1. Főoldal
  2. Hírek
  3. JOG
  4. Perköltség-változások bírósági eljárásban

Perköltség-változások bírósági eljárásban

JOG 2024-12-12

Nyomtatás
Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda | Szerző: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Címkék: perköltség

Egy korábbi Kúriai kötelező döntés szerint a pervesztes félnek kell viselnie a pernyertes fél oldalán felmerült teljes ügyvédi munkadíjat, és a bíróságok csak egészen kivételes esetekben mérsékelhetik azt. Mindezt azért, hogy a pernyertesség pénzügyi értelemben is nyereséges legyen. Az igazságügyi miniszter napokban megjelent új rendelete néhány fenntartással, de összességében jogszabályi szinten is megerősítette a Kúria által elindított reformot. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda segít értelmezni az új szabályokat.

Mintegy fél évvel ezelőtt volt hír, hogy a Kúria szerint a pernyertes fél ügyvédi költségeit a pervesztes félnek teljes egészében meg kell térítenie, és ez alól csak szélsőséges esetben lehet kivételt tenni.

Mivel a Kúria döntései kötelezőek, a várakozás az volt, hogy az alsóbb fokú bíróságok minden esetben megítélik majd a pernyertes fél által viselt teljes ügyvédi munkadíjat. Ugyan ez vált a jellemző esetté, de egyes bíróságok még végvárakként a káros gyakorlatot, és a piac helyett továbbra is maguk próbálják megítélni, hogy milyen ügyvédi díjak állnak arányban a szerintük szükséges mértékű munkával.

A Kúria által elindított folyamatra reagált most az igazságügyi miniszter azzal, hogy a peres illetékek módosítása után a megítélhető ügyvédi díjjal kapcsolatos szabályokat is átalakította. A napokban megjelent új rendelet (17/2024. (XII. 9.) IM-rendelet) 2025. februárjától váltja fel a korábbi jogszabályt, és kisebb eltérésekkel, de megerősíti a Kúria által megindított új irányt.

Hogyan állapíthatja meg a bíróság a pernyertes fél ügyvédi költségeit?

Az új rendelet meghagyta azt a rendszert, hogy a polgári-, és közigazgatási perekben kétfajta módon lehet az ügyvédi munkadíjat érvényesíteni.

Az egyik eset, hogy az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjat kérjük a bíróságtól, ezt nevezzük tételes elszámolásnak.

A másik eset, hogy a megbízási szerződés bemutatása helyett a rendeletben meghatározott sávos átalány alapján érvényesítjük az ügyvédi munkadíjat – a peresített érték bizonyos százalékában.

A bíróságok azonban az ítéletben a fentiek alapján kért összeget mérsékelhetik, és ilyenkor a pernyertes nem a teljes ügyvédi díjhoz, hanem annak csak egy részéhez jut hozzá.

Hogyan tudják a bíróságok mérsékelni a pernyertesnek járó ügyvédi munkadíjat?

„A korábbi gyakorlat megengedte, hogy az ügyvédi munkadíjat a bíróságok saját belátásuk szerint, szinte korlátlanul mérsékelhessék – ezt olykor méltányosságból, olykor az ügyvédi munka jellegének félreértéséből adódóan tették.  Ennek a kiszámíthatatlan gyakorlatnak igyekezett a Kúria országosan egységes kereteket szabni” – ismerteti Dobos Zoltán, a Jalsovszky ügyvéde.

Az új rendelet is meghagyja a bíróságok jogát ahhoz, hogy mérsékeljék a pernyertes fél által felszámított ügyvédi munkadíjat, ugyanakkor részletesebb sorvezetőt ad ahhoz, hogy erre mikor és milyen mértékben van lehetőség.

Úgy tűnik, hogy a rendelet többnyire átvette és részben tovább is fejlesztette a Kúria már említett döntésének lényegét. A rendelet kifejezetten leszögezi, hogy a bíróság az ügyvédi munkadíjat csak a másik fél kérelmére, és csak két, indokolt esetben mérsékelheti: ha a munkadíj az érvényesített joggal nem áll összefüggésben és ezért szükségtelen, vagy ha a ténylegesen kifejtett tevékenységhez képest aránytalan mértékű.

További korlát, hogy a megbízási szerződés alapján kért munkadíj még az említett esetekben is legfeljebb 50%-os mértékben mérsékelhető. Ez alól csak az lehet kivétel, ha a munkadíj „kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel”. (A peresített értékkel arányos, sávos átalány szerint felszámított munkadíj mérséklésére további korlátok is vonatkoznak).

„A jogorvoslati lehetőségek miatt talán a legfontosabb garancia, hogy a perköltségre vonatkozó döntéseket a bíróságoknak részletes indokolással kell alátámasztaniuk. A rendelet ebben a körben talán még a Kúriánál is szigorúbb elvárásokat támaszt: az indokolásnak meghatározott körülményekre is ki kell térnie, többek között az elvégzett munka egyedi jellemzőit is részletesen értékelnie kell” – mondja Borbély Kincső, a Jalsovszky szakértője..

Mit jelent az új szabályozás a jövőre nézve?

Az új rendelet már várhatóan a régi gyakorlathoz a végsőkig ragaszkodó bíróságokra is hatással lesz: már nem csak a Kúria (egyébként kötelező) iránymutatása alapján, hanem jogszabály alapján is kötelesek lesznek főszabály szerint a pernyertes által viselt teljes ügyvédi munkadíjat megítélni. Jóllehet a Kúria döntésében nem szereplő szükségességi teszt bevezetésével a rendelet látszólag „puhítja” is azt, a rendelet preambuluma arra enged következtetni, hogy ennek nem az a célja, hogy lerontsa a most kialakult kedvező irányú gyakorlatot.

A szigorított, részletes indokolási kötelezettség a bíróságok oldalán komoly többletmunkát eredményez, így a rutinszerű mérséklés méginkább visszaszorulhat, és várhatóan tényleg csak kivételes esetekre korlátozódik majd.

A peres feleknek az értékarányos, sávos rendszer helyett ezért legtöbbször érdemes a bíróság felé megbízási szerződéssel és időkimutatással igazolni a ténylegesen viselt ügyvédi költségeket. A sávos rendszert főként olyan esetekben éri meg alkalmazni, amikor nincs, a konkrét ügyhöz rendelhető költség. Például időszakos átalánydíjas, több ügyre is vonatkozó megbízás esetén fordulhat ez elő.

„A rendelet összességében egy újabb lépés afelé, hogy a perek hatékony védelmet nyújtsanak az akár a hatóságok, akár mások által okozott jogsérelmekre, és erősödjön a piaci szereplők bizalma abban, hogy a pereskedés nem ráfizetés, ezért a szerződések kikényszeríthetőek, a károk pedig megtérülnek” – zárják a Jalsovszky szakértői.

FIZESSEN ELŐ 2025-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2025-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2025 ● Cafetéria szabályzat 2025 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra