Új KATA-törvény 2027-től: ismét lehet cégeknek számlázni, visszatérhetnek a mellékállású vállalkozók, de jelentősen emelkednek az adóterhek

Forrás: Önadózó | Szerző: dr. Szabó Tibor

Címkék: KATA


Az Országgyűlés elé került a kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló új törvényjavaslat, amely 2027. január 1-jétől alapvetően átalakítaná a KATA rendszerét. A T/928. számú, 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslat ismét lehetővé tenné a cégeknek és más kifizetőknek történő számlázást, valamint a főfoglalkozású vállalkozókon túl a mellékállásúak, nyugdíjasok és nappali tagozatos hallgatók számára is megnyitná a tételes adózás lehetőségét. Ezzel párhuzamosan magasabb havi tételes adót, a kifizetőktől származó bevételekre 15 százalékos kiegészítő adót, valamint új, a munkaviszony leplezését korlátozó szabályokat vezetne be.

A javaslat egyik legfontosabb sajátossága, hogy a jelenlegi és az új KATA átmenetileg, 2027-ben és 2028-ban párhuzamosan működne, majd a 2022. évi XIII. törvény szerinti rendszer 2029. január 1-jével megszűnne.

Fontos hangsúlyozni: az alábbi szabályok a benyújtott törvényjavaslatból következnek, azokat az Országgyűlés még módosíthatja. A cikk kifejezetten a benyújtott T/928. számú javaslatot, nem pedig a korábbi, társadalmi egyeztetésre bocsátott változatot ismerteti.

  1. A legfontosabb változások áttekintése

Szabály

Jelenlegi KATA

Új KATA – 2027-es javaslat

Választásra jogosultak

Főfoglalkozású egyéni vállalkozók

Fő- és nem főfoglalkozású egyéni vállalkozók

Főfoglalkozású havi adó

50 000 Ft

100 000 Ft

Nem főfoglalkozású havi adó

Nem választható

50 000 Ft

Bevételi keret teljes évre

18 millió Ft

22 millió Ft

Keret feletti adó

40% különadó

40% különadó

Kifizetőknek számlázás

Főszabály szerint megszünteti a KATA-alanyiságot

Megengedett

Kifizetőktől származó bevétel

Főszabály szerint nem megengedett

15% kiegészítő adó

Régi KATA megszűnése

–

2028. december 31.

A javaslat tehát nem egyszerűen a korábbi, 2022 előtti KATA visszaállítását jelenti. Új adózási konstrukciót hozna létre, amelyben a tételes adó és a bevételarányos kiegészítő adó együttesen határozza meg a vállalkozók közterheit.

  1. Ki választhatná az új KATA-t?

A törvényjavaslat 2–4. §-ai alapján az új adózási módot az egyéni vállalkozók választhatnák. Az adóalanyiság feltételeit a 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói jogálláshoz köti a szabályozás.

A legfontosabb változás, hogy az új rendszerben nem kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók vehetnének részt.

Így az új KATA választására lehetőség nyílna például a heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatók, a saját jogú nyugdíjasok, valamint a nappali rendszerű oktatásban részt vevő, a törvényben meghatározott feltételeket teljesítő személyek számára.

Az új rendszer megkülönbözteti a főfoglalkozású és a nem főfoglalkozású kisadózót, és ehhez eltérő havi adóterhet kapcsol.

Nem választhatná ugyanakkor az új KATA-t az, aki az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke szerinti 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tevékenységből a választás évében bevételt szerzett. Szintén kizáró körülmény lenne a korábbi KATA-alanyiság meghatározott időn belüli megszűnése vagy a vállalkozó adószámának törlése.

Az adóalanyiság főszabály szerint a választás bejelentését követő hónap első napján keletkezne. A tevékenységét év közben megkezdő egyéni vállalkozó a bejelentkezéssel egyidejűleg is választhatná az adózási módot.

Jogszabályi hivatkozás: T/928. számú törvényjavaslat 2. §, 3. § és 4. §.

  1. Mennyit kellene fizetni? – A havi tételes adó új összege

A törvényjavaslat 7. §-a két adózói kategóriát különböztet meg.

