KSH: 390 ezer forint volt a bruttó átlagkereset az első öt hónapban

MUNKAJOG

Nyomtatás
Forrás: MTI

Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 ezer 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Nem a bérek csökkentésével reagáltak a vállalkozások a járványhelyzetre

Májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az év első öt hónapjában a bruttó átlagkereset 390 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 259 ezer 300 forint volt, mindkettő 8,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 409 ezer 800 forint volt a bruttó átlagkereset májusban, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül számolva szintén 9,4 százalékkal 265 ezer 200 forintra nőtt, a kedvezményeket is figyelembe véve 274 ezer 500 forintot ért el.

A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 370 ezer 600 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

A legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál 9,9 százalékkal 417 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset májusban a közfoglalkoztatottak nélkül számolva, a költségvetési szektorban 8,9 százalékos növekedéssel 401 ezer forintot ért el.

A vállalkozásoknál alkalmazásban állók létszáma tavaly májushoz viszonyítva 223 ezerrel, 10,0 százalékkal csökkent. A közfoglalkoztatottak száma 17 ezerrel alacsonyabb, 85 ezer volt.

A feldolgozóiparban 5,0 százalékos, az építőiparban 11,5 százalékos növekedéssel 413 ezer forintra, illetve 317 ezer forintra nőtt a bruttó átlagkereset. Az infokommunkációs szektorban 657 ezer forint, a pénzügyi biztosítási ágazatban 677 ezer forint volt a májusi átlagkereset, ami 9,9 százalékos és 5,2 százalékos növekedést mutat.

A közigazgatás és védelem valamint kötelező társadalombiztosítás területén 9,5 százalékos emelkedéssel 477 ezer forintra emelkedett, az oktatásban 4,1 százalékkal 347 ezer forintra, az egészségügyben 16,0 százalékkal 405 ezer forintra nőtt az átlagkereset egy év alatt májusra.

Január-májusban a reálkereset 5,1 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5 százalékos növekedése mellett, ezen belül májusban 7,0 százalékos volt a reálkereset éves emelkedése a 2,2 százalékos inflációval számolva.

***

Hogyan reagáltak a vállalkozások a járványhelyzetre?

Nem a bérek csökkentésével reagáltak a vállalkozások a járványhelyzetre, de az adatokat óvatosan kell kezelni, mert a létszámváltozás révén az alacsonyabb keresetűek súlya csökken, ami felfelé tolja az átlagot - vélekedtek elemzők a KSH legfrissebb bérstatisztikáját kommentálva.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki jelentése szerint májusban a bruttó átlagkereset 398 800 forint volt, 9,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.  

Májusban a keresetek emelkedése az év első négy hónapjának átlagát is meghaladta. Az adatot azonban óvatosan kell kezelni, a makroszinten keletkező kép csalóka, figyelmeztet Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában.

Kifejtette: az adatok a teljes munkaidős munkavállalókra vonatkoznak, akiknek száma szinte minden ágazatban csökkent májusban az előző év azonos időszakához képest. Az átlagosnál jobban, mintegy 40 százalékkal csökkent a turizmusban foglalkoztatottak száma, akiknek átlagkeresete alacsonyabb a más ágazatokra jellemzőnél, így létszámuk mérséklődése az átlagot felfelé húzta, mint ahogy az is, hogy sok ágazatban az alacsonyabb képzettségű és így alacsonyabb bérű munkavállalókat bocsátották el.

A következő hónapok statisztikája érdekes lehet, a gazdaság újraindulásával visszakerülnek a statisztikába az alacsonyabb végzettségű munkavállalók, ami néhány százalékponttal csökkentheti a béremelkedés ütemét. Az év végén a nem rendszeres keresetek (prémiumok) esetleges elmaradása nagyban befolyásolhatja majd az átlagos keresetek alakulását - hívta fel a figyelmet a Századvég szakértője.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint jogszabályi kötelezettség is a bérek emelése, illetve több ágazatban és a közszférában az idei évre már elfogadott jelentős béremelési megállapodások most már láthatóan többségükben megvalósulnak. Immár a számokból is látszik, hogy elsősorban átmeneti leépítéssel, tartalékállományba helyezéssel reagáltak a cégek a járványhelyzetre és nem az alkalmazásban maradó munkaerő bérének csökkentésével.

Az idei évben a teljes bérdinamikát a munkaerőkínálat növekedése, az új belépők gyengülő alkupozíciója, a bizonyos szektorokban továbbra is meglévő erős kereslet, a jogszabályi kötelezettségekből és megállapodásokból eredő béremelési kötelezettség és a jelentősen forgalomérzékeny szektorokban a kiesés miatt átmenetileg csökkentett bérszintek együttes hatása fogja meghatározni - vázolta a szakértő. A jelenlegi folyamatok alapján így is némileg 8 százalék felett lehet az idei dinamika.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte a májusi bérnövekedés meghaladta az első negyedévben mért átlagot. Továbbra is úgy tűnik, hogy az év eleji bérrendezések és a minimálbéremelés még mindig ellensúlyozza a koronavírus munkaerőpiacra gyakorolt hatását. 

Az egyes szektorokban zajló folyamatok jelentős eltérést mutatnak az előző hónapokhoz képest. A versenyszférában az idei év legmagasabb béremelkedését, 10 százalékot mért a KSH májusban. A költségvetési szférában január után ismét kétszámjegyű, ezúttal 10,1 százalékos átlagos béremelkedést látni. Itt továbbra is a humán-egészségügyi területen kimutatható közel 17 százalékos bérnövekedés a húzóerő.

Az év második felében a csökkenő foglalkoztatási kedv és a magasabb munkanélküliség az újonnan munkába állók béralku pozícióját gyengíti. Ezért az év második felében a bérnövekedés lemorzsolódására számít az elemző, de idén így is elérhetőnek tartja a 7-8 százalékos átlagos béremelkedést.

MIÉRT FIZESSEN ELŐ AZ ÖNADÓZÓRA? 

Az Önadózó újság előfizetési díja csak 1 995 Ft/hó. Mit ad ennyiért Önnek az Önadózó? Önadózó újság havi lapszámai (az előfizetés kezdő hónapjától decemberig, print és elektronikus formátumban) + Ingyenes Jogsegély vonal: dr. Szabó Tibor ügyvéd válaszol telefonon, e-mailben feltett munkajogi, adózási kérdésre  + Online csomag: Számviteli szabályzatok, GDPR Segédlet,  Pénzmosás elleni szabályzat, Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon, Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek + Cégmenedzselés digitális lap elérése. Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra