Erős tartalommal jelentkezik az Önadózó júliusi száma

Forrás: Önadózó

Összefoglaljuk a veszélyhelyzet utáni jogszabályváltozásokat, és hogy miként kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet után? Mi a helyzet a bértámogatással? Bemutatjuk az új Tbj. törvényt egy bérszámfejtő szemével. Foglalkozunk a társasági adóbevallás határidejének meghosszabbítása összefüggő kérdésekkel. Mi van akkor, ha 100 ügyfél ügyfélkapus jelszava kikerül a könyvelőirodából? Kiemelt témánk: nonprofit szervezetek a gyakorlatban. És még további írások az Önadózó nyári számában. Ha még nem Önadózó előfizető, ez jó alkalom arra, hogy előfizessen: előfizetés júliustól decemberig 11.970,-Ft. https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/

Összefoglaló a jogszabályváltozásokról ★ Veszélyhelyzet után I. Az átmenet adózási, támogatási, működési szabályai ★ Miként kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet után? ★ Cégcsoportok áfa elszámolásának egyes kérdései ★ A társasági adóbevallás határidejének meghosszabbítása és az azzal összefüggő kérdések ★ Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek  - IAS 24 ★ Az új Tbj. törvény hatályba lépése a bérszámfejtő szemével ★ Az új Tbj.  hatása a pénzbeli egészségbiztosítási ellátásokra ★ Vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállása ★ Anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás elhatárolása az iparűzési adóban ★ A kiskereskedelmi adó törvényi szabályai ★ Amikor 100 ügyfél ügyfélkapus jelszava kikerül a könyvelőirodából… ★ Nonprofit szervezetek a gyakorlatban 

AKTUÁLIS ADÓZÁSI INFORMÁCIÓK

Online számla adatszolgáltatás: szeptember végéig tart a szankciómentes időszak  ★ Már mobil verziója is van a NAV Online Számlázónak ★ Diákok foglalkoztatása

VÁLTOZÁSFIGYELŐ - ÖSSZEFOGLALÓ A JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOKRÓL 

Ahogy a veszélyhelyzet márciusi elrendelése, úgy a júniusi megszüntetése is jogszabály-változási dömpinggel járt. Írásunkban igyekszünk rendet vágni a változások, módosítások rengetegében.

VESZÉLYHELYZET UTÁN I. AZ ÁTMENET ADÓZÁSI, TÁMOGATÁSI, MŰKÖDÉSI SZABÁLYAI

Írásunk tárgya a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2020. évi LVIII. törvény  rendelkezéseinek ismertetése. Nem ismertetjük  a törvény összes – 410 paragrafusba – foglalt rendelkezését, csak ami az adózási, számviteli, ügyviteli területeket érinti. Kitérünk a bértámogatási rendelet további alkalmazhatóságára is. A munkajogi rendelkezéseket külön cikkben ismertetjük. Az átmeneti szabályokkal érintett további területeket címszavakban ismertetjük, a vonatkozó jogszabályhelyek megjelölésével.

VESZÉLYHELYZET UTÁN II. AZ ÁTMENET MUNKAJOGI SZABÁLYAI

Miként kell alkalmazni a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet után?

CÉGCSOPORTOK ÁFA ELSZÁMOLÁSÁNAK EGYES KÉRDÉSEI

Jelen cikkben olyan kapcsolt vállalkozások áfa elszámolásának egyes kérdésköreit próbálom körbejárni, akik egymás között osztják meg, terhelik át a költségeket, vagyis a köznyelv szerint úgymond „tovább számláznak” terméket vagy szolgáltatást a cégcsoporton belül.