Főfoglalkozású kisadózó, 2027

100 000 Ft

havonta

Nem főfoglalkozású kisadózó, 2027

50 000 Ft

havonta

A főfoglalkozású kisadózó 2027-ben évi 1,2 millió forint, míg a nem főfoglalkozású évi 600 ezer forint tételes adót fizetne, amennyiben egész évben fennáll az adófizetési kötelezettsége.

A javaslat szerint 2028-tól a fizetendő összeg már a tárgyév január 1-jén érvényes kötelező legkisebb munkabérhez kapcsolódna. A főfoglalkozásúak esetében a minimálbér és a társadalombiztosításijárulék-tartalom, a nem főfoglalkozásúaknál a személyi jövedelemadó mértéke alapján meghatározott összeget kellene fizetni, ezer forintra felfelé kerekítve.

Ez azt jelenti, hogy a 2027-re meghatározott havi 100 ezer, illetve 50 ezer forint nem tekinthető hosszabb távon változatlan, rögzített adótételnek.

A tételes adó teljes összegét minden megkezdett naptári hónapra meg kellene fizetni, és azt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kellene teljesíteni. A törvény meghatározott esetekben – például táppénz, gyermekgondozási ellátások, katonai szolgálat vagy fogvatartás idején – mentesülést biztosítana a havi tételes adó megfizetése alól, a részletes feltételek teljesülése esetén.

  1. A bevételi értékhatár évi 22 millió forintra emelkedne

A törvényjavaslat 7. § (5) bekezdése az éves bevételi keretösszeget 22 millió forintban határozza meg.

Ha a kisadózó bevétele meghaladja ezt az összeget, a keretösszeg feletti rész után 40 százalékos különadót kell fizetnie.

Például egy egész évben kisadózó vállalkozó 25 millió forint bevétele esetén:

Megnevezés

Összeg

Éves bevétel

25 000 000 Ft

Bevételi keretösszeg

22 000 000 Ft

Keretösszeg feletti bevétel

3 000 000 Ft

40%-os különadó

1 200 000 Ft

A különadót a havi tételes adón felül kellene megfizetni.

Az új törvény alapján a keretösszeg éves összeg: a javaslat a nem egész éves adókötelezettségre külön számítási szabályt tartalmaz. Emellett a kifizetőktől származó bevételek után fizetendő kiegészítő adóval is össze kell hangolni a 40 százalékos különadó megállapítását.

Lényeges különbség: a 22 millió forintos KATA-bevételi keret nem azonos az általános forgalmi adó szerinti alanyi adómentesség értékhatárával. Az áfakötelezettséget továbbra is az Áfa tv. önálló szabályai szerint kell megállapítani.

  1. Ismét lehetne cégeknek számlázni – de 15 százalékos kiegészítő adóval

Az új KATA egyik legjelentősebb változása a kifizetőktől származó bevételek kezelését érintené.

A jelenlegi szabályozásban a kifizetőtől – például gazdasági társaságtól – származó bevétel főszabály szerint a KATA-alanyiság megszűnését eredményezi.

A T/928. számú törvényjavaslat ezt a korlátozást megszüntetné. A kisadózó így nemcsak magánszemélyek, hanem vállalkozások, intézmények és más szervezetek részére is nyújthatna szolgáltatásokat.

A kifizetőktől származó bevételekre azonban a 8. § alapján 15 százalékos kiegészítő adót kellene fizetni.

A kiegészítő adó alapját főszabály szerint a kifizetőtől származó bevétel képezné, nem pedig a vállalkozás nyeresége. Ez a különbség különösen a jelentős anyag-, eszköz- vagy alvállalkozói költséggel működő vállalkozások esetében lehet meghatározó.

A 22 millió forintos keretösszeget meghaladó bevétel adóztatásánál ugyanakkor figyelembe kell venni a különadó és a kiegészítő adó egymáshoz való viszonyát. A 8. § (5) bekezdése szerint a 40 százalékos különadóval terhelt, keretösszeget meghaladó bevételre nem kell a 15 százalékos kiegészítő adót is megfizetni.

Számítási példa: magánszemélyeknek és cégeknek is dolgozó vállalkozó

Tegyük fel, hogy egy főfoglalkozású kisadózó 2027-ben 18 millió forint bevételt ér el, amelyből 10 millió forint magánszemélyektől, 8 millió forint pedig gazdasági társaságoktól származik.

