1. Főoldal
  2. Hírek
  3. TAO
  4. Jelentős adóváltozásokat hozhat a T/387. számú törvényjavaslat

Jelentős adóváltozásokat hozhat a T/387. számú törvényjavaslat

TAO 2026-07-18

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: NDZ

Összefoglaljuk a most benyújtott adóügyi módosító csomag rendelkezéseit. Alapvetően átalakítaná a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok személyi jövedelemadózását. Megszüntetne több társaságiadó-kedvezményt. Visszaállítaná a befogadott számlákra vonatkozó korábbi áfabevallási adatszolgáltatási szabályokat. Megszüntetné a települési adót, az ebrendészeti hozzájárulást és a bevándorlási különadót. Eltörölné a kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmiadó-alapjának összeszámítását. Visszamenőlegesen megszüntetné a szén-dioxid-kvóta adót. Kétszeresére emelné egyes levegőterhelési díjak egységtételeit. A javaslatot az Országgyűlés még módosíthatja

Az alábbi cikk a 2026. július 17-én benyújtott T/387. számú törvényjavaslat alapján készült. Fontos, hogy egyelőre javaslatról van szó; a rendelkezések az országgyűlési tárgyalás során még változhatnak.

A Kormány 2026. július 17-én nyújtotta be az Országgyűlésnek „A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról” szóló T/387. számú törvényjavaslatot.

A javaslat több időpontban hatályba lépő, jelentős adózási változásokat tartalmaz. Egyebek mellett:

  • alapvetően átalakítaná a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok személyi jövedelemadózását;

  • megszüntetne több társaságiadó-kedvezményt;

  • visszaállítaná a befogadott számlákra vonatkozó korábbi áfabevallási adatszolgáltatási szabályokat;

  • megszüntetné a települési adót, az ebrendészeti hozzájárulást és a bevándorlási különadót;

  • eltörölné a kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmiadó-alapjának összeszámítását;

  • visszamenőlegesen megszüntetné a szén-dioxid-kvóta adót;

  • kétszeresére emelné egyes levegőterhelési díjak egységtételeit.

A javaslat indokolása szerint a változások egy része a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervhez kapcsolódó magyar vállalások teljesítését szolgálja. Ezek közé tartozik a bizalmi vagyonkezelés adómentességének korlátozása, a társaságiadó-kedvezmények számának csökkentése, a kiskereskedelmi adó versenyfeltételeinek egységesítése és az adónemek számának csökkentése.

1. Alapvetően átalakulhat a bizalmi vagyonkezelés adózása

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása

Tervezett hatálybalépés: 2026. augusztus 31.

A javaslat egyik legjelentősebb része a bizalmi vagyonkezelési jogviszony és a magánalapítványi vagyon adózásának újraszabályozása.

A javaslat új fogalomként határozná meg a vagyonrendelőt és általános érvénnyel a kriptoeszközt. Adózási szempontból vagyonrendelőnek az minősülne, aki az adott vagyonelemet ténylegesen bizalmi vagyonkezelésbe adta. Ez azért fontos, mert egy későbbi vagyonrendelő-váltás önmagában nem eredményezné azt, hogy az új jogosult adózási szempontból is az eredeti vagyonrendelő helyébe lépjen.

A vagyonátadás továbbra sem járna azonnali adófizetéssel

A javaslat indokolása hangsúlyozza, hogy a vagyon bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba adásakor továbbra sem keletkezne azonnal személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség. A vagyonátadáskor azonban meg kellene állapítani az átadott vagyonelem úgynevezett eszközérték-növekményét.

Ez lényegében az átadott vagyonelem számviteli nyilvántartási értékének és a magánszemély igazolt szerzési értékének különbözete lenne.

Ha a vagyonrendelő nem adja át a szerzési értéket és a költségeket alátámasztó adatokat, a teljes nyilvántartási értéket eszközérték-növekményként kellene figyelembe venni.

