Lapszámok
2010 / 11

Tartalomjegyzék

2010 / 11 lapszám címlap képe

ÁFA

HOGYAN TÁMOGASSUK AZ ISZAPKÁROSULTAKAT?

Október 4-én gátszakadás volt a Magyar Alumínium ajkai timföldgyárának vörösiszap-tárolójánál. A katasztrófában kilencen haltak meg, 120-an megsebesültek. Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések és lakói súlyos károkat szenvedtek. Az erősen lúgos szennyeződés a Torna patakon és a Marcal folyón keresztül felhígulva a Dunába jutott. A Torna és a Marcal teljes élővilága elpusztult. A Kormány a 245/2010. (X. 6.) Korm. rendeletében veszélyhelyzet hirdetett ki. Az Önadózó újság kiadója 50.000,-Ft-ot utalt a Magyar Kármentő Alap számlájára – ezen túl azzal is próbálunk segíteni, hogy összefoglaltuk a támogatásra, adományozásra vonatkozó adó- és illetékszabályokat. Kérjük olvasóinkat, hogy lehetőségeik szerint pénzbeli és más adományaikkal segítsék a károsultakat.

Tovább a cikkhez

FIKTÍV SZÁMLA, MINT JÖVEDELEM DOPPING

Az adóhatósági megállapítások jelentőstős része származik az úgynevezett fiktív számlák befogadásából, a bennük felszámított adó levonásának, visszaigénylésének elutasításából, továbbá a szabálytalan költségelszámolás megállapításából. E számlákból eredő elmarasztaló megállapítás esetén az adóhatóság rendszerint 50% bírságot szab ki, de 2009-től (február 1.) kezdődően 75% bírság kiszabására is lehetősége van, pontosabban kötelező a 75% bírság kiszabása fiktív számlán alapuló megállapítás esetén. A bírság rendre a céget, mint jogi személyt terheli. Viszont a bírság kiszabásával nem ér véget az ügy, mivel ha a hatóság észleli a bűncselekmény alapos gyanúját, akkor feljelentést kell tennie a Vámhatóság, illetve bizonyos esetekben a rendőrség felé, akik az adójogi felelősségen túlmenően, a személyes, büntetőjogi felelőséget is megállapítják az ügyben. Ez már az ügyvezetőt illetve a fiktív események kidolgozásában résztvevő személyeket terheli és az elkövetőket ténylegesen letöltendő, vagy felfüggesztett szabadságvesztés is fenyegeti.

Tovább a cikkhez

AZ ÁFA ARÁNYOSÍTÁSA, BEVALLÁSA ÉS KÖNYVELÉSE

Írásunkban bemutatjuk az arányosítás könnyen kialakítható struktúráját.

Tovább a cikkhez

SZÁMLÁZÓ PROGRAM VÁLTOZÁSOK - ÉS KÉRDÉSEK

Újabb mizéria van kialakulóban, ezúttal nem egy jogszabály megjelenése, hanem megszűnése az ok. A nemzetgazdasági miniszter rendelete szeptember 27-ével hatályon kívül helyezte azt a rendelkezést, amely szerint "A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető, és eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható." Eddig a hír és ami ebből levezethető következtetés, hogy egyértelműen megszűnt mindenféle példány-sorszámozási és példányszám feltüntetési kötelezettség a számítógépes számlákon. A számlapéldányok hiánytalan elszámolásának ezentúl nem feltétele ezek feltüntetése. A szigorú számadásnak sem feltétele ez.

Tovább a cikkhez

TAO

AZ ADÓELŐLEG MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELEMRŐL AZ ÉVKÖZI ADÓMÉRTÉK VÁLTOZÁS APROPÓJÁN

Az Art. 14.§-a az adókötelezettség részének rendeli az adóelőleg megállapítását és megfizetését. Az adóeljárási törvény 42.§-a kimondja, hogy az adóelőleg megállapítását az adózó önadózás útján teljesíti. Tekintve, hogy a cikk megjelenésekor már a harmadik negyedéves kötelezettségek fizetési határideje eltelt, ezért a szerző csak az év utolsó előlegének megállapítását elemzi.

Tovább a cikkhez

ELLENŐRZÖTT KÜLFÖLDI TÁRSASÁG ADÓZÁSI SZABÁLYAI A GYAKORLATBAN. PÉLDÁK ÉS MAGYARÁZATOK

Az ellenőrzött külföldi társaság fogalma 2010-től lényegesen megváltozott. Erről a lap áprilisi számában jelent meg ismertetés. Olvasói kérésre e cikkhez kapcsolódva (az érthetőség végett részben az abban foglaltakat ismételve) példákon keresztül mutatjuk be mit is jelent az új fogalom, illetve, hogyan kell eljárni a társaságoknak az adókötelezettség megállapításakor, ha ellenőrzött külföldi társaságban van részesedésük, vagy gazdasági kapcsolatban vannak ilyen társasággal. Először nézzünk példákat arra, hogy mikor lehet egy külföldi illetőségű nem magánszemély ellenőrzött külföldi társaság.

Tovább a cikkhez

TÁRSASÁGI ADÓKÖTELEZETTSÉG A KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁSBAN RÉSZTVEVŐKNÉL

A cikk a kedvezményezett átalakulásban résztvevő jogelőd és jogutód társasági adóalany adókötelezettségét foglalja össze, példákkal kitérve arra, hogy egy átalakulás mikor minősülhet kedvezményezettnek és mikor nem. A cikknek az ad aktualitást, hogy 2010-től két változás is történt a szabályozásban, amelyre külön felhívom majd a figyelmet.

Tovább a cikkhez

A MENEDZSMENTDÍJAK ÉS KOMPLEX SZOLGÁLTATÁSOK KEZELÉSE A TRANSZFERÁRAZÁSBAN III.

Írásunk célja a transzferárazás menedzsment díjakhoz kapcsolódó kérdéseinek feltérképezése, más adókockázatokkal való összefüggéseinek vizsgálata, és a menedzsment szolgáltatások szokásos piaci árának meghatározására alkalmazható módszerek bemutatása szerződéstípusonként. A szeptemberi számunkban megkezdett írást folytatjuk.

Tovább a cikkhez

SZÁMVITEL

TŐKEKIVONÁSSAL MEGVALÓSULÓ TŐKELESZÁLLÍTÁS SZÁMVITELI ÉS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Előző lapszámainkban a saját tőke védelmére vonatkozó cégjogi szabályokkal és ezek számviteli, adózási elszámolásával foglalakoztunk. Jelen írásunk a tőkeleszállítással megvalósuló tőkekivonás feltételeit, számviteli és adózási szabályait ismerteti.

Tovább a cikkhez

GAZDASÁGI VEZETŐK ÉS KÖNYVELŐK KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

Előfizetőink részére októberben tartottuk online konzultációnkat a könyvelői felelősség tárgykörében. A felvetett kérdések általánosítható tanulságait foglaljuk össze, az alábbi témakörökben: A könyvelő iroda szervezeti formája * A felelősségbiztosítás kérdés * Új ügyfél, félbehagyott könyveléssel * Gazdasági vezetők kártérítési felelőssége * A munkaviszonyban álló alkalmazottak kártérítési felelőssége * Felelősség az adóhiányért * Felelősség az áfa bevallásért * Kártérítési igények elévülése

Tovább a cikkhez

NEGATÍV PÉNZTÁREGYENLEG MÁRPEDIG NINCS – AVAGY MÉGIS?

Ugye eddig úgy tudtuk, hogy negatív pénztáregyenleg elméletileg – a matematika, a fizika és a való világ szabályai szerint - nincs, ilyen nem létezik. Nos az adóellenőrzésben előállhat a negatív pénztáregyenleg - nagyon is valóságosan. Hogyan s miként? Milyen következményekkel? Bemutatjuk.

Tovább a cikkhez

SZJA

A KÁROSULTAK TÁMOGATÁSÁNAK ÁFA ÉS TÁRSASÁGI ADÓ KÉRDÉSEI

A Kármentő Alapról szóló 252/2010 (X.21.) Kormányrendelet 5.§ (4) bekezdése alapján, ha egy gazdasági társaság pénzbeli támogatást utal a Magyar Kármentő Alap számlájára, az közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül, így igazolás nélkül is elszámolhatóak a társasági adóban költségként.

Tovább a cikkhez

A KÁROSULTAKRA ÉS A TÁMOGATÓ MAGÁNSZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ SZJA RENDELKEZÉSEK

Az Szja törvény alapján a katasztrófa esetén a károsult magánszemélynek nyújtott segély és támogatás e magánszemély adómentes bevétele, és mint ilyent bevallania sem kell. A kármentésben résztvevők ellátása is adómentességet élvez. Az önálló tevékenységet folytatók és az egyéni vállalkozók által természetben nyújtott támogatás, eszközátadás, szolgáltatás-nyújtás értékével nem kell a bevételt megnövelni. Az egyéni vállalkozó az által nyújtott közcélú adományt költségként nem számolhatja el – így szól a törvény.

Tovább a cikkhez

MI MARADT A TEVÉKENYSÉGRE JELLEMZŐ KERESETBŐL?

Oly sok harc és viszontagság után úgy tűnik, ezzel a kérdéssel nem kell foglalkoznunk. Bár el nem fogadott törvényjavaslatokat nem szoktunk elemezni, most ezt kell tennünk: a benyújtott 2011 évi adótörvény-javaslat szerint jövőre ez a bosszantó intézmény megszűnik, 2010-re pedig egy átmeneti rendelkezés talányosan ugyan, de azt mondja, hogy nem kell alkalmazni. Kedves szerzőnk, Lepsényi Mária kérésünkre kidolgozta, hogy milyen lenne az életünk a tevékenységre jellemző keresettel – ha életben maradt volna. Induljunk ki abból hogy ez a kérdés le fog kerülni a napirendről – azonban biztos, ami a biztos alapon – még bármi megtörténhet – a tevékenységre jellemző kereset részletes szabályait taglaló írást előfizetőink a www.onadozo.hu oldalon olvashatják.

Tovább a cikkhez

EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG SZÜNETELTETÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE, EGYÉNI CÉGEK ADÓZÁSI KÉRDÉSEI

A 2010. évtől bevezetett új rendelkezéssel - nevezetesen azzal, hogy az egyéni vállalkozó a tevékenységét szüneteltetheti – sok egyéni vállalkozó élt. E gazdasági döntésnek számos oka lehetett, legtöbb talán a gazdasági környezet volt. Ugyancsak kedvező változás az is a 2010. évtől, hogy az egyéni vállalkozó dönthet úgy, hogy egyéni cégként működik tovább mint társas vállalkozás. Az eltelt 10 hónap alatt számos olyan kérdés merült fel, amelyek több esetben bizonytalanságot okoztak a gyakorlatban. Ezen írás célja az, hogy az eddig felmerült gyakori kérdések és problémák alapján összefoglalja a fontosabb tudnivalókat.

Tovább a cikkhez

JÁRULÉKOK, TB

HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK UTÁN: POLGÁRMESTEREK ÖREGSÉGI NYUGDÍJA ÉS KÖZSZOLGÁLATI JÁRADÉKA

A 2010. áprilisi országgyűlési képviselőválasztások kapcsán lapunk májusi számában bemutattuk a képviselőjelöltekre, a megválasztott országgyűlési képviselőkre, valamint a leköszönő Parlament újra nem választott tagjaira vonatkozó speciális társadalombiztosítási előírásokat. Most – az október 3-ai önkormányzati választások apropóján – egy jóval szélesebb körben érdeklődésre számot tartó speciális társadalombiztosítási kérdéskört ismertetünk: a polgármesterek öregségi nyugdíjának és közszolgálati járadékának szabályait.

Tovább a cikkhez

EGYÉB ADÓK

A KÁROSULTAKAT, ILLETVE KÁRMENTŐKET ILLETŐ ILLETÉKMENTESSÉGEK

Azt elmondhatjuk, hogy az Illetéktörvényünk sincs igazán felkészülve az ipari katasztrófák következményeinek kezelésére. Van ugyan olyan illeték-kedvezmény, amely a katasztrófa miatt illeti meg a vagyonszerzőt, de ez csak természeti katasztrófákra vonatkozik. Illetékben is az a kérdés tehát, hogy a vörösiszap természeti – vagy ipari katasztrófa-e? Összefoglaljuk a jelenleg élő és igénybe vehető illetékmentességeket, amelyek részben érintik a támogatókat is.

Tovább a cikkhez

INNOVÁCIÓS JÁRULÉK-KÖTELEZETTSÉG 2010

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (a továbbiakban: Innotv.) alapján innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli – a 2005. január 1-jétől hatályos besorolás szerint – a közép- és nagyvállalkozásokat. Az Alap egyik bevételi forrását képezi ugyanis az Innotv. 3. §-ában meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék). Ismertetjük ezen adókötelezettség szakszerű teljesítésének rendjét.

Tovább a cikkhez

ART

ELŐZETES A 2011 ÉVRE VÁRHATÓ ADÓVÁLTOZÁSOKRÓL

Egy oldalban röviden összefoglaljuk a 2011 évre várható főbb adóváltozásokat, az Országgyűlés honlapjáról letölthető T/1376. számú törvényjavaslat alapján. Ez értelemszerűen még változhat, de információtartalma miatt már most is értékes lehet. A részletes ismertetésre úgyis visszatérünk majd, a törvények elfogadását követően.

Tovább a cikkhez

HÁROMSZINTŰ ADÓHATÓSÁG OKTÓBER 1-JÉTŐL

2010. október 1-jétől módosultak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletnek (továbbiakban: APEH Korm. rendelet) az állami adóhatóság szervezeti struktúráját meghatározó rendelkezései. Az új szervezeti forma célja a regionális szerveződés előnyeinek megőrzése mellett a feladatoknak arra a szintre történő telepítése, ahol azok ellátása a leghatékonyabban biztosítható, azaz az adóztatással összefüggő operatív feladatok adózók közelében, helyi szinten történő megvalósítása. Az aktuális változásokat ismertetjük.

Tovább a cikkhez

AZ ELLENŐRZÉS SORÁN FELHASZNÁLHATÓ BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK II. RÉSZ

Az elmúlt évek vagyongyarapodási vizsgálatainak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az adózók egy része nem rendelkezik információval arról, hogy milyen bizonyítási eszközök állnak rendelkezésére annak érdekében, hogy állításait alá tudja támasztani. Jelen cikk a felhasználható bizonyítási eszközöket és módokat kívánja részletesen megismertetni.

Tovább a cikkhez

A TELEPHELY BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE

Az Art. kötelezi a céget arra, hogy telephelyét az állami adóhatósághoz bejelentse. 2007. augusztus 31-ig ezen kötelezettségének a gazdasági társaság a cégbíróságon keresztül tehetett eleget. A Ctv. 2007. szeptember 1-től nem teszi kötelezővé a telephely cégbíróság felé történő bejelentését, így ettől az időponttól kezdve a társaságok közvetlenül az adóhatóság felé is bejelenthetik telephelyüket. A közölt jogesetben az adóhatóság mulasztási bírsággal sújtotta az adózót, mivel telephelyét nem jelentette be határidőben a cégbíróság felé. A bíróság a keresettel támadott határozatot hatályon kívül helyezte.

Tovább a cikkhez

MUNKAJOG

A LETILTOTT MUNKABÉR KIFIZETÉSE

Ha az általunk foglalkoztatott munkavállaló tartozásának végrehajtása iránt a bíróság vagy a végrehajtó a munkavállaló munkabérének letiltásáról rendelkezik, a munkabérből történő levonásért a felelősség a törvény alapján a munkáltatót terheli. Ez adott esetben nem kis terhet ró a munkáltatóra, így például ha a munkavállaló munkabérének végrehajtás alá vonható része nem fedezi a különböző jogosultak részére teljesítendő követelések összegét. Ez esetben a munkáltatónak nemcsak a levonás mértékére vonatkozó szabályokkal kell tisztában lennie, de a levonási sorrendet is ismernie kell annak érdekében, hogy havonta a törvényi előírásoknak megfelelően tudja meghatározni és megfizetni az egyes jogosultak részére teljesítendő összegeket.

Tovább a cikkhez

JOG

A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS BÍRÓSÁGI SZAKÁNAK GYAKORLATI KÉRDÉSEI IV.

A cikk I-III. részeiben az eljárás megindítása, a bizonyítási eljárás és a bírósági döntés meghozatalával foglalkoztam. A folytatásban rátérek a felszámoló által irányított, a bíróság által lényegében csak ellenőrzött tényleges felszámolás periódusára, a hitelező(k) teendőire és az adós kötelezettségeire.

Tovább a cikkhez

2010 / 11 lapszám címlap képe

Önadózó újság havonta 64 oldalon: szerzőink a legjobb szakemberek, az adóigazgatás és a gyakorlat világából. Témáink átfogják az ügyvitel teljes területét: adó - tb. - számvitel - munkaügyek. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok elektronikusan is elérhetők. Az újság minden hónap 1. napján jelenik meg, és az előfizetők részére a Magyar Posta Hírlapüzletág kézbesíti.

A tartalmakat lapunk előfizetői regisztráció, vagy belépés után érhetik el.