Adónem

Éves összeg

Havi tételes adó, 12 × 100 000 Ft

1 200 000 Ft

Kifizetői bevétel utáni 15%, 8 millió Ft alapján

1 200 000 Ft

40%-os különadó

0 Ft

Összes KATA szerinti adó

2 400 000 Ft

Az összes adó ebben a példában az éves bevétel 13,33 százaléka.

Ugyanekkora, kizárólag magánszemélyektől származó bevétel esetén a vállalkozó évi 1,2 millió forint tételes adót fizetne, amely a bevétel 6,67 százalékának felel meg.

A példa jól mutatja, hogy az új rendszerben azonos bevétel mellett is lényegesen különbözhet az adóteher, attól függően, hogy a vállalkozó kiknek nyújt szolgáltatásokat.

  1. Adóteher-kalkulátor – mennyit jelentene az új KATA?

Az alábbi egyszerűsített kalkulátor a javasolt 2027-es szabályok alapján mutatja meg a főfoglalkozású vagy nem főfoglalkozású vállalkozó éves adóterhét. Teljes évi adókötelezettséggel, belföldi kifizetőktől származó bevétellel és a javaslat általános szabályaival számol.

Vállalkozói jogállás

Főfoglalkozású – 100 000 Ft/hó

Nem főfoglalkozású – 50 000 Ft/hó

Teljes éves bevétel

18 millió Ft

Ebből kifizetőktől származik

8 millió Ft

Éves tételes adó

1 200 000 Ft

15%-os kiegészítő adó*

1 200 000 Ft

40%-os különadó

0 Ft

Összes éves adó

2 400 000 Ft

Bevételhez viszonyított adóteher

13,33%

*A 22 milliós határ feletti bevétel kiegészítőadó-mentességét itt egyszerűsítetten számoljuk. Vegyes eredetű bevételeknél a tételes bevételi nyilvántartás alapján kell meghatározni, mely bevételt terheli különadó, illetve kiegészítő adó. A kalkuláció nem tartalmazza az áfát, a helyi iparűzési adót és az egyéb felmerülő kötelezettségeket.

A vállalkozó számára tehát nem elegendő kizárólag a havi tételes adó összegét összevetni más adózási formák kötelezettségeivel. Az új KATA megítéléséhez a várható teljes éves bevételt, annak összetételét és a vállalkozás költségszintjét is figyelembe kell venni.

  1. Korlátoznák a munkaviszony KATA-val történő kiváltását

A törvényjavaslat külön rendelkezésekkel kívánja megakadályozni, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti foglalkoztatási jogviszonyt formálisan vállalkozási szerződéssel helyettesítsék.

Az 5. § (1) bekezdés f) pontja a közelmúltbeli munkaviszonyra is figyelemmel állapít meg megszűnési szabályt. E rendelkezés szerint az egyéni vállalkozó KATA-alanyisága megszűnhet, ha a vállalkozó a munkaviszonya megszűnését követő 24 hónapon belül a korábbi munkáltatójától vagy annak kapcsolt vállalkozásától szerez bevételt.

A javaslat 5. § (1) bekezdés g) pontja emellett az azonos kifizetőtől származó bevételek arányához kapcsolódó, 50 százalékos korlátot is tartalmaz. A szabály alkalmazásánál a törvényben meghatározott kivételeket és a különadóval összefüggő rendelkezéseket is vizsgálni kell.

A szabályozás gyakorlati jelentősége, hogy egy korábbi munkaviszony vállalkozási jogviszonnyá alakítása, illetve a bevétel egyetlen megbízótól való függése önmagában is adókockázatot jelenthet.

Egy olyan vállalkozó számára tehát, aki korábbi munkáltatójával kívánna vállalkozási szerződést kötni, a 15 százalékos kiegészítő adó megfizetése még nem feltétlenül biztosítja az új KATA alkalmazhatóságát.

A szerződéses jogviszony tényleges tartalmát is vizsgálni kell. A munkajogi és adójogi minősítés során továbbra is jelentősége lehet a személyes munkavégzésnek, az utasítási jog terjedelmének, a munkavégzés szervezeti kereteinek és a vállalkozó gazdasági önállóságának.

  1. Milyen társadalombiztosítási jogosultságot biztosítana az új KATA?

A törvényjavaslat 10. §-a szerint a főfoglalkozású kisadózó a tételes adó megfizetésével biztosítotti jogállást szerezne, és jogosulttá válna a társadalombiztosítás meghatározott pénzbeli ellátásaira.

A javaslat a főfoglalkozású kisadózó ellátásainak számítási alapját 2027-re havi 202 000 forintban, 2028. január 1-jétől havi 317 000 forintban határozza meg.

Ez az ellátási alap fontos a táppénz, a gyermekvállalással összefüggő pénzbeli ellátások és a nyugdíjjogosultság szempontjából is, az egyes ellátások külön jogszabályi feltételeire figyelemmel.

A nem főfoglalkozású kisadózó e jogállása alapján nem válna biztosítottá, így a havi 50 ezer forintos tételes adó nem teremtene önálló társadalombiztosítási jogosultságot.

Az új KATA választásánál ezért nemcsak az adófizetési kötelezettséget kell megvizsgálni, hanem azt is, hogy az érintett vállalkozó milyen jogcímen és milyen ellátási alap után biztosított.

  1. Milyen bevallási és nyilvántartási kötelezettségeket írna elő a javaslat?

Az új rendszer megőrizné az egyszerűsített adminisztráció egyes elemeit, ugyanakkor a kifizetőktől származó bevételek elkülönítése miatt a korábbinál részletesebb nyilvántartást igényelne.

A 11. § alapján a kisadózónak az adóévet követő február 25-éig kellene bevallást benyújtania az állami adó- és vámhatósághoz. A bevallásban szerepelnie kellene az éves bevételi adatoknak, a kifizetőktől származó bevételnek, a 40 százalékos különadónak és a 15 százalékos kiegészítő adónak.

Az adóalanyiság évközi megszűnése esetén a bevallást 30 napon belül kellene teljesíteni.

A 12. § legalább a következő adatok rögzítését írja elő a bevételi nyilvántartásban:

  • sorszám, bizonylatszám és a bevétel összege;
  • a bevétel megszerzésének időpontja;
  • annak megjelölése, hogy a bevétel kifizetőtől származik-e;
  • kifizetői bevétel esetén a kifizető azonosító adatai;
  • a bevételhez kapcsolódó, az adófizetési kötelezettség megállapítását segítő adatok.

A nyilvántartási kötelezettség különösen a 15 százalékos kiegészítő adó és a 40 százalékos különadó elkülönített meghatározása miatt kap jelentőséget.

A kisadózóknak a bevételi nyilvántartást és a kapcsolódó bizonylatokat a törvényben előírt ideig meg kellene őrizniük.

  1. Két évig párhuzamosan működne a régi és az új KATA

A törvényjavaslat egyik legfontosabb átmeneti rendelkezése, hogy a 2022. évi XIII. törvény szerinti KATA nem szűnne meg azonnal az új szabályozás bevezetésével.

A 16. §, valamint a 28–30. § alapján 2027-ben és 2028-ban a régi és az új KATA egymás mellett működne.

A jelenlegi szabályok szerinti KATA azonban csak azok számára maradna elérhető, akik 2026. december 31-én már a régi törvény alapján adóalanynak minősültek, és az adóalanyiságuk ezt követően folyamatosan fennmarad.

A régi KATA-ba tehát 2027-től már nem lehetne újonnan belépni.

A régi rendszerben maradó vállalkozók havi tételes adója ugyanakkor emelkedne:

Időszak

Régi KATA havi adója

2026

50 000 Ft

2027

75 000 Ft

2028

100 000 Ft

2029-től

Megszűnik a rendszer

Az új KATA főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó havi 100 ezer forintos adója tehát 2027-ben 25 ezer forinttal magasabb lenne a régi KATA ugyanezen évre előirányzott havi adójánál.

Ez éves szinten 300 ezer forintos eltérést jelent.

Ugyanakkor a két rendszer között nemcsak a tételes adó összege különbözne. Az új rendszer lehetővé tenné a kifizetőktől származó bevételek megszerzését, és magasabb éves bevételi keretösszeget biztosítana, miközben eltérő ellátási és adózási szabályokat alkalmazna.

A vállalkozóknak ezért egyedileg kell mérlegelniük, hogy 2027-ben a régi rendszerben maradás vagy az új KATA választása megfelelőbb-e számukra.

  1. Hogyan lehetne áttérni a régi KATA-ról az újra?

A törvényjavaslat 15–16. §-ai részletes átmeneti szabályokat tartalmaznak.

