Lapszámok
2009 / 09

Tartalomjegyzék

2009 / 09 lapszám címlap képe

EGYÉB ADÓK

TÁRSASÁGI ADÓ VÁLTOZÁSOK 2009-2010

Az Országgyűlés június 29-én fogadta el a 2010-től hatályos adótörvény módosításokat, amelyeket a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény (Módtv.) tartalmaz. A cikk a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (társasági adótörvény) módosító előírásokat, változásokat mutatja be. A módosítások többsége 2010. január 1-jén lép hatályba, de egyes rendelkezések már a Módtv. kihirdetését követő naptól hatályossá válnak és a 2009. adóévre is alkalmazhatóak. A cikk a 2009-től és 2010-től hatályos változásokat külön-külön mutatja be.

Tovább a cikkhez

ADÓAMNESZTIA - MÓDOSÍTVA 2009. DECEMBER 31-IG

Az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény 276-277.§-ai amnesztiarendelkezéseket tartalmaztak az offshore cégekből származó jövedelmekre 2009. június 30-i jogvesztő határidőkkel. E határidőt meghosszabbították 2009. december 31-ig, és a módosítások 2009. január 1-re visszamenőleg alkalmazhatók.

Tovább a cikkhez

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAI 2010-RE

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2010. évre történő változásával kapcsolatos szabályok a 2009. évi LXXVII. törvényben kerültek kihirdetésre 2009. július 8-án (MK. 95. szám). A bemutatásra kerülő szabályok ismertetésénél fontos említést tenni arról is, hogy bizonyára még lesznek olyan változások, amelyek a 2010. évet érintik, tehát ezen írás a „mai állapotot” tükrözi.

Tovább a cikkhez

TB VÁLTOZÁSOK 2010

A Magyar Közlöny 2009. július 8-án megjelent számában került közzétételre a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény. A hivatkozott törvény magában foglalja a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.), az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban:Flt) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) módosítását is.

Tovább a cikkhez

TÁPPÉNZ- ÉS GYED VÁLTOZÁSOK

Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény szerint a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozóan a változások a következők:

Tovább a cikkhez

A MAGÁNNYUGDÍJAT ÉS A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK - 2009. JÚLIUS

Az Országgyűlés 2009. június 29-én fogadta el a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvényt (a továbbiakban: törvény), mely tartalmazza egyebek mellett a magányugdjpénztári rendszert érintő módosításokat is. A magánnyugdíjpénztári rendszer megerősítése érdekében olyan intézkedések megtétele vált indokolttá, amelyek a felhalmozott megtakarítások biztonságát növelik, valamint a megfelelő működést segítik elő. A javasolt intézkedések hatékony eszközt jelentenek a magánnyugdíjpénztári rendszer jelenlegi kockázatainak nagymértékű mérséklésére.

Tovább a cikkhez

ART. MÓDOSÍTÁSOK 2009

Az adóeljárási törvény a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény rendelkezései alapján nem csak 2010. január 1-jétől módosul, hanem több rendelkezés a törvény kihirdetésével hatályba lépett. Ezen túlmenően más törvények is módosítják 2009. II félévében az Art.-t. Ezek közül a legfontosabbak a következő módosítások, melyeket időrendben tartalmaz jelen cikk.

Tovább a cikkhez

33 TÖRVÉNY MÓDOSULT

A 2009. évi LXXVII. törvény összesen 33 törvényt módosított. Ezek egyszerű áttekintése elég nehézkes, ezért a kisebb módosításokkal érintett tőrvények tekintetében egy összeállítás készítettünk, nehogy elfeledjük azokat is figyelembe venni. Minden esetben megjegyzésre kerül egyúttal a törvény hatálybalépésének időpontja is, mert az az egész törvényen belül igen változó képet mutat.

Tovább a cikkhez

VAGYONADÓ DILEMMÁK ÉS TIPPEK

Sokakat érintő kérdéseket vet fel a vagyonadó problémája. A legfőbb dilemma, hogy van-e teendőnk - kell-e bevallást adnunk, kell-e adót fizetnünk - az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény alapján – annak fényében, hogy a releváns nyilatkozatok szerint a 2010-es (tavaszi, nyári?) parlamenti választások után összeülő Országgyűlés ezt az adót el fogja törölni. Úgy tűnik azonban akkor sem dőlhetünk hátra a karosszékben, ha ez feltétel bekövetkezik. A versenyfutás elindult, és a vagyonadó törvény lépéselőnyben van az ellenzőivel szemben: 2010. január 1-én hatályba lép, a választások utáni Országgyűlés pedig legkorábban majd csak 2010. júniusban ül össze – és nem is biztos, hogy éppen ezzel a napirenddel. Márpedig a köztes időben, azaz 2010. május 20-ig be kell nyújtani a vagyonadó bevallást, sőt a fizetendő adó első tételét is be kell fizetni. Az adózók ezen adókötelezettségeik teljesítését nem halaszthatják el az új Országgyűlésig – egyáltalán micsoda gondolat ez, az Art. az adókötelezettségek és a szankciók alóli mentesülésre, a mulasztás igazolására nem ismer ilyen indokot. Legfeljebb egy adóamnesztiával lesz majd orvosolható a születőben levő problémahalmaz. Nézzük, mi a jogi helyzet, annál is inkább, mert a törvényben előírt bevallási és adófizetési határidők több kérdést is felvetnek.

Tovább a cikkhez

MÁR ELÉRHETŐ A 2009. ÉVRE VONATKOZÓ eNYENYI

A gazdasági válság hatására megszűnő vállalkozások jogszerű megszüntetése során – mint azt „A NYENYI adatszolgáltatás speciális szabályai a vállalkozások évközi megszűnése esetén” című anyagunkban (Önadózó 2009. 9 szám) is felvázoltuk – indokolttá válhat a tárgyév közben is a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatás benyújtása.

Tovább a cikkhez

A LEPLEZETT ÉS A SZÍNLELT SZERZŐDÉSRŐL, VALAMINT A NEM RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁSRÓL

A magyar társadalom, a közelmúlt politikai csatározásai folytán az egyes közszereplők offshore cégeikkel kapcsolatosan felmerült vélt vagy valós pénzügyi anomáliák publikációjának következtében, már megismerhette a címben szereplő adózási fogalmakat. A politikai élet csatározásai kiváló apropót jelentenek a témakör tárgyalásához, megjegyezve azt, hogy a tárgyalt jogsértések mindennapos előfordulással vannak jelen hazánk gazdasági életében. Szeretnék egy világos, közérthető, példákkal magyarázatot adni az említett fogalmakról, mivel tapasztalataim szerint az adózók nem kezelik teljes biztonsággal a témakört. Az általam említett példák megítélése vitathatott, mivel az életszerűség érdekében a napi ellenőrzési gyakorlatból emeltem be őket a cikkbe. Remélem, hogy a következőkben kifejtett érvrendszert fel tudják használni egy esetleges jogalap nélküli adóhatósági megállapítás jogorvoslati eljárásában, illetve átgondolják az egyes „szerződéses” kapcsolataikat a következők tükrében.

Tovább a cikkhez

A LEPLEZETT ÉS A SZÍNLELT SZERZŐDÉSRŐL, VALAMINT A NEM RENDELTETÉSSZERŰ JOGGYAKORLÁSRÓL

A magyar társadalom, a közelmúlt politikai csatározásai folytán az egyes közszereplők offshore cégeikkel kapcsolatosan felmerült vélt vagy valós pénzügyi anomáliák publikációjának következtében, már megismerhette a címben szereplő adózási fogalmakat. A politikai élet csatározásai kiváló apropót jelentenek a témakör tárgyalásához, megjegyezve azt, hogy a tárgyalt jogsértések mindennapos előfordulással vannak jelen hazánk gazdasági életében. Szeretnék egy világos, közérthető, példákkal magyarázatot adni az említett fogalmakról, mivel tapasztalataim szerint az adózók nem kezelik teljes biztonsággal a témakört. Az általam említett példák megítélése vitathatott, mivel az életszerűség érdekében a napi ellenőrzési gyakorlatból emeltem be őket a cikkbe. Remélem, hogy a következőkben kifejtett érvrendszert fel tudják használni egy esetleges jogalap nélküli adóhatósági megállapítás jogorvoslati eljárásában, illetve átgondolják az egyes „szerződéses” kapcsolataikat a következők tükrében.

Tovább a cikkhez

KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS, ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELSZÁMOLÁSOK

Egy konkrét példán bemutatjuk a külföldi kiküldetés napidíjának és dologi kiadásainak szja és járulék elszámolását, és kontírozását egy vállalkozásban.

Tovább a cikkhez

INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉS ADÓZÁSA – TELJES JOGBIZONYTALANSÁGBAN

A teljes bizonytalanságot arra az esetre értem, amikor egy magánszemély a befektetési céllal megvásárolt ingatlant haszonnal adja el, az ügyleten nyereséget realizál. Az ingatlant haszonszerzés céljából vette – az eladással ezt a célját teljesíti. Jellemezhetjük ezt az üzletszerűség fogalmával is. Ebben az esetben mi a meghatározó az adózásban: az ügylet tárgya, nevezetesen, hogy ingatlant ad el (25% adókulcs) - vagy az eladó szubjektív szándéka, a nyereség elérésére irányuló „tevékenysége” (36%-os adókulcs). Ez a kérdés.

Tovább a cikkhez

FIKTÍV GÁZOLAJ SZÁMLÁK

Írásunkban egy régi tananyagot veszünk át újra: a számlát akkor tekinthetjük hitelesnek, ha minden adata helytálló. Bármelyik feltüntetett adat valótlansága megdöntheti a számla hitelességét, akkor pedig a feltétel teljesítése hiányában az adó-visszaigénylés jogosulatlan. A gázolaj kitüntetett termékkör abban az értelemben, hogy egy meglehetősen széles alanyi kör számára lehetőséget biztosítanak a jogszabályok a termék jövedéki adója egy részének vagy egészének visszaigénylésére.

Tovább a cikkhez

EGY AB HATÁROZAT MARGÓJÁRA

A kihirdetése óta eltelt rövid idő alatt mind a nyomtatott sajtóban, mind pedig különböző internetes szakmai oldalakon nagy publicitást kapott az Alkotmánybíróság 73/2009. (VII.10.) AB határozata (kihirdetve a Magyar Közlöny 2009. évi 96. számában, alkotmánybírósági ügyszáma: 16/B/2008). Azonban a járuléktartozások méltányossági keretek közötti kezelésének hagyományos korlátját – kihirdetése napjával - megszüntető döntés bemutatása, elemzése az említett fórumokon alapvetően egyoldalúnak mondható. Alábbiakban a kétségkívül jelentősnek nevezhető alkotmánybírósági döntést nemcsak a járuléktartozások mérséklésére, elengedésére vonatkozó „történeti” kitekintéssel együtt, hanem egyéb – jelesül nyugdíjjogi – következményei fényében is elemezzük.

Tovább a cikkhez

KÖNYVELŐIRODÁK MAGYARORSZÁGON

500 lelkes faluban lehet-e több mint 100 vállalkozást könyvelni? Beszélgetőtársam Veinperlné Gulyás Zsuzsanna irodavezető, aki ügyvezetőként is irányítja a kis településen működő társaságot. Porva egy ezer éves, 500 lelkes település a Bakonyban, a Zirci Kistérségben, ahol igazán nyugodt környezetben dolgozhatnak. A falu nevét már egy 1086-os keltezésű oklevél is említi, valódi ősi fészek. A Mérleg 1999 Kft, épp tíz évvel ezelőtt alakult, a korábban egyéni vállalkozóként végzett könyvelési szolgáltatást társaságként folytatták. Az ügyvezető könyvvizsgálóként is tevékenykedik.

Tovább a cikkhez

A GYŐZTES KÖNYVELŐ

A könyvelők lelkiismeretesen dolgoznak, de mi kell ahhoz, hogy igazán sikeresek legyenek?

Tovább a cikkhez

ONLINE LEHETŐSÉGEK KÖNYVELŐ IRODÁKNAK

Mint minden szakmában, így a könyvelőiben is, rengeteg olyan kihasználatlan online lehetőség van, melyek a munkamenetet hatékonyabbá és egyszerűbbé tehetnék. Az RG Stúdió, kifejezetten könyvelők számára összeállított csomagjai komplett és kedvezményes megoldásokat jelentenek. Természetesen egy jól megtervezett honlap- és hírlevél rendszer sem jelenti, hogy feltaláltuk a mindent gyógyító csodaszert, „csupán” a munkafolyamatok egy jelentősebb szegmensének a hatékonyabbá tételét segíti elő.

Tovább a cikkhez

AZ INGATLAN MEGSZERZÉSÉRE FORDÍTOTT ÖSSZEG

Az ismertetésre kerülő jogesetben a jogvita tárgyát az képezte, hogy az ingatlan megszerzésére fordított összeg megállapítható-e és ha igen, úgy az pontosan mekkora mértékű. A bíróság az Szja.tv. 62.§-a egyes rendelkezéseinek értelmezésével alakította ki álláspontját abban a kérdésben, hogy az ingatlan átruházás adójának megállapításakor mikor alkalmazható a 75%-os szabály.

Tovább a cikkhez

JOG

Könyvelők kártérítési felelőssége

Érdekesnek ígérkezik az a konferencia, amelyet Győztes könyvelő címmel Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna és az adónavigátor.hu csapata szervez. A címe kissé marketinges, de ez ne riasszon el senkit – ez manapság már kötelező penzum, szakmai berkekben is.
A témák jók, a részvételi díj elviselhető, – nézzük, mire számíthatunk.

Tovább a cikkhez

2009 / 09 lapszám címlap képe

Önadózó újság havonta 64 oldalon: szerzőink a legjobb szakemberek, az adóigazgatás és a gyakorlat világából. Témáink átfogják az ügyvitel teljes területét: adó - tb. - számvitel - munkaügyek. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok elektronikusan is elérhetők. Az újság minden hónap 1. napján jelenik meg, és az előfizetők részére a Magyar Posta Hírlapüzletág kézbesíti.

A tartalmakat lapunk előfizetői regisztráció, vagy belépés után érhetik el.