Úgy tűnik, nem sértette a közösségi jogot a magyarországi kiskereskedelmi különadó

EGYÉB ADÓK 2019-07-05

Nyomtatás

Forrás: MTI

Címkék: bolti kiskereskedelem különadója

Nem sértette a közösségi jogot a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó, amely 2010-től 2012 végéig volt érvényben - foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben.

Juliane Kokott arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezen különadó nem járt a cégek letelepedési szabadságának korlátozásával, valamint nem biztosított az uniós állami támogatási szabályokkal össze nem egyeztethető szelektív előnyt az alacsonyabb árbevételű vállalatok számára.

Leszögezte: az adó progresszív jellegéből adódóan a nagyobb árbevételű vállalatok magasabb átlagos adókulcs alá tartoztak, azaz a cégek e szerint eltérő bánásmód alá estek, ugyanakkor mindez nem járt a külföldi cégek nyílt vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetésével, minthogy a szabályok nem tettek különbséget a székhely vagy a származás alapján.

Végül a főtanácsnok megállapítja, hogy a különadó mint árbevétel-alapú közvetlen adó nem forgalmiadó-jellegű, így nem ütközik az uniós áfairányelvbe.

Az Európai Bíróság 2014-ben úgy döntött, hogy felveti a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét a bolti kiskereskedelem árbevételére kivetett magyar különadó a kapcsolt vállalatoknál.

A jelenlegi ügyben a Tesco-Global Áruházak Zrt. azért indította az eljárást, mert úgy vélik, hogy az akkori eljárás nem terjedt ki a Tesco működési formájára, másrészt a franchise-rendszerben működő magyar cégekhez képest hátrányos helyzetbe került a brit tulajdonú vállalat. Hangsúlyozták, a rájuk kivetett különadó nem volt összhangban az uniós jogszabályokkal a 2010-2012-es üzleti éveikben.

A 2008-ban kezdődött gazdasági és pénzügyi világválságot követően a magyar kormány úgynevezett ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt.

A 2013. január 1-jén kivezetett bolti kiskereskedelmi különadó 500 millió forint nettó árbevételig nulla százalék volt, majd az adómérték három fokozatban 0,1-ről 0,4 százalékra nőtt, végül a 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétel után 2,5 százalék volt.

A főtanácsnok feladata, hogy pártatlanul, függetlenül eljárva javaslatot terjesszen az Európai Bíróság elé a rábízott ügy megoldására vonatkozóan. Indítványa nem köti a bírákat, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.

A luxembourgi bírák ezután kezdik meg a tanácskozást. Ítéletüket később hozzák majd meg.

***

PM: a bolti kiskereskedelmet terhelő ágazati különadó sem sérti az uniós szabályokat

Az Európai Unió bírósága mellett működő főtanácsnok véleménye szerint a 2010-2012 között hatályos, a bolti kiskereskedelmet terhelő, sávosan progresszív mértékrendszert alkalmazó, árbevétel alapú ágazati különadó nem ellentétes az uniós szabályokkal, ez egybecseng a magyar kormány által képviselt nézettel - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) csütörtökön.

Az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka csütörtökön hozta nyilvánosságra állásfoglalást a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben.

A tárca közleményében felidézte, hogy a Tesco pert indított a magyar állammal szemben az ágazati különadóban fennállt adókötelezettségének eltörlése érdekében. A magyar bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió bírósága előtt, kérve az ágazati különadó összeegyeztethetőségének vizsgálatát az uniós állami támogatási szabályokkal és a letelepedés szabadságával.

Az Európai Bíróság előtti eljárásban a kormány végig következetesen képviselte azt a meggyőződését, hogy az ágazati különadó nem sérti az uniós szabályokat - hangsúlyozta a PM.

A tárca közleménye szerint ezt erősíti meg Juliane Kokott főtanácsnok csütörtökön kiadott hivatalos véleménye, amelyben a főtanácsnok megállapítja, hogy a különadó nem okoz hátrányos megkülönböztetést az adóalanyok között, így összhangban van a letelepedés szabadságának elvével. Emellett egyetlen vállalkozásnak sem biztosít szelektív előnyt, ezért az Unió állami támogatási szabályaival is egybevág. A főtanácsnok azt is megállapította, hogy az ágazati különadó nem forgalmiadó-jellegű közteher, ezért nem ütközik az ezt szabályozó irányelvbe sem.

A főtanácsnok véleménye egybecseng kormány által eddig képviselt nézettel - szögezte le a PM. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vélemény szakmai alapokon nyugvó ajánlásként értékelhető, és nem köti az Európai Bíróságot az ítélete meghozatala során. A magyar kormány azonban bízik abban, hogy a bíróság is azonos, vagy hasonló következtetésre fog jutni, mint a főtanácsnok; a bírósági döntés idén ősszel várható - olvasható a közleményben.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/