Közérdekû önkéntes tevékenység és adózási kérdései

ART 2006-12-06

Nyomtatás

Forrás: Önadózó

Manapság, amikor minden foglalkoztatási jogviszonyt árgus szemekkel vizsgálnak a hatóságok – különös jelentõséggel bír, hogy az önkéntes tevékenység végzésére törvényben garantált feltételekkel kerülhessen sor.

A 2005. évi LXXXVIII. törvénnyel bevezetett a közérdekû önkéntes tevékenységet nevezhetnénk akár egy új foglalkoztatási formának is, amely azonban annyi specialitással bír, hogy igazából ezt nem szerencsés más, klasszikus foglalkoztatási jogviszonyokkal összehasonlítani. Az önkéntes jogviszonyban felvetõdõ adózási, tb. szabályok is teljesen speciálisak.

A közérdekû önkéntes tevékenység fogalma
A törvény keretet ad az állampolgárok öntevékenységének, a fogadó szervezet részére pedig biztosítja, hogy ezt sajátos közösségi céljaik megvalósítására igénybe is tudják venni. Korábban ezt a tevékenységet társadalmi munkának neveztük volna, mert e jogviszonynak két meghatározó eleme van: az egyik az önkéntesség, a másik az ingyenesség. A jogviszonynak ugyancsak lényeges eleme, hogy csak meghatározott státuszú szervezettel létesíthetõ.

A törvény eltérõ rendelkezése hiányában az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére, valamint a kárviselésre és a kártérítésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

Nem minõsül önkéntes tevékenységnek, és a törvény hatálya sem terjed ki
a) az önkéntes véradásra,
b) az önkéntes, illetve létesítményi tûzoltóként végzett tevékenységre,
c) a polgári természetõrként végzett tevékenységre.

Az önkéntesség
Ami az önkéntességet illeti: ilyen jogviszonyt csak saját elhatározásból, „önkéntesen” lehet létesíteni. Ez senki számára nem kötelezõ – de ha ilyen tevékenységet kíván végezni, azt a törvény szerint kell tenni. A törvény kifejezett rendelkezése folytán nem minõsül önkéntes tevékenységnek:
a) a személy a tevékenységet maga vagy közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja] javára végzi,
b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerõs bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul,
c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, közhasznú társaság, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelõ szervének tagjaként vagy egyházi személyként.
Ez utóbbi rendelkezés folytán tehát ugyanazon tevékenység végzésére lehetõség önkéntes jogviszonyban – ezesetben ez díjazás nélküli – de általános szabályok szerint is, ha a tevékenységet díjazni kívánják.

Az ingyenesség

A leginkább meghatározó elem az ingyenesség, azaz az önkéntes tevékenység végzéséért nem jár és nem igényelhetõ ellenszolgáltatás. Ellenszolgáltatásnak minõsül minden olyan vagyoni elõny, amelyhez az önkéntes vagy közeli hozzátartozója a közérdekû önkéntes tevékenységhez kapcsolódóan jut.

A törvény rendelkezése folytán nem minõsül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által:
a) az önkéntesnek adott, a közérdekû önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védõfelszerelés és -anyag,
b) a közérdekû önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történõ biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történõ megtérítése, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) kiküldetési rendelvényre vonatkozó szabályai megfelelõ alkalmazásával - az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történõ használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történõ használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethetõ összegének [Szja. tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül elszámolható költségek fejezete 6. pont] nagyságát,
c) az önkéntesnek a közérdekû önkéntes tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védõoltás, szûrõvizsgálat és más betegségmegelõzõ szolgáltatás,
d) az önkéntes részére biztosított - a közérdekû önkéntes tevékenység ellátásához szükséges - iskolarendszeren kívüli képzés költségei,
e) az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekû önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történõ megtérítése,
f) az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz - közérdekû önkéntes tevékenység ellátása érdekében történõ - mûködtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történõ biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,
g) az önkéntesnek a közérdekû önkéntes tevékenység során bekövetkezõ halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és baleset-biztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelõsségbiztosítás, illetve annak díja,
h) az önkéntesnek külföldön végzett közérdekû önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezõ nem magyar állampolgár által végzett közérdekû tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelezõ legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát,
i) az önkéntesnek a közérdekû önkéntes tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelezõ legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát.

