1. Főoldal
  2. Hírek
  3. EGYÉB ADÓK
  4. Telekadó „kivett út” után – mit üzen a Kúria új jogegységi határozata?

Telekadó „kivett út” után – mit üzen a Kúria új jogegységi határozata?

EGYÉB ADÓK 2025-11-19

Nyomtatás
Szerző: dr. Szabó Tibor, ügyvéd

A Kúria 11/2025. JEH jogegységi határozata kimondja: a telekadó szempontjából kizárólag azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan a Htv. 52. § 16. pontjában felsorolt kivételek közé tartozik-e. A beépíthetetlenség mint fizikai adottság önmagában nem alapoz telekadó-mentességet, így a „kivett út” tipikusan adóköteles marad.

A Kúria új 11/2025. JEH jogegységi határozata kimondja: a telekadó szempontjából kizárólag azt kell vizsgálni, hogy az ingatlan a Htv. 52. § 16. pontjában felsorolt kivételek közé tartozik-e. A beépíthetetlenség mint fizikai adottság önmagában nem alapoz telekadó-mentességet, így a „kivett út” tipikusan adóköteles marad.

Telek, közút, magánút – mit mond a Htv.?

A határozat középpontjában a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) telek-fogalma áll.

Telekadó alapja:

  • Htv. 17. §: adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő telek.

  • Htv. 52. § 16. pont: telek = épülettel, épületrésszel be nem épített földterület,
    kivéve a taxatív felsorolásban szereplő területeket (pl. termőföld, temető, közút területe stb.).

A döntés lényege:

  • a „közút területe” telekadó-mentes,

  • de nem minden út közút, és

  • nem az út fizikai jellege, hanem jogi minősítése számít.

A Kúria egyértelművé teszi: ha az ingatlan-nyilvántartásban „kivett út” szerepel, és az magántulajdon, akkor ez nem közút, hanem magánút, és főszabály szerint telekadó köteles, hacsak más Htv.-beli kivétel nem alkalmazható.

Közút ≠ magánút: mi alapján döntünk?

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) alapján:

  • az úthálózat közutakból és közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll,

  • a közút – országos vagy helyi – mindig állami vagy önkormányzati tulajdon,

  • a magánút természetes vagy jogi személy tulajdonában álló út, akkor is, ha a köz számára megnyitják.

Lényeges üzenet:

Attól, hogy egy magánút „olyan, mintha közút lenne” (bárki használhatja, lakópark főbejárata stb.), még nem lesz jogi értelemben „közút területe”, így nem kerül automatikusan a Htv. 52. § 16. pont d) alpont szerinti kivétel alá.

A Kúria hangsúlyozza:
– ha az út közút lenne, az nem lehetne gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában;
– a „kivett út” megjelölés magánút-jelleget takar, nem közutat.

Mi változik a korábbi kúriai gyakorlathoz képest?

A korábbi, Kfv.35.033/2023/5. számú döntés irányába mutató érvelés:

  • vizsgálni kell az ingatlan valóságos, aktuális fizikai helyzetét,

  • és ha az ingatlan „magánút jellege miatt” objektíve beépíthetetlen, akkor nem igazi telek,

  • ezért telekadó tárgyi hatálya alá sem tartozik.

Az új jogegységi határozat ezt az irányt lezárja, és helyette a következőt mondja:

  1. Kizárólag a Htv. által felsorolt kivételek számítanak.

  2. A beépíthetőség/beépíthetetlenség vizsgálata telekadó szempontjából jogilag irreleváns.

  3. A magánút (legyen bármilyen „közhasználatú”) nem lesz „közút”, így nem mentesül automatikusan.

Ezzel a Kúria visszatereli az értelmezést a jogalkotói szándékhoz:
a telekadó vagyonadó, a vagyontárgy értékét adóztatja – függetlenül attól, hogy a telek beépíthető-e, és milyen műszaki állapotban van.

Milyen ingatlanok érintettek a gyakorlatban?

Az Otthon Start program által fűtött újépítésű projektekre gyakorolt hatása miatt a Kúria döntése különösen fontos:

  • Lakóparkok, társasházi projektek
    – a beruházó társaság tulajdonában marad a belső út („kivett út”), parkolókkal, fordulókkal,
    – az utat minden tulajdonos és gyakran a köz is használja.

  • Ipari parkok, logisztikai központok
    – a telephelyekhez vezető belső utak „kivett út” megjelöléssel, a parkot üzemeltető cég tulajdonában,
    – a teherforgalom és a bérlők forgalma ezeken az utakon zajlik.

  • Egy nagy telekből leválasztott, „kivett út” megjelölésű megközelítő út
    – tipikusan telekalakítás után, hogy a hátsó telkek is megközelíthetők legyenek.

Az eddigi gyakorlatban több helyen próbálkoztak azzal az érveléssel, hogy:

„Ez az út beépíthetetlen, közforgalomra megnyitott, így valójában nem telek – ne kelljen utána telekadót fizetni.”

A jogegységi határozat után ez az érvelés és az erre alapított adómentességi kérelem/jogvita várhatóan eredménytelen lesz.

Könyvelők teendői: mit nézzünk meg egy „kivett út” esetén?

Ha az ügyfélnek „kivett út” megjelölésű ingatlan van a tulajdonában, érdemes a következő lépésekben gondolkodni:

  1. Tulajdoni lap vizsgálata

    • Pontos megnevezés: „kivett út” vagy valamilyen más út-célú megjelölés?

    • Ki a tulajdonos: magánszemély, gazdasági társaság, önkormányzat, állam?

  2. Helyi adórendelet áttekintése

    • Van-e az önkormányzat rendeletében külön mentesség vagy kedvezmény út-jellegű ingatlanokra?

    • Mekkora az alap telekadómérték, amely a „kivett út” után is fizetendő?

  3. Van-e bármely Htv. szerinti kivétel, amely alkalmazható lehet?

    • Termőföld, temető, rekultivációs kötelezettség, speciális vízterület stb. – a gyakorlati tapasztalat szerint ez egy „sima kivett út” esetén ritkán áll fenn, de érdemes ellenőrizni.

  4. Bevallási gyakorlat felülvizsgálata

    • Ha a telekadó bevallás/előírás eddig semmilyen vitát nem váltott ki, a jogegységi határozat inkább megerősíti a jelenlegi gyakorlatot.

    • Ha a cég eddig adómentességre hivatkozott a beépíthetetlenség miatt:
      – ez a továbbiakban nagyon kockázatos álláspont,
      – célszerű a helyzetet jogi szempontból is újragondolni.

  5. Mikor érdemes ügyvédhez küldeni az ügyfelet?

    Általában elmondható, hogy akkor érdemes speciális ingatlanjogászt bevonni, ha:

    • az ügyfél jelentős értékű „kivett út” terület után fizet telekadót, ami komoly éves költség,

    • a beruházó/lakópark/park üzemeltetője szeretné csökkenteni az adóterhét, de eddig csak „beépíthetetlenségi” érvekre épített,

    • az önkormányzatnál vita vagy ellenőrzés indult a telekadó miatt,

    • szóba kerül az, hogy a belső utat az önkormányzatnak átadnák, vagy más, jogi szempontból összetett megoldást keresnek.

    Ilyenkor a könyvelő szerepe kulcsfontosságú:
    – felismeri, hogy ingatlanszerkezeti/jogi kérdésbe ütközött,
    – és időben jelzi az ügyfélnek, hogy ügyvédet is be kell vonni, mielőtt bármilyen lépést megtennének.

FIZESSEN ELŐ 2026-RA AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2026-ban is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2026 ● Cafetéria szabályzat 2026 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.

Vissza az előző oldalra