Hírek
SZÁMVITEL kategória hírei

Járó és fizetendő behajtási költségátalány kontírozása

SZÁMVITEL

A számviteli törvény módosítása a 40 eurónak megfelelő Ft átalányösszeg elszámolására vonatkozóan a késedelmi kamattal azonos elszámolási szabályokat ír elő. Így a mérlegkészítés időpontjáig befolyt költségátalányt az egyéb bevételek között kell elszámolni [főkönyvi könyvelésben így azok csak befolyáskor (beszámításkor) jelennek meg].

Jóváhagyott osztalék kifizetése pénztől eltérő eszközzel

SZÁMVITEL

A törvénymódosítás nevesíti, hogyha osztalék kötelezettséget pénzeszköztől eltérő eszköz átadásával teljesítenek, akkor az eszköz átadásánál az értékesítés szabályait kell alkalmazni.

Könyvvezetés és beszámoló készítés USA dollárban

SZÁMVITEL

A törvénymódosítás feltételek nélkül lehetővé teszi, hogy az eurós könyvvezetés mellett USA dollárban is lehet könyvet vezetni, beszámolót készíteni, ha a vállalkozás ezt a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette, illetve a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg.

Már csak egy hetük van a 2017-től IFRS-re áttérő vállalkozásoknak, hogy ezt bejelentsék a NAV-nál

SZÁMVITEL

Azoknak, akik 2017. január elsejétől szeretnének a hazai számviteli szabályok helyett a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok, vagyis IFRS szerinti könyvvezetést választani, 2016. október 2-áig kell bejelenteniük áttérési szándékukat az adóhatóságnál és a Központi Statisztikai Hivatalnál, bizonyos esetekben az Magyar Nemzeti Banknál is.

Behajtási költségátalány lakossági fogyasztóra nem érvényesíthető

SZÁMVITEL

A behajtási költségátalány természetes személlyel, azaz lakossági fogyasztóval szemben nem érvényesíthető - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) kedden miután egyre több panasz érkezik hozzájuk arra, hogy közszolgáltató cégek költségátalányt számítanak fel fizetési késedelembe esett fogyasztóknak.

Személygépkocsi terv szerinti értékcsökkenése

SZÁMVITEL

Az autó hasznos élettartamát (amely alatt várhatóan az a gazdálkodó szervezet tevékenységét szolgálja), továbbá a maradványértékét (amelyen az a hasznos élettartam végén még hasznosítható), valamint a terv szerinti leírásának módját (időarányos, teljesítményarányos, egyéb leírási mód) mértékét és az abban történő változtatás eseteit, továbbá az értékelés, illetve leírás gyakoriságát a számviteli politika eszköz-forrás értékelési szabályzatában kell rögzíteni.

Osztalék elszámolása a 3 millió forint alatti jegyzett tőkével rendelkező társaságoknál

SZÁMVITEL

A kft. adózott nyereségét (az eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető (nem hagyható jóvá). Az adózott nyereség (az eredménytartalék) megosztása a tagok döntési hatáskörébe tartozik, így a megosztás taggyűlési határozattal történhet, mely határozatban rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó nyereségnek (eredménytartaléknak) megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel.

Június 17-től átrendeződhet a könyvvizsgálói piac

SZÁMVITEL

2016. június 17-től minden EU-tagállamban kötelezően életbe lép a könyvvizsgálati tevékenységről szóló uniós reform. Az uniós irányelvet májusban építette be a törvényhozás a magyar jogrendszerbe, ami jelentős változásokat hoz az érintett hazai cégek számára.

Az IFRS beszámolásra történő átállás adózási kihívásai

SZÁMVITEL

Az IFRS átállásra készülő társaságok döntő többsége már most is, az átállást megelőzően vezet valamilyen szintű IFRS könyveket, így számvitelileg a teljes átállás ugyan tartogat kihívásokat és fejlesztési igényeket, az adózási gyakorlat átállítása adott esetben nagyobb kihívást jelenthet.

NGM: átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere

SZÁMVITEL

Az elfogadott módosítás több jogosultságot és végső felelősséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságnak a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőségellenőrzése, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális szabályok, az úgynevezett könyvvizsgálati sztenderdek megalkotásának területén.

A cégek 25 százaléka már beadta mérlegét

SZÁMVITEL

Azt a céget, amely május 31-ig nem teszi közzé elektronikusan beszámolóját, az adóhatóság 15 napon belül felszólítja a közzétételi kötelezettség 30 napon belüli teljesítésére, egyúttal maximum 500 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.

