Lapszámok
2009 / 02

Tartalomjegyzék

EGYÉB ADÓK

A SZÁMVITELI TÖRVÉNY 2009. ÉVI VÁLTOZÁSAI

A 2008. évi adótörvény-módosításokkal a Számviteli törvény is változott. A módosítások nem eget rengetőek, van szigorítás, van enyhítés is, ás pontosításokat is tartalmaz a törvény.

Tovább a cikkhez

MUNKAADÓI, MUNKAVÁLLALÓI ÉS A VÁLLALKOZÓI JÁRULÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG VÁLTOZÁSAI 2009

2009. január 1-jéig a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói, munkavállalói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte. 2009. január 1-jétől mindkét közteher alapját a Tbj. rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja fogja képezni. Ezáltal a fizetési kötelezettség meghatározása egyértelműbb lesz.

Tovább a cikkhez

FEBRUÁRI BEVALLÁSI AKTUALÍTÁSOK

Írásunkban áttekintjük az adóbevallások általános szabályait, az adóbevallási gyakoriságra vonatkozó rendelkezéseket és az aktualitás okán a kizárólag a február hónapban beadandó éves bevallásokat is részletezzük.

Tovább a cikkhez

MINIMÁLBÉR ÉS GARANTÁLT BÉRMINIMUM 2009

Az Országos Érdekegyeztető Tanács hosszantartó, de sikeres tárgyalásait követő megállapodás alapján 2009. január 1-el havi 71 500 forintra nőtt a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér. Ez a 3,6 százalékos növekedés, havi 2500 forintos többletjövedelmet jelent a 2008-as minimálbérhez képest.

Tovább a cikkhez

SZÁMLAMÓDOSÍTÁSOK, ENGEDMÉNYEK

Egy éven keresztül noszogatott az Önadózó főszerkesztője, hogy a számlamódosításról és az engedményekről írjak egy cikket, egy éven keresztül elhárítottam a megtisztelő felkérést mondván, hogy várjuk meg, míg az adóhatóság közzéteszi állásfoglalás keretében a véleményét a tárgykörben. Sajnálatosan ez a mai napig nem történt meg, igaz több az adóhatóságnál dolgozó szakértő előadásokon elmondta a véleményét (mondhatni szűk körben), de e vélemények néhány ponton nem fedték egymást teljes körűen, ráadásul a vélemények az idő múltával rugalmasan változtak. A keretjogszabálynak „meghirdettet” törvényt az idő előrehaladtával, egyre inkább nyelvi (szószerinti) alapon kezdi értelmezni a hatóság, ahol pedig nem felel meg a nyelvi értelmezés vagy pontatlanságot eredményezne, ott előveszik a „EU bíróság gyakorlata” kifejezést és szabadon értelmezik az előírást. A számla módosítások technikájának, és elszámolásának azért van kiemelt jelentősége az adóhatósági ellenőrzések során, mivel ezen alaki, elszámolás technikai szabályokból adódóan könnyűszerrel állapíthatnak meg adókülönbözetet és szankciót. A kialakult magyarországi szokások szerint a bérkönyvelő felelősség tekintetében egy kvázi második ügyvezető, így a hibásan kiállított, vagy elfogadott számlákból adódó megállapítást, pontosabban azok szankcióját a gazdálkodók igyekeznek a könyvelő irányában érvényesíteni.

Tovább a cikkhez

TŐZSDEI ÜGYLETEK SZJA TÖRVÉNY SZERINTI ADÓZÁSA - AZ ADÓKIEGYENLÍTÉS

Az adókiegyenlítés egy különleges, adóval kapcsolatos kedvezmény, melyet legelőször a 2008. évről szóló adóbevallásban lehet majd érvényesíteni. Az adókiegyenlítés ugyanis arra szolgál, hogy a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-törvény) szerinti tőzsdei ügyletből és a csereügyletből származó, az adott években elszenvedett veszteségek a más években elért jövedelmekkel szemben elszámolhatóak legyenek.

Tovább a cikkhez

INGATLANÉRTÉKESÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM ADÓZÁSA

Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem és adójának megállapításról a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 59-63. §-ai rendelkeznek. Az említett paragrafusok 2008. január 1-jétől jelentős mértékben változtak. Ezen változások különösen érintik a lakás, lakóház értékesítésből származó adóköteles jövedelem meghatározásának szabályait. A következőkben az adózók gyakori kérdéseire tekintettel, példák segítségével kerül bemutatásra a jövedelem meghatározásának menete a jogszabályi változások tükrében.

Tovább a cikkhez

CÉGALAPÍTÁS, MUNKAVÁLLALÁS, ADÓZÁS SZLOVÁKIÁBAN

Folytatjuk kitekintő sorozatunkat, melynek célja a szomszédos országok adórendszerének bemutatása. A médiából szinte naponta kapunk híreket Szlovákiáról, melyek néha bizony eléggé megtévesztően hangzanak, gyakran ellentmondást fedezhetnek fel bennük a szakértők. A magyar vállalkozók felkapnak egy-egy hírt, mely azután futótűzként terjed, de nem biztos, hogy az állítás teljes mértékében megfelel a valóságnak. Írásunkban szeretnénk tisztázni a félreértéseket, és ismertetni a tényeket. Bemutatjuk tehát Szlovákiát, sokat emlegetett, szomszédunkat – adózási, munkavállalási és cégalapítási megközelítésben. Itt olvasható másik írásunkban a részletesen tárgyaljuk a szlovák-magyar kettős adóztatási egyezményt is.

Tovább a cikkhez

SZLOVÁK-MAGYAR KETTŐS ADÓZTATÁSI EGYEZMÉNY ALKALMAZÁSA A GYAKORLATBAN

Szlovákia mind közelsége, mind az ott található magyar kisebbség, és nem utolsósorban a kedvező adórendszerére tekintettel oda települő harmadik országbeli és magyar vállalkozások miatt szoros kapcsolatban áll a magyar gazdasággal. Ráadásul 2004. május 1-je óta, amikor mindkét állam csatlakozott az Európai Unióhoz, mind a vállalkozások, mind a munkaerő számára csak kisebb akadályt jelent az államhatár. Így a két állam között ingázók száma megnőtt, és a határ közelében letelepedett vállalkozások is könnyebben és szívesebben nyújtanak szolgáltatásokat a másik államban. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok azonban az adózási viszonyok bonyolultabbá válását is feltétlenül magukkal hozzák. Hiszen egyértelmű, hogy egy csak belföldi gazdasági kapcsolatokkal bíró vállalkozás vagy magánszemély számára elegendő a belföldi adózással kapcsolatos szabályok részleges ismerete, sőt például egy munkáltatói adómegállapítást választó munkavállaló számára az ismeretek teljes hiánya is. Ezzel szemben a határon átnyúló adóügyek esetében érdemes tisztában lenni mindkét állam általános és a külföldiekre vonatkozó speciális adózási szabályaival, továbbá a két állam között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezménnyel, és esetlegesen a kapcsolódó más nemzetközi, például Európai Uniós szabályokkal. Az alábbi cikk a magyar-szlovák kapcsolatokban érintett adózók számára próbál a fenti jogszabályok megértéséhez segítséget nyújtani, különös súlyt fektetve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény előírásaira.

Tovább a cikkhez

A GOODWILL ELSZÁMOLÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Konszolidált kimutatásokról szóló sorozatunkban eddig áttekintettük a konszolidáció alapelveit, a főbb idetartozó fogalmakat, a mérleg és eredménykimutatás elkészítését, illetve egymás közötti tranzakciók elszámolását. Mindezt a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján tettük. Az eddig tárgyalt témák az IAS 27, „Konszolidált pénzügyi kimutatások és a leányvállalatokban lévő befektetések elszámolása” standard főbb előírásait ismertették. Itt a goodwill elszámolásának gyakorlatát ismertetjük.

Tovább a cikkhez

ÉRTÉKVESZTÉSEK ELSZÁMOLÁSA

Az év végi értékelés keretében az eszközök egyedi értékelése következtében értékvesztés elszámolására, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírására kerülhet sor. Mivel több olvasónkban felmerült az értékvesztések elszámolásával kapcsolatban számos kérdés, ezért az értékvesztés számviteli és társasági adóbeli elszámolását tekintjük át jelen írásunkban.

Tovább a cikkhez

MI A TEENDŐ, HA NYERT A PÁLYÁZATUNK? - A TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK ÉS AZ ELŐLEG IGÉNYLÉSÉNEK

Előző számunkban a pályázat és a költségvetés elkészítéséhez szükséges tudnivalókat foglaltuk össze. Most arról igyekszünk hasznos információkkal szolgálni, hogy milyen teendőink vannak a támogatási szerződés megkötéséig és hogyan igényeljünk előleget, majd hogyan is számoljunk el vele.

Tovább a cikkhez

FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYOK ÉS KÖZTERHEIK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA 2009

(táblázat)

Tovább a cikkhez

BE NEM JELENTETT ALKALMAZOTT FOGLALKOZTATÁSA MIATTI BÍRSÁG

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás szabályait ismételhetjük át az itt közölt jogesetben. A helyszíni ellenőrzés jegyzőkönyvének alá nem írása nem jelentette az együttműködési kötelezettség sérelmét, és nem bírságolható.

Tovább a cikkhez

FOGLALKOZÁSA: HÁZTARTÁSI MENEDZSER

Zeneművésznek készült, mérnök lett, ma pedig az egyik legnagyobb – Európában több székhellyel rendelkező – családi irányítású cég társtulajdonosa. Tevékenysége azonban nem szorosan köthető a vállalathoz, mégis ezer szállal kapcsolódik hozzá.

Tovább a cikkhez

TÉRMÓDOSÍTÓ ESZKÖZÖK AZ IRODAI TÉRBEN

Sokszor érezhetjük irodánkban tartózkodva, hogy valami zavar bennünket. Ezt gyakran az okozza, hogy rossz térarányú a helyiség. Építéssel természetesen mindez korrigálható, de apróbb fortélyokkal is látványos eredményt érhetünk el.

Tovább a cikkhez

KKV

Hogyan vegyük ki a pénzt a vállalkozásból?

Ajánljuk olvasóink figyelmébe Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Az én cégem, az én pénzem című most megjelent könyvét. Egy felmérés szerint – hiába élünk az internet világában – a vállalkozások nem mindig vannak a működésükre vonatkozó információk teljes birtokában – és ez előrelépésük egyik gátját is képezi. Választott témánk – a jövedelem kivétele – a vállalkozások lényegét érinti, hiszen a jövedelem-”termelés” a vállalkozás értelme. A pénzzel minden vállalkozónak foglalkoznia kell – ez különösen az a terület, amelyben nem hagyatkozhat csak a könyvelőre, adótanácsadóra.

Tovább a cikkhez