Díjazásként tehát csak a jutalom jöhet szóba, ezt a törvény megengedi – de mértékét olyan alacsony összegben állapítja meg – jelenleg évi 12.500,-Ft – hogy ez valóban nem ellenszolgáltatás a mértéke szerint sem.

A költségtérítések

Az elõbb felsorolt többi juttatás költségtérítés jellegû – az viszont a leírt feltételekkel és korlátokkal adható – ezek biztosítása belefér az önkéntes jogviszonyba. Minden ilyen költségtérítésnek feltétele azonban, hogy „szükséges” legyen az önkéntes tevékenység ellátásához. Ebben a körben külön kiemelendõ az iskolarendszeren kívüli képzés költsége, mert csak az téríthetõ, amely egyben szükséges is. A saját gépkocsi használat költségei is csak akkor téríthetõk, ha a személygépkocsi használata a fogadó szervezet érdekében történt. Ez a megszorítás valamennyi költségtérítésre igaz.
Több fogadó szervezettel önkéntes jogviszonyban álló személy ugyanarra az idõszakra csak egy fogadó szervezettõl kaphat napidíjat, és errõl köteles értesíteni a többi fogadó szervezetet.

A külföldön végzett közérdekû önkéntes tevékenység, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezõ nem magyar állampolgár által végzett közérdekû önkéntes tevékenység esetén nem magyarországi székhelyû szervezet az engedélyezett juttatások biztosítását a fogadó szervezettel megkötött szerzõdésben átvállalhatja. Ebben az esetben a fogadó szervezet és a nem magyarországi székhelyû szervezet a juttatások biztosításáért egyetemlegesen felel.

Ki lehet önkéntes?

A 10. életév betöltésétõl kezdve fõszabályként mindenki lehet önkéntes. (Kivéve aki nem kiskorúsága miatt cselekvõképtelen) Az törvény a következõ, életkorhoz kötött szabályokat állapítja meg:

-A tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, illetve a korlátozottan cselekvõképes nagykorú személy olyan közérdekû önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlõdését és tankötelezettségének teljesítését.

-A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvõképes nagykorú önkéntes közérdekû önkéntes tevékenységet külföldön nem végezhet.

-A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes közérdekû önkéntes tevékenységet 20 óra és 6 óra között nem végezhet.

-A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekû önkéntes tevékenységre fordítható idõ nem haladhatja meg
a) tanítási szünet ideje alatt a napi három órát és a heti tizenkét órát,
b) tanítási idõben a heti hat órát és
ba) tanítási napon a napi két órát.
bb) tanítási napon kívül a napi három órát.

-A tizenhatodik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes által a közérdekû önkéntes tevékenységre fordítható idõ nem haladhatja meg a napi négy és fél órát és a heti tizennyolc órát.

-A tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes részére a közérdekû önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább tizennégy óra pihenõidõt kell biztosítani.

Az önkéntes elláthat minden olyan tevékenységet,
a) amelyre vonatkozóan megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és egyéb feltételeknek, valamint
b) amelynek ellátását törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) nem köti meghatározott jogviszonyhoz, illetve amelynek önkéntessel történõ ellátását jogszabály nem zárja ki.

Amikor önkéntes jogviszony nem létesíthetõ

Aki a fogadó szervezettel fennálló más jogviszony keretében ellenszolgáltatás fejében munkát végez, a munkakörébe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti.

Aki a fogadó szervezetnél jogszabályi kötelezésen, jogerõs bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapuló tevékenységet végez, az e körbe tartozó feladatokat a fogadó szervezetnél önkéntes jogviszonyban nem végezheti.

