÓALANYOKTÓL AZ ADÓLEVONÁSI JOG ÉRVÉNYESÍTÉSE ESETÉN?

Az ellenőrzési lépések korlátai ● Az uniós és a hazai bírósági gyakorlat ● Mit vizsgál az adóhatóság? ● Iránymutatások az Európai Bíróságtól ● Adóelőny szerzése önmagában nem jogellenes ● Az adóalany bizonyítási kötelezettsége ● A kereskedelmi és egyéb jogszabályok megsértése nem elegendő az adólevonási jog megtagadásához, de abban a körben értékelhető ● A „nyilvánvaló jeleket” észre kell venni

KÖLTSÉGEK ÉS RÁFORDÍTÁSOK A TÁRSASÁGI ADÓALAPNÁL I.

Egy vállalkozásnál számos jogcímen merülhet fel költség, ráfordítás. Ezen költségek, ráfordítások számviteli elszámolása nem feltétlenül jelenti azt, hogy azok nem jelennek meg a társasági adóalapban. A nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségekkel, ráfordításokkal ugyanis növelni kell az adózás előtti eredményt. Annak meghatározása, hogy melyek azok a tételek, amelyek a vállalkozási tevékenységgel szoros összefüggésben állnak, elsődlegesen az érintett adózó feladata. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] természetesen rögzíti a rendezőelveket, ugyanakkor a konkrét költségek, ráfordítások minősítése számos kérdést vethet fel. Ilyen témakör például az üzemkörön kívüli, jóléti célt szolgáló eszközök beszerzési költségeinek, ráfordításainak minősítése, meg kell-e ezekkel növelni az adózás előtti eredményt. Ha például a munkáltató a munkavállalók egészségmegőrzése céljából egy masszásfotelt vásárol, akkor annak költsége hogyan érinti a társasági adóalapot? Más-e a helyzet akkor, ha a munkavállalók – szintén egészségmegőrzési célból – ingyenesen kerékpárt kapnak a munkáltatótól? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a vállalkozási és a nem a vállalkozási tevékenységet szolgáló költségekről és ráfordításokról szóló cikksorozatunkban.

AZ ENERGIAELLÁTÓK ÉS KÖZSZOLGÁLTATÓK JÖVEDELEMADÓ-KÖTELEZETTSÉGE I.

Az energiaellátók jövedelemadójára irányadó főbb szabályokat a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) tartalmazza. Emellett azonban számos ágazati jogszabály rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni annak megállapítása során, hogy az adózó a jövedelemadó alanyának minősül-e, és ha igen milyen mértékű adófizetési kötelezettség terheli. A cikksorozat első részében az adóalanyokra vonatkozó főbb szabályokat tekintjük át.

A FENNTARTHATÓSÁG A SZÁMVITELBEN

Ma már a fenntarthatóság nem csak egy divatos szólam. A hulladék kezelése, feldolgozása, újrahasznosítása, a gazdasági tevékenység olyan kérdésévé vált, amely egyre szabályozottabbá válik és amelyért egyre inkább tesznek is a vállalkozások. Szakértők véleménye szerint a befektetők döntéseit befolyásolja az is, hogy egy vállalkozás a fenntarthatóság érdekében cselekszik-e vagy sem? A fenntarthatósággal kapcsolatban különböző hatályosággal többféle kötelezettség is terheli a gazdálkodókat.

A KÉTOLDALÚ ADÓEGYEZMÉNYEKBEN SZABÁLYOZOTT ADÓZTATÁSI JOG ÉS A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSE

Írásunkban folytatjuk az előző lapszámban megkezdett nemzetközi adózási témakört, így az adóügyi illetőség megállapítását követően jelen cikkünk a jövedelem adóztatásának adóegyezmények szerinti jogát, illetve a kettős adóztatás elkerülésének szabályait mutatja be.

AZ ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT TAGJAI RÉSZÉRE JUTTATOTT JÖVEDELEM ADÓKÖTELEZETTSÉGE

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az erdőgazdálkodás során kitermelt fa után keletkezik-e adókötelezettsége az erdő tulajdonosának, haszonélvezőjének. Az erdő hasznosításából származó jövedelem adóügyi megítélése azért is speciális, mert hosszú ideig csak a költségek merülnek fel, csak a folyamat végén, a fa kitermelésekor, illetve eladásakor keletkezik jövedelem. További specialitás, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység önállóan, illetve társult formában (például erdőbirtokossági társulás tagjaként) is végezhető. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a társult erdőgazdálkodásból erdőbirtokossági társulás tagjaként szerzett jövedelem hogyan adózik és mik a feltételei annak, hogy az ezen tevékenységből származó jövedelem kapcsán ne merüljön fel személyi jövedelemadó kötelezettség.

AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN MEGVALÓSULÓ MUNKAVÉGZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK I.

Cikksorozatunk célja, hogy bemutassa az Európai Unió tagállamában történő különböző formájú munkavégzéshez kapcsolódó társadalombiztosítási következményeket, ideérte a társadalombiztosítási joghatóság meghatározását, a járulékfizetési kötelezettség teljesítését és az ellátások igénybevételére vonatkozó szabályokat. A cikksorozatban többek között szó lesz a más tagállamban történő munkavégzésre, valamint speciálisan a kiküldetésekre, párhuzamosan fennálló jogviszonyokra irányadó rendelkezésekről, példákkal mutatva be a különböző esetköröket.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGHATÓSÁG KÉRDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Jelen cikkben röviden bemutatjuk, hogy az Európai Unió tagállamában munkát vállaló személyre mely állam társadalombiztosítási jogszabályai irányadóak, és ennek eldöntésében milyen szempontok játszanak szerepet, valamint ismertjük a kapcsolódó eljárási kötelezettségeket is.

MI TÖRTÉNIK AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZBELI ELLÁTÁS IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA UTÁN?

Cikkünkben azzal foglalkozunk, mi történik a táppénz, baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és más egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti kérelem benyújtása után. Mire számíthat a foglalkoztató, illetve könyvelője, milyen visszajelzéseket kell kapnia, milyen további teendői lehetnek a biztosítottak kérelmeivel kapcsolatosan.

KÉSZPÉNZFIZETÉS ÉS PÉNZFORGALMI BANKSZÁMLA-NYITÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

A pénzforgalmi bankszámlanyitás és a korlátozott készpénzfizetés adókötelezettségnek minősül az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) rendszerében. Jelen cikk a kapcsolódó szabályokat kívánja ismertetni.

AZ ADÓHATÓSÁGI ELLENŐRZÉS EGYES KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A tényállás tisztázása ● A jogviszony eltérő minősítésének tilalma ● Szakértő igénybevétele ● Ellenőrzés ingatlanban ● Iratok bevonása ● Iratrendezésre történő kötelezés ● Idegen nyelvű iratok fordítása ● Teljességi nyilatkozat ● Próbavásárlás ● Mintavétel

DUÁLIS KÉPZÉS KÉT FOKON– A FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKAJOGI OLDAL

Szakirányú oktatás a duális képzőhelyen ● A duális képzőhely, mint munkáltató – Hány tanulóval szerződhet? ● Az előszerződés – elvezethet a szakképzési munkaszerződéshez ● Szakképzési munkaszerződéssel való részvétel a szakirányú oktatásban ● A szakképzési munkaszerződés tartalma, a tájékoztatás különös szabályai ● A munka- és pihenőidő, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól ● Díjazás a duális képzésben ● A kártérítési felelősség – a felelősségbiztosítás kötelező esete ● A szakképzési munkaszerződés megszűnése és megszüntetése ● Szakirányú oktatás teljesítése saját foglalkoztatónál ● Felsőfokon duálisan ● A hallgatói munkavégzés szabályai ● Mit tartalmaz a hallgatói munkaszerződés? ● A hallgatói munkavégzés feltételei – eltérések az Mt.-től ● Szakmai gyakorlat – megállapodás alapján, hallgatói munkaszerződés nélkül ● A doktoranduszokra irányadó különös szabályok

A MUNKAIDŐKERET ÉS AZ EGYENLŐTLEN MUNKAIDŐBEOSZTÁS SZABÁLYAI

Két jogintézmény a Munka Törvénykönyvéből – az egyik előfeltétele a másik alkalmazásának. Mert, hogy az egyenlőtlen munkaidőbeosztás szerinti foglalkoztatáshoz munkaidőkeret szükséges. Kivéve, ha a munkáltató az ennél a gyakorlat szerint ritkábban alkalmazott elszámolási időszakot választja. Írásunk a munkaidőkeret és az egyenlőtlen munkaidőbeosztás törvényi szabályait mutatja be az Olvasónak.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/