A TÁRSASÁGI ADÓBEVALLÁS HATÁRIDEJÉNEK MEGHOSSZABBÍTÁSA ÉS AZ AZZAL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEK

Jelen cikkben a 140/2020. Korm. rendelet által bevezetett, és a 2020. évi LVIII. törvény által megerősített és fenntartott könnyítéseket, illetve azok hatásait ismertetjük, legfőképpen a társasági adóra koncentrálva. Az érintett további adónemek közül szó esik röviden az innovációs járulékról, az energiaellátók jövedelemadójáról és a kisvállalati adóról. A helyi iparűzési adóra is hasonló kedvező szabályok érvényesülnek, mint az említett adónemekre, azonban ez az adónem jelen cikknek nem képezi tárgyát. Fontos még a bevezetésnél leszögezni, hogy a 140/2020. Korm. rendeletben, illetve a 2020. évi LVIII. törvényben foglalt kedvező szabályok a halasztásnak a lehetőségét kínálják fel az adózóknak, akik ugyanakkor dönthetnek úgy is, hogy ezzel a lehetőséggel nem élnek, vagy csak bizonyos területen veszik azt igénybe: a különböző opciókra az egyes pontoknál fogunk kitérni.

KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK  - IAS 24

Az IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzététel c. standard tartalmazza a kapcsolt vállalkozásoknak minősülő gazdálkodók definícióját és meghatározza a gazdálkodó közzétételi kötelezettségét. A közzététel alapvető fontosággal bír, hiszen a kapcsolt felek között létrejött ügyletek jelentősen befolyásolhatják a gazdálkodás eredményességét és az arról közzétett információk elengedhetetlenek a piac szereplői számára. A cikk bemutatja - a mind az egyedi, mind a konszolidált pénzügyi kimutatásokra kiterjedő standard – közzétételre vonatkozó előírásait, néhány példa alapján értelmezve a standardban használt fogalmakat.

AZ ÚJ TBJ. TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE A BÉRSZÁMFEJTŐ SZEMÉVEL

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével olyan új szabályokat kell alkalmazni, melyek egyaránt érintik a munkavállalókat, a munkáltatókat, illetve az egyéni és társas vállalkozókat. Az új Tbj. hatályba lépését megelőző nappal a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (régi Tbj.) és annak végrehajtási rendelete hatályát veszti, immár egységesítve találhatjuk meg a rendelkezéseket, a mellékleteket is tartalmazó, új Tbj-ben. Az alábbi cikkben a 2020. július 1-től hatályos szabályok részleteit tekintjük át.

AZ ÚJ TBJ.  HATÁSA A PÉNZBELI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOKRA

A Magyar Közlönyben 2019. december 18. napján került kihirdetésre a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény, amely 2020. július 1-jén lépett hatályba. Ezzel újraszabályozásra kerülnek a korábbi - részben törvényi, részben rendeleti szintű - rendelkezések, amelynek célja, hogy egyszerűsödjön és egységes elvek mentén kerüljön kialakításra a járulékszabályozási rendszer. Az új törvény hatálybalépése több ponton jelentősen érinti a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások megállapítását, az azokra való jogosultságot is. Cikkünkben ezeket a változásokat és hatásokat vizsgáljuk meg részletesebben.

VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA

Cikkünkben bemutatjuk, hogy társadalombiztosítási szempontból hogyan kezelhető a vezető tisztségviselők jogviszonya, illetve részletezzük az egyes esetekben felmerülő járulék- és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget. A gazdasági társaságok mellett kitérünk az egyesületi, alapítványi ügyvezetők jogviszonyára is.

ANYAGKÖLTSÉG, IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA AZ IPARŰZÉSI ADÓBAN

A következő írás az iparűzési adóalap megállapításával összefüggésben nyomdai, illetve járműjavítási tevékenységvégzés kapcsán az anyagköltség, kontra igénybe vett szolgáltatás kérdését tekinti át.

A KISKERESKEDELMI ADÓ TÖRVÉNYI SZABÁLYAI

2020. június 9-én kihirdették és másnap hatályba lépett a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvényt [a továbbiakban: törvény], ezzel bizonyossá vált, hogy az egyes ágazatokban folytatott kiskereskedelmi tevékenységet a 2010-2012-es évekhez hasonlóan újfent „állandó jellegű” adó terheli. A mostani szabályozás előzményéül a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) kormányrendelet [a továbbiakban: kormányrendelet] szolgál, amely révén 2020. május 1-jei hatállyal a koronavírus okozat veszélyhelyzet időszakára, rendkívüli fizetési kötelezettségként már bevezetésre került. A kihirdetett törvény rendelkezései jelentős mértékben megegyeznek a kormányrendelet előírásaival például az adóköteles tényállást, adóalanyok körét, vagy akár az adómegállapítás módját tekintve. Szabályozásbeli eltérés – nem meglepő módon – az eljárási rendelkezések kapcsán van, ennek oka pedig az, hogy a törvény nem egy átmeneti jellegű kötelezettséget vezet be. Annak érdekében, hogy kettős szabályozás ne álljon fenn, a törvény 2020. június 10-i hatállyal hatályon kívül helyezte a kormányrendeletet (bizonyos átmeneti rendelkezések figyelembevételével). Mindemellett speciális szabályok érvényesülnek a mostani időszak vonatkozásában, amelyek a kormányrendelet korábbi és a törvény jelenleg hatályos szabályainak „összefésülését” célozzák, illetve az évközi hatálybalépés velejáróit rendezik.  

AMIKOR 100 ÜGYFÉL ÜGYFÉLKAPUS JELSZAVA KIKERÜL A KÖNYVELŐIRODÁBÓL…

Ez egy igazi ügyviteli horror-történet:  a könyvelőiroda szomszédja közérdekű bejelentést tesz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mert  a kertjében, a „szél odafújta” papírszemetek között talált egy – éppen a könyvelőirodából kikerült - papírlapot, amely közel száz természetes személy és vállalkozás adatait, köztük  ügyfélkapus belépési azonosítóikat, jelszavaikat tartalmazta.  Esettanulmány következik a könyvelői adatbiztonságról, jogosultságkezelésről, jelszóhasználatról, incidenskezelésről – és adatvédelmi bírságról.  Az adatvédelmi hatóság határozata szerint a könyvelőirodák ügyfeleinek ügyfélkapus hozzáférési adatainak kezelése (mint bevett piaci gyakorlat) és az azzal kapcsolatban felmerülő további adatvédelmi kérdések a későbbiekben külön hatósági vizsgálat tárgyát képezhetik.

NONPROFIT SZERVEZETEK A GYAKORLATBAN

Cikkemben először általános jelleggel bemutatom a nonprofit szektor logikáját, valamint a szervezeteket és a rájuk vonatkozó szabályozást. Az alapvetés után gondolatébresztési célzattal szeretnék ötleteket adni, ezért egyenként is érintem a leggyakoribb formákat, végül gyakorlati kérdésekkel foglalkozom, és megoldási lehetőségeket ismertetek

A NONPROFIT SZFÉRÁBAN NYÚJTOTT JUTTATÁSOK SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ KÖTELEZETTSÉGE

Civil szervezetek köre *  Közcéllal összefüggésben adott juttatások * Közhasznúság kérdése * Oktatásra, kutatásra adott támogatások, juttatások * Az Szja tv. 1. számú mellékletének 3.1. és 3.3. pontjaival kapcsolatos korlátozó rendelkezés * Az egyesületek, alapítványok és más szervezetek által egyéb címen adott adómentes juttatások * Reprezentáció és üzleti ajándék speciális szabályai

A KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES FOGLALKOZTATÁS

Írásunkban a közérdekű önkéntes tevékenység szabályrendszerét, illetve a kapcsolódó társadalombiztosítási rendelkezéseket is ismertetjük.

SEGÉDLET ONLINE SZÁMLÁZÁSHOZ KISVÁLLALKOZÓKNAK 

A pdf formátumban letölthető kézikönyv pontról pontra bemutatja, mit kell tennie a kisvállalkozónak ahhoz, hogy megfeleljen az új számlázási szabályoknak – amelyeket július 1-től minden vállalkozásnak kötelező alkalmaznia. A kézikönyv ára magában foglal egy 30 napos jogi tanácsadás szolgáltatást is korlátlan számú kérdés lehetőségével, ennek keretében a szerző dr. Szabó Tibor ügyvéd telefonos konzultáció keretében válaszol a számlázással és a vállalkozás működésével kapcsolatos kérdésekre, szükség esetén segít az online számla regisztrációs lépések elvégzésében is. Ára: 25.400,-Ft - Megrendelés: https://www.onadozo.hu/webaruhaz/e-konyvek-5/segedlet-online-szamlazashoz-kisvallalkozoknak-231


Vissza az előző oldalra