A tanuló nem létesíthet önkéntes jogviszonyt azzal a közoktatási intézménnyel, amellyel tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll. Ez a korlátozás nem vonatkozik a közoktatási intézmény által szervezett és a tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggõ kötelezettséget nem érintõ táboroztatási tevékenységre és egyéb közösségi programokra.

Külföldi állampolgárok önkéntes tevékenysége

Az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam állampolgára - ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt, illetõleg az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárának egyeneságbeli rokonát és házastársát - közérdekû önkéntes tevékenységet akkor végezhet, ha
a) a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelõsségbiztosítási szerzõdést kötött,
b) az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított,
c) az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások költségét fedezõ biztosítással.

A törvényt a fogadott szervezetnél, de külföldön végzett önkéntes tevékenységre is alkalmazni kell.

Fogadó szervezet lehet

Igen lényeges kérdés, hogy melyek azok a szervezetek, amelyek egyáltalán fogadhatják az önkéntesek jelentkezését, igénybe vehetik tevékenységüket. A versenyszférában ilyen jogviszony nem létesíthetõ, csak valamilyen közcélú tevékenységet végzõ szervezetnél. Ugyanakkor a törvény nem zárja ki a 3.§(1) bekezdés szerinti fogadó szervezeten kívüli személynél, szervezetnél, illetve tevékenységi körben más vagy mások javára, ellenszolgáltatás nélkül végzett önkéntes tevékenységet.

Fogadó szervezet lehet tehát:
a) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa biztosított közszolgáltatások és katasztrófavédelmi feladatai körében;
b) a kisebbségi önkormányzat a jogszabályban meghatározott közfeladatai körében;
c) a költségvetési szerv az alaptevékenysége körében;
d) a magyarországi székhelyû közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezet a közhasznú és a mûködésével összefüggõ tevékenysége körében;
e) a magyarországi székhelyû egyházi jogi személy a hitéleti, a közcélú és a mûködésével összefüggõ tevékenysége körében;
f) a jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a közszolgáltatásait igénybe vevõknek nyújtott többletszolgáltatások körében a magyarországi székhelyû, illetve magyar hatóság által kiadott mûködési engedéllyel rendelkezõ, jogképes
fa) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, illetve intézmény,
fb) egészségügyi szolgáltató,
fc) közoktatási intézmény,
fd) felsõoktatási intézmény,
fe) muzeális intézmény,
ff) nyilvános könyvtár,
fg) közlevéltár,
fh) nyilvános magánlevéltár,
fi) közmûvelõdési intézmény [az fa)-fi) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: fogadó intézmény];
g) a nem jogképes fogadó intézmény fenntartója a fogadó intézmény jogszabályban meghatározott közszolgáltatásai, vagy e közszolgáltatásokhoz kapcsolódóan a fogadó intézmény közszolgáltatásait igénybe vevõknek nyújtott többletszolgáltatások körében.

A fogadó szervezet nyilvántartásba vétele

A fogadó szervezet a kormányzati társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs minisztériumnak törvény melléklete szerinti Bejelentési lapon köteles elõzetesen bejelenteni
a) az önkéntesek foglalkoztatását,
b) a Bejelentési lapon feltüntetett adatokban bekövetkezõ változásokat.

Tehát nem személy szerint az önkénteseket kell bejelenteni, hanem csak önkéntesek foglalkoztatásának szándékát. Ha az önkéntes szükséghelyzetben történõ alkalmi foglalkoztatásának elõzetes bejelentésére nincs lehetõség, a bejelentési kötelezettségnek a közérdekû önkéntes tevékenység megkezdésétõl számított tizenöt napon belül kell eleget tenni. A melléklet 1. pontja szerinti adatokban bekövetkezõ változást az azt követõ tizenöt napon belül kell bejelenteni.

