Külföldi ügyvezetõ részére bérelt lakás...

ART 2006-11-09

Nyomtatás

Forrás: APEH Pest Megyei Igazgatósága

Milyen közteher (személyi jövedelemadó, tb.) terheli külföldi (általában ügyvezetõ) Magyarországon kiküldetésben lévõ európai uniós állampolgár részére a magyar cég által bérelt és fizetett szolgálati lakást, amit természetbeni juttatásként kap, ha a külföldi különben Magyarországon nem kap fizetést, tehát sem személyi jövedelemadó, sem pedig tb. fizetési kötelezettsége nincs, mert ezt hazájában kapja.

A kiküldött munkavállaló a biztosítási kötelezettség szempontjából meghatározott ideig (12 hónap, amely legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítható) a kiküldõ állam jogszabályainak hatálya alatt marad, tehát a kiküldetés helye szerinti államban nem jön létre biztosítás. Ha a kiküldetés meghaladja az elõbb említett idõtartamot, a munkavállaló a munkavégzés helye szerinti államban lesz biztosított és járulékfizetésre kötelezett. A biztosítási jogviszonyában megszerzett járulékalapot képezõ jövedelme után járulékot kell fizetnie (1408/71/EGK rendelet 13-14. cikk).

Ha a kiküldött munkavállaló Magyarországon nem biztosított és nem fizet járulékot, a Magyarországon adóztatható, összevont adóalapba tartozó jövedelme, természetbeni juttatás stb. után azonban fennállhat eho-fizetési kötelezettsége, ha belföldinek minõsül (EGT-tartózkodási engedéllyel rendelkezik). /Eho. 2-3.§/

Mi a közteher vonzata ugyanebben az esetben, ha az illetõ külföldi Magyarországon bérjövedelmet szerez, és tb.-t fizet. (Tehát azon kívül és felül még szolgálati lakást is kap a magyar cégtõl, amelynek a bérét a magyar vállalat fizeti.) Ebben az esetben a természetbeni juttatás (a lakás bére) összevonandó jövedelem-e, esetleg 54 %-kal adózó természetbeni juttatás, amit még 11 % egészségügyi hozzájárulás is terhel?

A biztosítási jogviszony alapján juttatott természetbeni juttatás értékének Szja-val növelt összege után 29% TB-járulékot kell fizetni, ugyanakkor egyéni járulékokat nem kell fizetni (Tbj. 4. § k), 24. §). Ha a jövedelem után a biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékot fizetnek, az adott jövedelem mentes az eho-fizetési kötelezettség alól (Eho. 3. § (5) bek.).

Mi a helyzet magyar ügyvezetõ esetében, akinek a cége szolgálati lakást bérel. Tehát ekkor természetbeni juttatás-e vagy összevonandó jövedelem? Mi a helyzet harmadik ország állampolgárával, tehát sem EU-s, sem pedig magyar.

A Tbj. 11. § alapján a biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott harmadik állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerõ-kölcsönzés keretében végez munkát, és az illetõ személy külföldinek minõsül (nem rendelkezik letelepedési engedéllyel). Ha külföldinek minõsül százalékos eho-t sem kell fizetnie (Eho. 2. §).

Forrás: www.apeh.hu

APEH Pest Megyei Igazgatóság Aktuális kérdések, válaszok

Vissza az előző oldalra