Rehabilitációs hozzájárulás: a foglalkoztatottak létszám, illetve a kötelező foglalkoztatási szint

EGYÉB ADÓK 2017-09-25

Nyomtatás

Forrás: www.nav.gov.hu | Szerző: NAV

Az adóellenőrzések tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.

A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját szolgálja. Fizetésére az a munkaadó köteles, akinél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5%-ot (azaz a kötelező foglalkoztatottsági szintet).

A NAV több ellenőrzéskor tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.

Ellenőrzési tapasztalatok:

Az adózók jellemzően ott hibáznak, hogy vagy egészszámra vagy két tizedesjegyre kerekítenek, holott a statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.
Kisebb mértékben, de olyan eset is előfordul, hogy az adózó átlépi a 25 fős foglalkoztatási küszöböt, ugyanakkor megfeledkezik a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségéről.
Ügyelni kell arra is, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen. A tapasztalat az, hogy ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére.
Gyakran előforduló probléma az is, hogy az igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát.

Vonatkozó jogszabály:

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 7. pontja tartalmazza, ezen belül a 22-24. §-ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, mértéke:

A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rézére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

A létszám meghatározása:

Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni.
Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.
Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. Vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani a hónap napjainak számával.
Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

Példa:
A munkáltatónál a foglalkoztatottak átlagos statikai létszáma 38 fő. Ennek a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1,9 fő.
Abban az esetben, ha a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma adott negyedévben 1 fő, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,9 fő után kell megfizetni.

A rehabilitációs hozzájárulás bevallása, megfizetése:

A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó maga állapítja meg, vallja és fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke az adott negyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves hozzájárulás 25%-a. Az előleg összegét szintén a munkaadó állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A tevékenységét megkezdő munkaadónak az első teljes negyedév után kell először bevallást benyújtania és előleget fizetnie.
A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/