A bejelentéshez mellékelni kell
a) helyi önkormányzatok társulása esetén a társulási megállapodás másolatát;
b) közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezet esetében
ba) a hatályos létesítõ okirat másolatát és
bb) a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolását a szervezet adatairól (hatályos kivonat, cégkivonat);
c) egyházi jogi személy esetén a nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolását az egyházi jogi személy adatairól.

Fogadó intézmény, illetve annak fenntartója esetén a bejelentéshez mellékelni kell annak igazolását, hogy a fogadó intézmény jogszerûen mûködik, továbbá, ha a fogadó intézmény, illetve annak fenntartója
a) társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyházi jogi személy, közhasznú társaság vagy gazdasági társaság, a szervezet nyilvántartásba vételére illetékes bíróság harminc napnál nem régebbi igazolását a szervezet adatairól,
b) egyéni vállalkozó, a vállalkozói engedély másolatát.

Ha a fogadó szervezet egyházi jogi személy - annak alapszabályában jogi személynek nyilvánított, bírósági nyilvántartásba nem vett - szervezeti egysége, a kérelemhez mellékelni kell az egyházi jogi személy képviselõjének erre vonatkozó nyilatkozatát.

Közhasznú szervezet esetén az adatváltozás bejelentésekor a létesítõ okirat másolatát csak akkor kell mellékelni, ha az abban megjelölt cél, illetve tevékenységi kör megváltozott.

A bejelentett adatokról a Minisztérium a fogadó szervezetek nyilvánossága és az önkéntesek védelme érdekében nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételrõl a Minisztérium kizárólag az iratok alapján dönt. A Minisztérium megtagadja a bejelentõ, illetve a bejelentésben meghatározott tevékenységi kör nyilvántartásba vételét, illetõleg törli a nyilvántartásból a fogadó szervezetet, illetve tevékenységi kört, ha
a) a bejelentõ nem a 3. § (1) bekezdése szerinti fogadó szervezet,
b) kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a bejelentésben megjelölt tevékenységi körben önkéntes nem foglalkoztatható.
A nyilvántartásban szereplõ adatokat a Minisztérium az internetes honlapján közzéteszi. A Minisztérium a nyilvántartásban szereplõ adatokat átadja a munkabiztonsági és munkaügyi ellenõrzés szerveinek az önkéntesek jogszabályszerû foglalkoztatásának ellenõrzése céljából.

Ha a munkabiztonsági és munkaügyi ellenõrzés szerve, az adóhatóság, a fogadó szervezet szakmai vagy törvényességi ellenõrzését, illetve felügyeletét ellátó szerv észleli, hogy a fogadó szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, errõl a fogadó szervezet nevének, székhelyének és adószámának megjelölésével értesíti a Minisztériumot.

Ha a Minisztérium tudomására jut, hogy a fogadó szervezet a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, felhívja a fogadó szervezetet a kötelezettség teljesítésére.

Ha a bejelentési kötelezettségének a fogadó szervezet a felhívás kézhezvételét követõ harminc napon belül nem tesz eleget, a Minisztérium határozatban - a jogsértés súlyának figyelembevételével - legfeljebb egy évre megtiltja a fogadó szervezetnek önkéntes foglalkoztatását, és az általa vezetett nyilvántartásban feltünteti
a) a fogadó szervezet nevét, székhelyét és adószámát,
b) a tilalom kezdetének és megszûnésének idõpontját.

A fogadó szervezet kötelezettségei

A fogadó szervezet köteles biztosítani
a) az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavégzés feltételeit,
b) a szükséges pihenõidõt,
c) a közérdekû önkéntes tevékenység ellátásához szükséges tájékoztatást és irányítást, az ismeretek megszerzését,
d) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvõképes nagykorú önkéntes esetén a közérdekû önkéntes tevékenység folyamatos, szakszerû felügyeletét.