Saldo: jelentős érdeklődés az IFRS-áttéréssel kapcsolatos képzések iránt

SZÁMVITEL

Az anyavállalati IFRS jelentéseket készítő társaságok és a tőzsdén jegyzett társaságok január 1-jétől már áttérhettek az IFRS alkalmazására, a hitelintézetek és a tőzsdén jegyzett társaságok számára pedig 2017. január 1-jétől ez már kötelező lesz. A lehetőség a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó értékhatár feletti, könyvvizsgálóval rendelkező társaságok számára is nyitott.

NGM: a tárca nagyobb szerepet kap a könyvvizsgálói szakma felügyeletében

SZÁMVITEL

Így vitáztak a Parlamentben a könyvvizsgáló tevékenységről szóló törvények módosításán

Változnak a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályok egy benyújtott törvényjavaslat szerint

SZÁMVITEL

Változnak a függetlenségre, a könyvvizsgálókra, a könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások a nemzetgazdasági miniszter által a parlamentnek kedden benyújtott törvényjavaslat szerint, amely a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szól.

Az adótanácsadók, könyvelők nem igénylik az Iparkamara szolgáltatásait

SZÁMVITEL

A felmérés szerint a tagok többségének nincs szüksége munkája végzéséhez az MKIK által kínált támogatásra, és a kamarai nyilvántartási díjat adónak tekintik.

Hamarosan lejár a számviteli politikák aktualizálásának határideje

SZÁMVITEL

Könyvvizsgálói tapasztalok szerint a vállalkozások jelentős része késik a számviteli politika aktualizálásával. Az új számviteli törvény 2015. július 4-én lépett hatályba, melynek legtöbb rendelkezését csak 2016. január 1-étől kellett alkalmazniuk a vállalkozásoknak. A számviteli politikát azonban a hatályba lépés után 90 napon belül, vagyis 2015. október 3-áig kellett volna módosítaniuk. „Azoknak, akik ezt eddig nem tették meg, nem szabad továbbhalogatniuk kötelezettségüket, mert ha nem frissítik a politikát, mulasztási bírságra számíthatnak.”

Esettanulmány egy könyvvizsgálói visszalépésről - és következményeiről

SZÁMVITEL

"A gyanított csalásból eredő hibás állítás miatt a könyvvizsgálóként olyan különleges körülményeket észleltünk, amelyek kérdésessé teszik, hogy a könyvvizsgálat végrehajtását folytatni tudnánk, ez alapján úgy mérlegeltük a helyzetet, hogy helyénvaló visszalépni a megbízástól" Az MNB visszaállította a könyvvizsgáló jelzése alapján feljelentést tett

NGM: idén júliusban áll majd fel az új közfelügyeleti hatóság

SZÁMVITEL

A tervek szerint idén júliusban áll majd fel az új közfelügyeleti hatóság, amely a könyvelők, az adótanácsadók, az adószakértők és a könyvvizsgálók ellenőrzéséért felelhet, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán egyeztet majd az új hatóság felállításáról az érintett pénzügyi szervezetekkel - közölte az NGM hétfőn. Az adótanácsadók egyesülete továbbra sem ért egyet a közfelügyeleti hatóság létrehozásával

Nemcsak a tőke tényleges befizetésével lehet megoldani a kötelező tőkeemelést

SZÁMVITEL

2016. március 15-én lejár az új Polgári törvénykönyv megemelkedett tőkekövetelményekkel kapcsolatos türelmi ideje,amellyel a kft.-k kötelező minimum tőkéje most már végérvényesen a korábbi követelmények hatszorosára emelkedik. Az érintett vállalkozásoknak tehát nem szabad tovább halogatniuk a törzstőke emelését, és tanácsadók bevonásával ki kell választaniuk a helyzetüknek megfelelő legjobb megoldást. A késedelem ugyanis bírsággal, végső esetben akár a társaság megszüntetésével is járhat.

Az Év Könyvelője 2015-ben: Mátyás Csaba

SZÁMVITEL

Kérdés: Szerinted milyen egy jó könyvelő? Válasz: "Mindenképpen alázatos, egyrészt a szakma iránt, másrészt az ügyfelek iránt. Továbbá magabiztos a tudásában. Azaz magabiztosan tudja, hogy hova nyúljon, ha keres valamit és magabiztosan kezeli azt a rengeteg forrást, ami most már az internet segítségével elérhető. Az alázatosság alatt pedig azt értem, hogy nem feltétlenül odáig olvassa a jogszabályt, amíg neki jó, vagy amíg a munkaidő tart, hanem egészen addig, amíg az ügyfele számára a lehető legjobb megoldást tudja javasolni. Fontos szempont még, hogy a könyvelőknek szem előtt kell tartani, – a számviteli törvény preambulumában megfogalmazott célt, – hogy olyan beszámolókat alkossunk, amelyek kikerülve a piaci szereplők elé valóban a legvalósághűbb és a legmegbízhatóbb képet nyújtják az általunk könyvelt gazdálkodóról."


Vissza az előző oldalra