1. Főoldal
  2. Hírek
  3. SZÁMVITEL
  4. Közúti járművezetők vizsgadíjának számviteli és adójogi minősítése

Közúti járművezetők vizsgadíjának számviteli és adójogi minősítése

SZÁMVITEL 2025-11-13

Nyomtatás
Forrás: www.nav.gov.hu | Szerző: NGM / NAV

Címkék: gépjármű

A jogszabályi előírások alapján a vizsgadíj megfizetése a tanuló magánszemély kötelezettsége, melyet a képző szerv (a járművezetők képzésével foglalkozó adóalany, például egyéni vállalkozó, vagy autósiskola)útján teljesít. A képző szervnek ezt tovább kell utalnia a Közlekedési és Alkalmassági VizsgaközpontNonprofit Kft (a továbbiakban: KAV) felé, nem tarthatja meg (így tulajdonjogot sem szerezhet rajta), ezért a képző szervnél a tanulótól megkapott vizsgadíj elszámolásra kapott pénzösszegnek minősül, melyet bevételként nem lehet kimutatni.

2025/9. Adózási kérdés - Közúti járművezetők vizsgadíjának számviteli és adójogi minősítése

[a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) 42. § (1) bekezdése, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 7. § (1) bekezdés g) pontja, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (1) bekezdés i) pontja és (2) bekezdés b) pont bb) alpontja, 165. § (1) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése]

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet (a továbbiakban: GKM rendelet) 11. § (1) bekezdés f) pontjának módosítása értelmében 2023. augusztus 24-től a gyakorlati vizsga díja kizárólag a képző szerv útján fizethető meg a vizsgaközpont felé, tehát a tanulók nem fizethetik be közvetlenül a vizsgaközpontnak a díjat.

A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével összefüggő díjakról szóló 52/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet 2. § b) pontja alapján a vizsgadíjat az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri.

Számviteli elszámolás

A fentiekben hivatkozott jogszabályi előírások alapján a vizsgadíj megfizetése a tanuló magánszemély kötelezettsége, melyet a képző szerv (a járművezetők képzésével foglalkozó adóalany, például egyéni vállalkozó, vagy autósiskola)útján teljesít. A képző szervnek ezt tovább kell utalnia a Közlekedési és Alkalmassági VizsgaközpontNonprofit Kft (a továbbiakban: KAV) felé, nem tarthatja meg (így tulajdonjogot sem szerezhet rajta), ezért a képző szervnél a tanulótól megkapott vizsgadíj elszámolásra kapott pénzösszegnek minősül, melyet bevételként nem lehet kimutatni.

Amennyiben a képző szerv gazdasági társaság, akkor a tanulótól megkapott vizsgadíjat – a Számv. tv. 42. § (1) bekezdésének az előírása alapján – kötelezettségként kell kimutatnia mindaddig, míg azt tovább nem utalja a vizsgaközpont felé.

Személyi jövedelemadó

A tanulónak a vizsgadíjat a képzést végző egyéni vállalkozó útján kell megfizetnie, melyet az egyéni vállalkozónak tovább kell utalnia a KAV felé.[1]

A vizsgadíj tanulótól átvett, elszámolásra kapott összege az egyéni vállalkozónál nem képez bevételt, vagyis a vizsgadíjat az átalányadózó egyéni vállalkozó esetében nem kell figyelembe venni az átalányban megállapított jövedelemre vonatkozó adómentességi értékhatárnál, és a katás oktatóknál sem kell beszámítani a bevételek közé. [2]

Az átvett vizsgadíjról az egyéni vállalkozónak át kell adnia a tanuló részére azt a bizonylatot, amelyet a vizsgadíj befizetéséről a KAV állít ki a magánszemély részére.

A tanuló által az elméleti oktatás, illetve a vezetési gyakorlat tanóráiért fizetendő képzési költség ugyanakkor a képzést végző egyéni vállalkozó bevételét képezi, az oktató által alkalmazott adózási módtól függetlenül.

Az egyéni vállalkozó köteles a képzési költség megfizetéséről bizonylatot kiállítani és azt átadni a tanuló részére.[3]

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó szempontjából a képző szerv (a gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó is) abban az esetben jár el megfelelően, ha a tanulóktól beszedett összeget teljes egészében szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kezeli. A vizsgáztatást, mint szolgáltatást a tanuló ugyanis nem közvetlenül a KAV-tól, hanem csak a képző szerv közreműködésével tudja igénybe venni, azaz áfajogilag a képző szerv a KAV vizsgáztatási szolgáltatását veszi igénybe, melyet közvetít a tanuló részére.

Mivel a vizsgáztatást az áfa szempontjából a KAV nem a tanulók, hanem a képző szerv felé teljesíti, a képző szerv által a tanulóktól a vizsgáztatásért beszedett összeg nem elszámolási kötelezettségként átvett összegnek, hanem a képző szerv által nyújtott, komplex oktatási és vizsgáztatási szolgáltatás részellenértékének minősül. A felek megfelelően járnak el, ha úgy tekintik, hogy a képző szerv áll szerződéses jogviszonyban a diákokkal és a KAV-val is, és a vizsgáztatást közvetített szolgáltatásként nyújtja a diákok felé.

A képző szerv által ellátott képzés az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, felnőttképzésről szóló törvény szerinti engedély birtokában szervezett oktatásnak minősül, így amennyiben az adómentességhez szükséges egyéb feltételek fennállnak, ezen képzési (oktatási) tevékenység az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján adómentes.

A KAV által végzett vizsgáztatási tevékenység nem sorolható az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységek körébe, azonban az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja és (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján adómentes szolgáltatásnak minősül, tekintettel arra, hogy a képzőszerv által ellátott, az áfamentesség feltételeinek megfelelő oktatáshoz kapcsolódóan szervezett vizsgáztatásnak minősül.

Az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjának és 165. § (5) bekezdésének együttes olvasata alapján vizsgadíjról a KAV-nak a képző szerv felé, a képző szervnek pedig a tanuló felé számlát kell kiállítani (azaz számviteli bizonylat kibocsátása nem elegendő).

[Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztály, Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály, Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály 13.236/1/2025., PM/2.520/1/2024. – NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 1734247466/2025.]

----------

[1] GKM rendelet 10. § (1) bekezdés f) pontja

[2] Szja tv. 7. § (1) bekezdés g) pontja, a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2. § 4. pontja

[3] Szja tv. 10. §

FIZESSEN ELŐ 2026-RA AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2026-ban is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2026 ● Cafetéria szabályzat 2026 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra