Kevesebben veszik igénybe a vállalati K+F kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen megtehetnék

TAO 2017-10-24

Nyomtatás

Forrás: Newsbreakers Communications | Szerző: LeitnerLeitner

Címkék: K+F

A vállalkozások azonban csak ritkán élnek e lehetőségekkel.Talán nem is ismerik ezeket,néha a szabályok is bonyolultak, és túl sok feltétel együttes teljesítését várják el. Így egy idő után a vállalkozók és kisebb-nagyobb vállalatok isfeladják a szabályokkal való küzdelmet. Ráadásul mivel bizonytalanok a K+F besorolást illetően, nem csökkentik az adózás előtti eredményüket a maximális mértékben.

A kutatás-fejlesztési tevékenység kitüntetett helyzetben van a magyar adórendszerben. Az állam számos adókedvezménnyel és pályázati támogatással igyekszik ösztönözni a vállalkozásokat, hogy minél több innováció szolgálja gazdaságunk fejlődését.

„Ugyanakkor mivel az erre vonatkozó jogszabályok nem elég egyértelműek, viszont a terület ellenőrzése és szankcionálása szigorú, ezért sokan, ha egy kicsit is bizonytalanok a jogosultságban, akkor nem élnek a lehetőséggel. Így kevesebben veszik igénybe ezeket a kedvezményeket, mint ahányan ténylegesen tehetnék.”– emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A fentiek miatt nemzetgazdasági szinten jelentős kedvezménytől eshetnek el a vállalkozások, ami végső soron éppen a K+F tevékenységre fordítható forrásokat csökkenti.Ugyanakkor szakértő bevonásával, megfelelő gondossággal és szabályos „ügymenettel” kockázatok nélkül lehet élni a kedvezményekkel. A megfelelő előkészítés egyértelműen megerősíti vagy kizárja, hogy jogosult-e az adott tevékenység a K+F kedvezményekre.Az óvatosság azonban nem árt, hiszen miközben az ellenőrzések száma évről-évre csökken, a megállapított adókülönbözet arányaiban mindenképpen – de néha még összegszerűen is nő, 2016-ban már elérte a kb. 11 millió Ft-ot adóellenőrzésenként.

A megelőzés első lépése, hogy előzetes minősítést kérjenek az érintettek a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától a K+F besorolásra. Ezt a NAV és minden más hivatal – kivéve a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt– köteleselfogadni. Ugyana projektek utólagos minősítése is lehetséges, ám azegyrészt drágább, másrészt – ha nem az adózó kéri, hanem az adóhatóság – akkor már nem segít a kockázatok csökkentésében, és az adózónak is kevesebb a hatása a minősítési döntésre.

Adótörvényeink lehetőséget biztosítanak a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projekthez kapcsolódóan adóalap-kedvezmények, adott esetben társaságiadó, helyiiparűzésiadóés innovációs járulék kedvezmények igénybe vételére. A 100 millió forint értékű, alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás megvalósításához fejlesztési adókedvezmény igénybevételére is mód van.Lehetőség van a felmerült közvetlen költségek kétszeres – illetve bizonyos további feltételek mellett négyszeres figyelembe vételére.A szociális hozzájárulásból is igénybe vehető adókedvezmény. Továbbá a szabadalmakból, oltalmakból és szoftverek szerzői jogából származó eredmény jogdíjnak minősülhet, melyhez kapcsolódóanújabb kedvezményeket lehet érvényesíteni.

A félelem annyiban jogos, hogy afejlesztési adókedvezménnyel megvalósuló vagy más módon támogatott projektek biztosan számíthatnak adóellenőrzésre. A legtöbb bírságot azért szabják ki, mert a felmerült költségek nem kötődnek közvetlenül K+F tevékenységhez, vagy ha nem a vállalkozás érdekében merült fel. Az is jelentős probléma, ha az elkészült tanulmány nem tartalmaz „újszerűséget”.

A K+F tevékenységgel kapcsolatban ugyanis ez alapvető elvárás. Sokan azonban sajnos „plagizálnak”, már létező vívmányokat mutatnak be saját újításként. Korábban ennek felismerése nehézkes volt a hatóság számára, de a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZNTH) 2012-es létrejötte óta „ál K+F” tevékenységek már fennakadnak a szűrőn.Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a valóban jóhiszemű adózókat is megbírságolják eljárási hibák miatt. Ez akkor történhet meg, ha a vállalkozás nem dokumentálja megfelelően a K+F tevékenységet.

A jogosulatlanul igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetni, ráadásul adóhiányt is eredményeznek, amelyre vonatkozóan az adóhatóság 50% adóbírságot és a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi pótlékot vethet ki. A dokumentáció hiányosságait ezen felül 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal is szankcionálhatja.

Ha tehát az adózók csökkenteni szeretnék a bírságok kockázatát, a legfontosabb, hogy mindent dokumentáljanak: attól kezdve, hogy ki volt az ötletgazda,minden e-mailen, jegyzőkönyvön át a feladathoz szükséges munkák pontos idő-ráfordításig. Fontos, hogy a projekt eredménytelenségét is részletes szakmai-műszaki és nem utolsó sorban pénzügyi-számviteli dokumentumokkal támasszák alá. Fontos tehát az ellenőrzésekre már a projekt elején gondolni és közben erre is felkészülni.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/