A régi KATA alá tartozó vállalkozó az új KATA-t az adóhatósághoz tett bejelentéssel választhatná. Az átállásnál a megszűnés és az új adóalanyiság keletkezésének időpontját össze kell hangolni.

A 2027. január 1-jei új adóalanyisághoz kapcsolódó választást már 2026 decemberében be lehetne jelenteni.

A javaslat 15. § (2) bekezdése az áttérés hónapjára külön szabályt ad: az új adózási módra áttérő vállalkozónak ebben a hónapban kizárólag az új törvény szerinti tételes adót kellene megfizetnie.

A korábbi KATA-időszakból áthúzódó bevételek azonban külön figyelmet igényelnek. A javaslat 15. §-a rendelkezik a régi KATA szerinti bevételek, a 40 százalékos különadó és az új adóalanyiság összefüggéseiről, a 13. § pedig a megelőző adózási időszakok bevételeinek kezeléséről.

Az áttérés során különösen az alábbiakat szükséges ellenőrizni:

  • A korábbi KATA-alanyiság megszűnésének és az új adóalanyiság keletkezésének időpontját.
  • A 2026-ban kiállított, de 2027-ben kiegyenlített számlák adójogi megítélését.
  • A korábbi időszakra vonatkozó bevallási és különadó-kötelezettségeket.
  • A régi rendszerből történő kilépéshez kapcsolódó adójogi következményeket.

Az áttérésről célszerű még a 2026-os adóév lezárását megelőzően dönteni, különösen azoknál a vállalkozóknál, amelyek egyszerre magánszemélyeknek és gazdasági társaságoknak is nyújtanak szolgáltatásokat.

  1. Mi történne 2029. január 1-jén?

A törvényjavaslat 16. §-a szerint a régi KATA 2028. december 31-ével végleg megszűnne.

Aki 2028. december 31-én még a 2022. évi XIII. törvény szerinti kisadózónak minősülne, az főszabály szerint 2029. január 1-jétől automatikusan az új törvény szerinti főfoglalkozású kisadózóvá válna.

A javaslat ugyanakkor lehetőséget biztosítana arra is, hogy az érintett vállalkozó az új KATA helyett más adózási módot válasszon, és ezt a jogszabály szerinti határidőben bejelentse.

A 2029-es átállás tehát nem feltétlenül igényelne minden érintett vállalkozótól új választó nyilatkozatot, ugyanakkor a vállalkozás tevékenységét, jogosultságát és várható bevételeit ekkor is célszerű lenne felülvizsgálni.

  1. Milyen más adónemeket és törvényeket érintene a változás?

Az új KATA nem önmagában, hanem több kapcsolódó adójogi rendelkezés módosításával lépne be a magyar adórendszerbe.

A törvényjavaslat 17–27. §-ai többek között a helyi iparűzési adóról, a személyi jövedelemadóról, a társadalombiztosításról, a szociális hozzájárulási adóról, az adózás rendjéről, az adóigazgatási végrehajtásról és a kiskereskedelmi adóról szóló szabályozást is módosítanák.

A helyi iparűzési adóról szóló 1990. évi C. törvényben külön nevesítenék az új KATA szerinti vállalkozókat, biztosítva az új adózási módhoz kapcsolódó szabályozási összhangot.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben a kisadózó vállalkozók jövedelmének és adófizetési kötelezettségeinek kezeléséhez szükséges módosítások jelennének meg.

A társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási szabályokat a főfoglalkozású kisadózók új biztosítási jogállásához igazítanák.

Lényeges, hogy az új KATA megfizetése önmagában nem jelentené minden más közteher alóli mentesülést. A vállalkozónak továbbra is vizsgálnia kellene például az általános forgalmi adóval, a helyi iparűzési adóval és a foglalkoztatottakkal kapcsolatos kötelezettségeit.

  1. Kinek lehetne előnyös az új KATA?

Az új szabályozás megítélésénél három vállalkozói csoportot különösen érdemes megkülönböztetni.

Az első csoportot azok a főfoglalkozású vállalkozók jelentik, akik elsősorban magánszemélyeknek dolgoznak. Számukra a régi és az új KATA közötti választásnál a havi tételes adó, a bevételi keretösszeg, valamint a társadalombiztosítási ellátások alapja lehet meghatározó.