Ha az önkéntes szerzõdés másként nem rendelkezik, a fogadó szervezet gondoskodik
a) a közérdekû önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásról, szállásról és étkezésrõl, ha a közérdekû önkéntes tevékenységet külföldön végzik, vagy az önkéntes Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezõ nem magyar állampolgár,
b) a Tv. 4. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti biztosítási szerzõdés megkötésérõl és a biztosítási díj megfizetésérõl.

A fogadó szervezet - az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a jogviszonnyal kapcsolatos hatósági ellenõrzés érdekében - az általa foglalkoztatott önkéntesekrõl nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) az önkéntes nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban: személyazonosító adat), valamint, ha az önkéntes nem magyar állampolgár, az állampolgárságát,
b) az önkéntes lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási, illetve szálláshelyét,
c) korlátozottan cselekvõképes és kiskorúsága miatt cselekvõképtelen önkéntes esetén a törvényes képviselõ személyazonosító adatait és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
d) a Tv. 6. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározottakat,
e) a közérdekû önkéntes tevékenység megkezdésének idõpontját,
f) határozott idõre kötött önkéntes szerzõdés esetén azt az idõpontot, amikor a szerzõdés hatálya megszûnik,
g) tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes esetén a közérdekû önkéntes tevékenységre fordított idõvel kapcsolatos adatokat,
h) az önkéntesnek a Tv. 2. § (3) bekezdése szerint nyújtott juttatásokat.

A fogadó szervezet a nyilvántartást az önkéntes jogviszony megszûnését követõen öt évig köteles megõrizni. A fogadó szervezet megszûnése, illetve halála esetén a nyilvántartást a jogutódja, örököse, jogutód nélküli megszûnése esetén az iratok megõrzésére jogszabály vagy határozat alapján kötelezett õrzi.

A fogadó szervezet az önkéntesre vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy az önkéntes hozzájárulásával közölhet. Az önkéntesre vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatóak.

Építésiengedély-köteles munkában való részvételre önkéntes az elõbbi a)-e) pontja szerint foglalkoztatható.

A fogadó szervezet feladatainak ellátásához jogszabályban, illetve hatósági határozatban elõírt létszámfeltételek önkéntes foglalkoztatásával nem teljesíthetõek.

Az a fogadó szervezet, amely jogszabály alapján köteles az általa nyújtott szolgáltatás során okozott kár megtérítésére felelõsségbiztosítási szerzõdést kötni, önkéntest akkor foglalkoztathat, ha a felelõsségbiztosítási szerzõdés kiterjed az önkéntes által okozott kár megtérítésére is.

Az önkéntes szerzõdésre vonatkozó szabályok

A közérdekû önkéntes tevékenység önkéntes jogviszony keretében végezhetõ, amely a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerzõdéssel jön létre. Az önkéntes szerzõdésben meg kell határozni
a) a közérdekû önkéntes tevékenység tartalmát,
b) a közérdekû önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
c) a közérdekû önkéntes tevékenységre fordítandó idõt és a pihenõidõt,
d) azokat a törvény szerinti juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerzõdés megszûnésének esetére.

A fogadó intézménynél, illetve annak fenntartójánál végzett közérdekû önkéntes tevékenység esetén jogszabály meghatározhatja az önkéntes szerzõdés további kötelezõ tartalmi elemeit is.

Korlátozottan cselekvõképes személy önkéntes szerzõdést csak a törvényes képviselõ beleegyezésével köthet.

Kiskorúsága miatt cselekvõképtelen önkéntes esetén az önkéntes jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat a törvényes képviselõ teszi meg, de az önkéntes szerzõdés megkötéséhez és módosításához az önkéntes beleegyezése szükséges.