Kriptoeszköz átadása már önálló adózási esemény lenne

Kriptoeszköz bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba adásakor nem lehetne eszközérték-növekményt megállapítani.

Ehelyett maga az átadás minősülne kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek. A magánszemély bevétele az az érték lenne, amelyen a kriptoeszközt a kezelt vagyon vagy a magánalapítvány számviteli nyilvántartásba veszi.

Az eredeti vagyontárgy kiadása adómentes maradhat

Ha a kedvezményezett ugyanazt a vagyonelemet kapja vissza, amelyet korábban a vagyonrendelő a kezelt vagyonba adott, a vagyonkiadás főszabály szerint adómentes lenne.

Az „azonos megjelenési forma” szigorúan értelmezendő. Nem elegendő például, hogy részvény helyett másik részvényt vagy ingatlan helyett másik ingatlant adnak ki: ugyanannak a részvénynek, ingatlannak vagy más vagyontárgynak kell a kedvezményezetthez kerülnie.

A javaslat szerint az ilyen vagyonkiadásnál már nem lenne általános ötéves várakozási idő.

A kedvezményezett szerzési értéke ugyanakkor főszabály szerint nem a kiadáskori piaci érték, hanem az az igazolt összeg lenne, amelyet korábban a vagyonrendelő a vagyonelem megszerzésére fordított. Emiatt a vagyontárgy későbbi értékesítésekor jelentős adóköteles jövedelem keletkezhet.

Formaváltás esetén osztalékadózás következhet

Ha az eredetileg átadott vagyonelemet értékesítik, és a kedvezményezett már más formában – például pénzben – kap juttatást, sorrendiségi szabály érvényesülne.

A juttatást elsőként:

  1. a hozam, illetve a számviteli tartalék terhére juttatott osztaléknak;

  2. ezt követően az eszközérték-növekmény terhére juttatott osztaléknak;

  3. csak az ezt meghaladó részt adómentes tőkejuttatásnak

kellene tekinteni.

Ez azt jelenti, hogy a vagyonrendeléskor kimutatott felértékelési különbözet a vagyontárgy értékesítése és más formában történő kiadása esetén osztalékként adókötelessé válhat.

A vagyontárgy ingyenes használata egyes meghatározott juttatás lehet

A tulajdonjog átadásával nem járó juttatás – például egy kezelt vagyonba tartozó ingatlan, gépjármű vagy más vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes használata – egyes meghatározott juttatásnak minősülne.

Az adó alapja a juttatással összefüggő, a kezelt vagyont vagy magánalapítványt terhelő költség és ráfordítás 1,18-szorosa lenne, amely után:

  • 15 százalék személyi jövedelemadót;

  • 13 százalék szociális hozzájárulási adót

kellene fizetni.

Nem keletkezne ilyen adókötelezettség, ha a vagyontárgy tulajdonba adása esetén a kedvezményezett ajándékozási illeték alól mentesülne. Ilyen lehet például a vagyonrendelő gyermeke, házastársa, egyenesági rokona vagy testvére.

Új nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek

A vagyonkezelőnek és a magánalapítványnak részletes nyilvántartást kellene vezetnie:

  • az átadott vagyonelemek nyilvántartási értékéről;

  • a vagyonátadás időpontjáról;

  • az egyes vagyonelemekhez kapcsolódó eszközérték-növekményről;

  • az értékesített vagyonelemekhez kapcsolódó, elkülönített eszközérték-növekményről.

A tárgyévet követő év január 31-éig adatot kellene szolgáltatni a NAV részére a kezelt vagyon értékéről és az eszközérték-növekményekről.

Az első, 2026. évre vonatkozó adatszolgáltatás határideje kivételesen 2027. március 31. lenne.

A vagyonelem kiadásakor a vagyonkezelőnek 30 napon belül tájékoztatnia kellene a kedvezményezettet a figyelembe vehető szerzési értékről, és egyidejűleg adatot kellene szolgáltatnia a NAV-nak.

