Visszatérés a home officeból – de hogyan?

KKV

Nyomtatás
Forrás: Önadózó | Szerző: Bohnné Keleti Katalin

Címkék: home office


Hogyan kezdjük újra, vagy hogyan folytassuk? Úgy tűnik, a karantén időszaknak lassan vége, és újra indulhatnak a szolgáltatások, a termelés, valamennyire lassan helyreáll a gazdasági és a hétköznapi élet is. Most válik világossá, hogy vajon ki, hogyan, mennyire hasznosan töltötte a kényszerű bezártság, vagy munkaidő csökkenés idejét.

Bizonyára vannak, akik olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudnak újra indulni, nekik sajnos az ebben a cikkben foglalt néhány gondolattal nem lehet segíteni. Csak sok sikert kívánni a későbbiekben. Olyanok is vannak, akik változatlan, vagy majdnem változatlan formában működtek végig, ők biztosan találnak megfontolásra érdemes gondolatokat. Most elsősorban azokhoz szólunk, akik az elmúlt két hónapot nagyon „csökkentett üzemmódban” élték végig.  Az alábbi gondolatmenet elsősorban nekik nyújt segítséget, ahhoz, hogy az újra indítás a lehető legjobb legyen. 

Hogyan telt el az elmúlt két hónap a cégben?

Természetes válasz lenne erre, hogy „nehezen”, és ebben egyet is értünk, de nem erről van szó. Ezt az időszakot érdemes volt elemzésekre, értékelésekre és tervezésre használni. 

Mit kellett elemezni?

  • A saját tevékenységet, az egyes lépéseket, termékeket, szolgáltatásokat, elsősorban fedezeti (nyereségtermelő) és piacképességei szempontból.
  • A meglévő ügyfélkört (elsősorban gazdaságossági és hatékonysági szempontból).
  • A piac várható változásait (a korábbi válságok tapasztalatai alapján).

Fentiekről egy korábbi cikkben már írtam részletesebben, itt csak két dolgot említek:

  • Bármilyen elemzési módszer és megoldás jó, ha következetesen alkalmazzuk (portfolió elemzés, SWOT).
  • Az elemzések sorában szerepelnie kellett a munkatársak elemzésének is, elsősorban abból a szempontból, hogy mennyire számíthat rájuk a cég a jövőben. 

Ezt a munkát nem lehet el és/vagy megkerülni, ha ezt valamely cég vezetője nem tudja, akkor igencsak orosz rulettet játszik, és bízik a szerencséjében. (Köztünk szólva, egyeseknek még be is jöhet.) 

Induljunk ki abból, hogy az eltelt időt minden cégvezető felhasználta a helyzet értékelésére, és már az új/vagy újra fogalmazott célok meghatározása is megtörtént.

Akkor akár indulhatunk is. A kérdés az: Hogyan induljunk? 

Alapvetően három megközelítést alkalmazhatunk, amelyek az újrakezdés intenzitásáról szólnak. Így ez lehet: 

  • Azonnali gyors
  • Fontolva haladó
  • Kiváró

Valamennyi megoldás lehet jó, és lehet nagyon kockázatos is, attól függően, milyen területen és milyen piacon mozog az adott cég. 

Nézzünk egy áttekintő táblázatot az előnyök és kockázatok tekintetében: 

 

Előny

Kockázat

Kinek lehet jó (pl)

Azonnali, gyors

Gyorsan jöhet bevétel és a vevők azonnal felfigyelnek

Nem tudható, hogy a vevők hol tartanak, nem túl nagy-e még bennük a kivárás

B2C piacon dolgozó cég, aki jól ismeri az ügyfeleit

Fontolva, lépésenként haladó (pl: csak két napot van nyitva)

Jobb alkalmazkodás, kisebb befektetés

Kisebb kockázat, ha nem válik be, de lemaradhat a gyorsabban reagáló versenytárs mögött, piacot veszíthet

Nem mindennapi, nem alapvető szolgáltatások esetén

Kiváró, lassú

Az átalakult piacra tud reagálni, pontosabban tud célozni és eszközt választani

Lemarad a versenyben, később jön csak a bevétel

Luxus cikkek értékesítése esetén

Általánosan elmondható, hogy most nagy különbség van és lesz aközött, hogy a cég a B2B piacon (vállalatközi), vagy a B2C piacon (végső vevőknek) értékesít, szolgáltat. 

A B2C sok szempontból egyszerűbb, így először nézzük azt:

A végső vevők/fogyasztók egy-egy ilyen, visszafogottabb helyzet után alapvetően kétféle módon reagálnak:

  • „élvezik” az újra elnyert szabadságot és megrohanják a boltokat, vendéglátó helyeket, a fogyasztás megugrik,
  • nagyon óvatosak és csak komoly megfontolások után, alacsony szinten, csak a legszükségesebbeket vásárolják.

Az első eset jellemzően kisebb értékű, kisebb kockázatú termékekre igaz (kávézók, hétköznapi ruházat) A második a nagy értékű termékekre, beruházásokra. (autó pl.) Az biztos, hogy az egészségügyi, szépészeti szolgáltatások iránt hatalmas lesz a kereslet.

Mivel minden egyes vásárló önálló, szuverén személyiség, ezért dönthet a fentiekkel éppen ellentétesen is, a leírtak az általános tendenciákat mutatják.  Az biztosan állítható, hogy az első esetben a gyors, nagy forgalomnövekedés a későbbiekben lassul, és mondhatjuk úgy, visszaáll a korábbi szintre, míg a második esetben, ha a piac és a vevők megnyugszanak, ha már ismét biztonságban érzik magukat, akkor pedig a nagy értékű beruházások piaca is fellendül majd. 

Az időzítés, a jó reakció mindig fontos, ebben a helyzetben is.  Egy biztosan komolyan felmerülő kérdés: az árkedvezmények kérdése. Gondoljunk bele, hogy a cégeknél ott vannak a felgyülemlett készletek, és a beindítás egyúttal azt is jelenti, hogy ismét növekednek a költségek, amit valahogyan ellensúlyozni kell. Az árkedvezmény lehet nagyon jó hatású, amennyiben nem rendíti meg alapjaiban a cég életét. A fent említett autókereskedelmi piac jól fogja mutatni a változásokat, hiszen autót viszonylag ritkán vásárolnak az emberek, így egy jó kedvezmény, biztosan elindítja a vásárló kedvet. Viszont aki ma új autót vesz, az egy ideig biztosan nem fog cserélni sem. Azaz: kérdés, hogy a ma forgalmáért feláldozható -e a következő időszak esetleges bevétele? Erre csak egyedi válasz adható, az egyes cégek helyzetének pontos ismeretében. 

A B2B piac szerintem differenciáltabb. Ott nagyon fontos, hogy valamely cég hol van egy gyártási folyamatban, annak milyen szintű szereplője. Azaz: kinek szállít be, ill. kitől vásárol. Egy kereskedő cég, amelyik alkatrészeket szállít be bármely gyártó/összeszerelő cég részére nem tud gyorsabban lépni, mint azok, akik tőle rendelnek. Amennyiben a felvevő piac beszűkült, lelassult, akkor ahhoz alkalmazkodnia kell. A nyitás így csak célcsoport orientáltan történhet. Csak egy lépéssel járjunk az ügyfeleink előtt, különben elveszítjük egymást a távolság miatt. 

Jellemzően az ügyfelek/vevők is kb. ugyanúgy érzik magukat, mint a cégek, ezért most talán könnyebb beleképzelni magunkat az ő helyzetükbe is és könnyebb igazán meggyőző és célba találó ajánlatot adni. 

A lényeg, hogy ez a kis leállás jó volt arra, hogy bizonyos dolgokat újra gondoljunk. El lehet most engedni olyan cégeket, ügyfeleket, vagy olyan tevékenységeket, amelyekben hosszabb távon nem látunk lehetőséget.

A cikk elején arról volt szó, hogy az elmúlt időszakot az elemzés mellett tervezésre is fel kellett használni, fel kellett mérni, hogy vajon az adott piac hogyan fog megváltozni a későbbiekben. Ha olyan iparágban dolgozik valaki, ahol a teljes piac nagyon megváltozott (közlekedés, turisztika), akkor döntéseket kellett hozni, hogy a cég befejezi-e a tevékenységét, vagy pedig kibővíti, és ha igen, akkor azt mivel, melyik piac, vagy melyik célcsoport irányába. 

Hogyan induljunk és azt hogyan kommunikáljuk? 

Az indulás a saját célközönségünknek és a céljainknak legyen megfelelő. Mivel a helyzet nehéz, sok még a bizonytalansági tényező, jelen esetben nem javaslom a „figyeljük, hogyan reagál a konkurencia” megközelítést. Válasszuk a saját tempónkat, és ha jól felkészültünk, akkor megvan az a terv, amelynek alapján újra aktívan dolgozhatunk. A kommunikációról most csak egyetlen mondat: őszintén beszéljünk, amiről nem akarunk, arról inkább hallgassunk. De amit kimondunk magunkról, az legyen igaz, hogy a bizalom újra kialakuljon, vagy megerősödjék. 

Bohnné Keleti Katalin

www.argumentum.hu

INGYENES JOGSEGÉLYVONAL ÖNADÓZÓ ELŐFIZETŐKNEK! 

A koronavírus-járvány miatt az Önadózó ingyenes jogi tanácsadással segíti előfizetőit: veszélyhelyzeti rendeletek értelmezése, munkajog, adózás, adatvédelem. dr. Szabó Tibor ügyvéd válaszol, az ügyfélkód megadásával elérhető telefonon: 30 3787 637 – e-mailben: office@drszt.hu Fizessen elő az Önadózóra most májustól decemberig 15.960,-Ft-ért - és máris igénybe veheti az Önadózó Jogi Segélyvonal szolgáltatást, és minden továbbit: Elõfizetés: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/ 


Vissza az előző oldalra