Az önkéntes szerzõdést írásba kell foglalni, ha
a) az önkéntes szerzõdést határozatlan idõre vagy legalább tíz napra - tizennyolcadik életévét be nem töltött önkéntes, illetve a korlátozottan cselekvõképes nagykorú önkéntes esetén legalább két napra - kötik,
b) az önkéntes a törvény 2. § (3) bekezdésének b)-h) pontja szerint juttatásban részesül,
c) az önkéntest engedélyköteles építési munkában való részvételre foglalkoztatják,
d) a közérdekû önkéntes tevékenységet külföldön végzik,
e) az önkéntes az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban nem részes állam állampolgára, ide nem értve a menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt, illetõleg az Európai Gazdasági Térségrõl szóló megállapodásban részes állam állampolgárának egyeneságbeli rokonát és házastársát,
f) bármelyik fél azonnali hatályú felmondáshoz való jogát korlátozzák,
g) az önkéntes kéri,
h) ezt jogszabály elrendeli.

Az önkéntes szerzõdés megszûnik
a) az önkéntes halálával vagy cselekvõképtelenné válásával,
b) a fogadó szervezet jogutód nélküli megszûnésével, természetes személy esetén halálával,
c) a vállalt közérdekû önkéntes tevékenység teljesítésével,
d) a szerzõdésben meghatározott idõ lejártával, feltétel bekövetkeztével,
e) közös megegyezéssel történõ megszüntetéssel,
f) felmondással,
g) az önkéntesek foglalkoztatásának megtiltásáról rendelkezõ határozat jogerõre emelkedésével.

Az önkéntes szerzõdést - ha jogszabály vagy az önkéntes szerzõdés másként nem rendelkezik - bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja.

A korlátozottan cselekvõképes önkéntes az önkéntes szerzõdést a törvényes képviselõje hozzájárulása nélkül is felmondhatja.

A tizenhatodik életévét be nem töltött önkéntes és a korlátozottan cselekvõképes nagykorú önkéntes, illetve törvényes képviselõje azonnali hatályú felmondáshoz való joga az önkéntes szerzõdésben nem korlátozható.

A törvény eltérõ rendelkezése hiányában az önkéntes szerzõdés megkötésére, érvénytelenségére, módosítására, teljesítésére, megszûnésére, a szerzõdésszegésre, a törvényes képviselõ közremûködésére a Ptk. szabályait kell alkalmazni.

A munkaügyi ellenõrzés kérdése

A munkaügyi ellenõrzésrõl szóló 1996. évi LXXV. törvény hatálya annak ellenére kiterjed a a közérdekû önkéntes tevékenységre és az ilyen jogviszonyok ellenõrzésére, hogy ez nem minõsül foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak.

TB kérdések

A társadalombiztosítási szabályok szerint a közérdekû önkéntes tevékenységet végzõ személy nem minõsül biztosítottnak, így után a fogadó szervezetnek járulékfizetési kötelezettsége nincs. A társadalombiztosítás ellátásai közül az önkéntes egyedül baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Táppénzre, nyugdíjra ezen a jogcímen nem jogosult.

Adózási kérdések

Az önkéntesnek adott juttatásokra az Szja törvény külön szabályozást tartalmaz:
„7. § (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következõ bevételeket:
y) a közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló törvény alapján az önkéntesnek nyújtott, ellenszolgáltatásnak nem minõsülõ juttatást;”

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a törvényben írt önkéntesnek adható juttatások – beleértve a törvénynek megfelelõ mértékû jutalmat is – adómentesek. A fogadó szervezetnek ezek után levonási, az önkéntes magánszemélynek pedig bevallási és adófizetési kötelezettsége nincs. A saját gépkocsihasználat költségtérítése körében a törvény az Szja törvényre utal, tehát ilyen címen is csak az általános szabályok szerinti költség téríthetõ. Ellenben az élelmezési költségtérítésre például a 7.§/1/ bek. y) pontja speciális rendelkezése folytán nem vonatkozik az Szja tv. 1. sz. Melléklet 8.17. pontjának étkezõhelyi vendéglátásra, étkezési utalványra elõírt korlátozása.

Dr.Szabó Tibor ügyvéd adószakértõ

Vissza az előző oldalra