Kötelező NAV-ellenőrzések következnének

A javaslat alapján a NAV ellenőrizné a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonokat és a magánalapítványokat.

2028. január 1-jétől pedig a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelési jogviszony és magánalapítvány tekintetében ellenőrzést folytatna le az elévülési időn belül.

Ha a kezelt vagyon adótartozása végrehajtással nem hajtható be, a NAV a kezelt vagyonból korábban ingyenesen vagy kedvezményesen juttatásban részesülő személyt is kötelezhetné az adótartozás megfizetésére, legfeljebb az általa megszerzett bevétel értékéig.

TBSZ: a vagyonkezelő személyének változása nem szakítaná meg a lekötést

A bizalmi vagyonkezelő személyének változása nem eredményezné automatikusan a tartós befektetési szerződés megszakítását, ha:

  • az új vagyonkezelő 30 napon belül új, azonos típusú TBSZ-t köt;

  • a korábbi szerződésben szereplő valamennyi pénzügyi eszközt hiánytalanul átvezetik az új szerződésre.

2. Több társaságiadó-kedvezmény megszűnne

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása

A változások két fő időpontban lépnének hatályba.

2027. január 1-jétől megszűnnének a műemléki kedvezmények és a növekedési adóhitel

A javaslat hatályon kívül helyezné:

  • a műemlék, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épület karbantartásához kapcsolódó adóalap-kedvezményt;

  • a műemlék felújításához kapcsolódó kedvezményt;

  • a kapcsolt vállalkozásnak átadható műemléki kedvezményt;

  • a növekedési adóhitelre vonatkozó szabályokat.

A műemléki jogcímeken utoljára a 2026-ban kezdődő adóév társaságiadó-alapja csökkenthető. A korábban megszerzett, de fel nem használt kedvezményállomány 2027-re már nem vihető tovább.

A 2026 végéig már választott növekedési adóhitelhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeket továbbra is a 2026. december 31-én hatályos szabályok szerint kellene teljesíteni. A 2027-től esedékes részletek azonban beruházási kedvezménnyel már nem lennének csökkenthetők.

2027. augusztus 1-jétől megszűnnének a KEKVA-khoz kapcsolódó kedvezmények

Megszűnne a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adott támogatáshoz kapcsolódó társaságiadó-kedvezmény.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetem, illetve annak fenntartója támogatása után jelenleg elérhető 300 százalékos adóalap-kedvezmény utoljára a 2027-ben kezdődő adóévben lenne igénybe vehető.

A javaslat a támogatási kedvezményeket úgy alakítaná át, hogy:

  • közhasznú szervezet és a HUN-REN támogatása után 20 százalékos, tartós adományozás esetén 40 százalékos;

  • a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és a Kárenyhítési Alap támogatása után 50 százalékos;

  • egyházi fenntartásban lévő egyetem vagy fenntartója támogatása után 300 százalékos;

  • más felsőoktatási intézmény támogatása után 50 százalékos

adóalap-csökkentés maradna alkalmazható.

3. Visszaállítanák a korábbi áfabevallási adatszolgáltatási szabályokat

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása

Tervezett hatálybalépés: a törvény kihirdetését követő nap.

A javaslat visszaállítaná a befogadott számlákra vonatkozó, 2026. június 30-án hatályos szabályokat.

Ez azért lényeges, mert a 2026. július 1-jén hatályba lépett rendelkezések a befogadott számlák tekintetében szélesebb körű adatszolgáltatást írtak elő. A törvényjavaslat szerint azonban 2026. július 1-jét követően is a korábbi szabályok alkalmazhatók.

A számlabefogadó adóalanynak abban az áfabevallásban kellene adatot szolgáltatnia a számláról, amelyben az adott számla alapján adólevonási jogot gyakorol.