A második csoportba a vállalkozásoknak is szolgáltató egyéni vállalkozók tartoznak. Számukra különösen fontos változás lehet a cégeknek történő számlázás újbóli lehetővé tétele. A 15 százalékos kiegészítő adó miatt azonban részletes számítás szükséges annak megállapításához, hogy az új KATA kedvezőbb-e például az átalányadózásnál.

A harmadik csoportot a nem főfoglalkozású vállalkozók alkotják. A heti 36 órás munkaviszonyban állók, a nyugdíjasok és az arra jogosult hallgatók ismét hozzáférhetnének egy egyszerűsített tételes adózási módhoz. Esetükben az évi 600 ezer forintos tételes adót és az esetleges kiegészítő adót a más adózási módokban teljesítendő kötelezettségekkel kellene összevetni.

Külön figyelmet érdemelnek azok a vállalkozók, akik bevételeik jelentős részét egyetlen megrendelőtől szerzik. Náluk a munkaviszony leplezésére vonatkozó korlátozások miatt nem pusztán az adóteher nagysága, hanem az új KATA választásának és fenntartásának jogszerűsége is kérdéses lehet.

  1. Összegzés – az új KATA lehetőségei és korlátai

A T/928. számú törvényjavaslat jelentős változást hozna az egyéni vállalkozók adózási lehetőségeiben. A korábbi szűkített KATA helyett ismét szélesebb vállalkozói kör számára kínálna egyszerűsített tételes adózást.

Az új szabályozás három meghatározó eleme a jogosultak körének kibővítése, a kifizetőknek történő számlázás lehetővé tétele és az éves bevételi keretösszeg 22 millió forintra történő emelése.

Mindezekhez azonban magasabb havi tételes adó és a kifizetőktől származó bevételek után 15 százalékos kiegészítő adó társulna. Az új rendszerben ezért a tényleges adóteher már nem minden vállalkozás esetében lenne előre meghatározható pusztán a havi tételes adó alapján.

A 2027–2028-as átmeneti időszak különösen fontos döntési helyzetet teremthet a jelenlegi kisadózók számára, akik meghatározott feltételekkel még két évig a régi rendszerben maradhatnának.

Az új KATA választásáról tehát nem pusztán az egyszerűbb adminisztráció alapján érdemes dönteni. A vállalkozók számára a várható bevétel nagysága, a magánszemély és kifizető megrendelők aránya, a vállalkozás költségszerkezete, a biztosítási jogviszony és az esetleges munkaviszonyt helyettesítő foglalkoztatási kockázatok együttes vizsgálata lehet meghatározó.

A javaslat 2027-től alkalmazandó rendelkezései még nem hatályos szabályok. A végleges döntéseket az Országgyűlés által elfogadott és kihirdetett törvény alapján lehet meghozni.

Jogszabályi forrás: A kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójáról szóló, 2026. október 27-én benyújtott T/928. számú törvényjavaslat, különösen az 1–16. § és a 28–30. §. Az október 6-án közzétett társadalmi egyeztetési előzmény a Kormány hivatalos dokumentumtárában érhető el. A parlamenti benyújtást 2026. október 28-i beszámolók is megerősítik.

A cikk a benyújtott törvényjavaslat alapján készült. Az elfogadás során a rendelkezések, határidők és összegek változhatnak.

 

FIZESSEN ELŐ 2027-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!

Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek!  Velünk 2027-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2027 ● Cafetéria szabályzat 2027 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag 2027 ● GDPR Segédlet, ● 24 órás Kérdés-Válasz szolgáltatás a honlapon,● Változásfigyelő ● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 

Figyelem a Money Network Kft hitel-, babaváró hitel és ltp kalkulátorának használata díjmentes!

Lakástakarék, babaváró hitel és jelzáloghitel közvetítésben együttműködő partnerünk a Money Network Kft. A kalkulátor üzemeltetője a moneynetwork.hu.


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Szabályzatok

Szabályzatok kategória összes termékének megtekintése

E-Könyvek

E-Könyvek kategória összes termékének megtekintése

Szakkönyvek

Szakkönyvek kategória összes termékének megtekintése

E-Start

Önadózó segítség az ügyek elektronikus intézéséhez.


Vissza az előző oldalra