Az adatszolgáltatás kiterjedne különösen:

  • az eladó vagy szolgáltató adószámának első nyolc számjegyére;

  • a számla sorszámára;

  • az adóalapra;

  • az áthárított adóra;

  • a teljesítés vagy az előleg megfizetésének időpontjára, ennek hiányában a számla keltére.

A módosító és érvénytelenítő számlákról abban a bevallásban kellene nyilatkozni, amelyben a módosítás hatását az adóalany figyelembe veszi.

A rendelkezés már a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról benyújtandó bevallásokra is alkalmazható lenne.

4. Megszűnne a kapcsolt vállalkozások kiskereskedelmiadó-alapjának összeszámítása

A kiskereskedelmi adóról szóló törvény módosítása

Tervezett hatálybalépés: a törvény kihirdetését követő nap.

A javaslat hatályon kívül helyezné a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó szabályokat.

A jelenlegi szabályok alapján bizonyos kapcsolt vállalkozások nettó árbevételét össze kell számítani, majd az így meghatározott adót az egyes vállalkozások között árbevétel-arányosan kell megosztani.

A javaslat szerint ezt az összeszámítási szabályt már a 2026-ban kezdődő adóévre sem kellene alkalmazni.

Ez a módosítás különösen a cégcsoportban működő kiskereskedelmi vállalkozások adókötelezettségét érintheti érdemben.

5. Három adónem, illetve fizetési kötelezettség megszűnne

2027. január 1-jétől megszűnne:

  • az ebrendészeti hozzájárulás;

  • a bevándorlási különadó;

  • a települési adó.

A javaslat indokolása szerint a megszüntetés célja az adónemek és egyéb fizetési kötelezettségek számának csökkentése.

A települési adó megszüntetése

A helyi önkormányzatok 2027. január 1-jétől nem tarthatnának fenn települési adót. A helyi adókról szóló törvényből, az adózás rendjéről szóló törvényből és más kapcsolódó jogszabályokból is törölnék a települési adóra vonatkozó rendelkezéseket.

A változás nem érinti a törvényben nevesített klasszikus helyi adókat, így például:

  • az építményadót;

  • a telekadót;

  • a kommunális adót;

  • az idegenforgalmi adót;

  • a helyi iparűzési adót.

6. Visszamenőleg megszűnne a szén-dioxid-kvóta adó

A veszélyhelyzeti rendelkezéseket törvényi szintre emelő törvény módosítása

Tervezett hatálybalépés: a törvény kihirdetését követő nap.

A javaslat szerint a szén-dioxid-kvóta adó 2023. október 7. napjára visszamenőleges hatállyal megszűnne.

Az ezen időponttól megfizetett adót és annak kamatait a NAV az adózó kérelmére visszafizetné.

A kérelmet a rendelkezés hatálybalépését követő 90 napon belül lehetne benyújtani. A határidő jogvesztő lenne, vagyis elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nem lenne helye.

A visszatérítés csak akkor lenne kérhető, ha az adózó a szén-dioxid-kvóta adóval kapcsolatos követelését más úton még nem érvényesítette.

A törvényből egyúttal kivezetnék a szén-dioxid-kvóta adóra és az ahhoz kapcsolódó tranzakciós díjra vonatkozó teljes fejezetet.

7. Kétszeresére emelkednének egyes levegőterhelési díjak

A környezetterhelési díjról szóló törvény módosítása

Tervezett hatálybalépés: 2026. október 1.

A javaslat kétszeresére emelné:

  • a kén-dioxid;

  • a nitrogén-oxidok;

  • a nem toxikus szilárd anyag

kibocsátása után fizetendő levegőterhelési díj egységtételeit.

Az egységdíjak ennek megfelelően:

  • 50 forintról 100 forintra;

  • 120 forintról 240 forintra;

  • 30 forintról 60 forintra

emelkednének.

A 2026. negyedik negyedévi levegőterhelésidíj-előleg a 2025. évi tényleges kibocsátások alapján fizetett teljes díj fele lenne. A 2027. évi negyedéves előlegek alapja pedig a 2026. évi tényleges díj fele lenne.

A javaslat indokolása szerint a változás a „szennyező fizet” elvének fokozottabb érvényesítését szolgálja.

8. Helyi iparűzési adó: külön szabályok a leválással történő átalakulásokra

A helyi adókról szóló törvény módosítása

A javaslat törvényi szintre emelné a jogi személyek leválásához kapcsolódó különleges helyiiparűzésiadó-előleg szabályokat.

A leváló jogutód az adóelőleg-bejelentési kötelezettségét a soron következő előlegrészlet esedékességét megelőző 15. napig teljesíthetné. A bejelentést a jogelőd is benyújthatná.

A jogelőd a leválás hatályosulásától számított 30 napon belül nyilatkozhatna a tárgyévre várható helyi iparűzési adóról. Az önkormányzati adóhatóság e nyilatkozat alapján módosítaná az előlegkötelezettségeket.

A jogelőd rendelkezhetne arról is, hogy az adószámláján fennálló túlfizetést a jogutód adószámlájára vezessék át. Az átvezetett összeg a jogutód által teljesített befizetésnek minősülne.

E szabályokat visszamenőlegesen, a 2026. május 14-től keletkező adókötelezettségekre kellene alkalmazni.

9. Idegenforgalmi adómentesség az Ukrajnából érkezőknek

A helyi adókról szóló törvény alapján mentesülne az idegenforgalmi adó alól az a magánszemély, aki:

    1. február 24-én vagy azt követően érkezett Ukrajna területéről;

  • a Magyarországra érkezését megelőzően jogszerűen tartózkodott Ukrajnában.

A mentességet a 2026. május 14-től keletkező adókötelezettségekre kellene alkalmazni.

10. Vámigazgatási változások

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosítása

A változások részben a kis értékű küldemények vámmentességének uniós megszüntetéséhez kapcsolódnak.

A nem áfaalany természetes személy által saját nevében benyújtott, és a vámhatóság által változtatás nélkül elfogadott vám-árunyilatkozat esetén a vámhatóság nem határozatban, hanem elektronikus értesítésben közölné a fizetendő vám és áfa összegét.

Az elektronikus értesítés tartalmazná többek között:

  • a vám-árunyilatkozat azonosító adatait;

  • a fizetendő vám és áfa összegét;

  • a NAV bevételi számlaszámát;

  • a fizetés pénzügyi azonosítóját.

Lehetővé válna továbbá az elektronikus vámhatósági döntések automatizált szervezeti aláírása.

2026. augusztus 1-jétől megszűnnének a 10 euró alatti vám- és áfaösszegekre vonatkozó fizetési könnyítések is. A javaslat indokolása szerint ezeknél az összegeknél sem lehetne többé eltekinteni a befizetéstől vagy a visszafizetéstől.

11. Megváltozna a NAV elnökének jogállása

A NAV-ról és a NAV személyi állományáról szóló törvények módosítása

Tervezett hatálybalépés: a törvény kihirdetését követő nap.

Megszűnne a NAV elnökének államtitkári jogállása. A NAV elnöke a jövőben a NAV foglalkoztatottjaként látná el feladatát.

Az elnököt továbbra is a kijelölt miniszter nevezné ki és mentené fel, határozatlan időre. Az elnök illetményét a miniszter egy összegben, személyi illetményként állapítaná meg.

A jogállás megváltozása nem csökkentené az elnök juttatásait: továbbra is az államtitkárokat megillető juttatásokkal azonos juttatásokra lenne jogosult.

12. Közbeszerzési és integritási szabályok is módosulnának

A törvényjavaslat több, közvetlenül nem adózási tárgyú rendelkezést is tartalmaz.

A közbeszerzési és a védelmi beszerzési szabályok szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságot nem kötné az Országgyűlés illetékes bizottságának korábbi felmentési döntése, ha az ellentétes az Európai Unió jogával.

Pontosítanák továbbá:

  • a politikai felsővezetők vagyonnyilatkozatának Integritás Hatóság általi vizsgálatát;

  • a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak összeférhetetlenségi szabályait;

  • az Integritás Hatóság és az Állami Számvevőszék ellenőrzési feladatait;

  • a már kinevezett tisztségviselők vagyonnyilatkozati és összeférhetetlenségi kötelezettségeit.

Mikor lépnének hatályba a változások?

A javaslat főszabály szerint a kihirdetését követő napon lépne hatályba, de számos eltérő időpontot határoz meg.

2026. augusztus 1.

  • egyes vámigazgatási átmeneti rendelkezések;

  • a 10 euró alatti vám- és áfaösszegekre vonatkozó könnyítés megszüntetése.

2026. augusztus 20.

  • a közbeszerzési és védelmi beszerzési átmeneti szabályok.

2026. augusztus 26.

  • az alapvető jogok biztosára vonatkozó pontosítások;

  • a kormányzati igazgatási és közfeladatot ellátó alapítványi szabályok egy része;

  • a 2026. évi XVIII. törvény technikai pontosításai.

2026. augusztus 31.

  • a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok új személyijövedelemadó-szabályai;

  • a kriptoeszközök bizalmi vagyonkezelésbe adásának új adózása;

  • az új nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek.

2026. október 1.

  • a levegőterhelési díjak megemelése.

2027. január 1.

  • a műemléki társaságiadó-kedvezmények megszüntetése;

  • a növekedési adóhitel megszüntetése;

  • az ebrendészeti hozzájárulás megszüntetése;

  • a bevándorlási különadó megszüntetése;

  • a települési adó megszüntetése.

2027. augusztus 1.

  • a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok támogatásához kapcsolódó társaságiadó-kedvezmények kivezetése;

  • az ezekhez kapcsolódó energiaellátói és társaságiadó-szabályok módosítása.

A törvényjavaslat hatálybalépési rendelkezései tehát több mint egy éven keresztül, lépcsőzetesen vezetnék be az új szabályokat.

Összegzés

A T/387. számú törvényjavaslat legnagyobb horderejű változása a bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítványok adózásának átalakítása. Bár a vagyonátadáskor továbbra sem keletkezne azonnali adófizetési kötelezettség, a formát váltó vagyon későbbi kiadása során a felértékelési különbözet osztalékként válhatna adókötelessé.

A társasági adóban több kedvezmény megszűnne, ugyanakkor a kiskereskedelmi adóban eltörölnék a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítását. Az áfában a jogalkotó visszalépne a 2026. július 1-jén bevezetett számlabefogadói adatszolgáltatási szabályoktól, és ismét a korábbi rendszert tenné alkalmazhatóvá.

Az adórendszer egyszerűsítése keretében megszűnne a települési adó, az ebrendészeti hozzájárulás és a bevándorlási különadó, míg a szén-dioxid-kvóta adót a bevezetésének időpontjára visszamenőleg törölnék el.

A javaslatot az Országgyűlés még módosíthatja, ezért a végleges szabályokat és hatálybalépési időpontokat az elfogadott és kihirdetett törvény alapján kell majd megállapítani.

FIZESSEN ELŐ 2026-RA AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2026-ban is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2026 ● Cafetéria szabályzat 2026 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag 2026 ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● AI tanácsadás (NDZ) ● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Figyelem a Money Network Kft hitel-, babaváró hitel és ltp kalkulátorának használata díjmentes!

Lakástakarék, babaváró hitel és jelzáloghitel közvetítésben együttműködő partnerünk a Money Network Kft. A kalkulátor üzemeltetője a moneynetwork.hu.

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra