Lapszámok
2012 / 11
Tartalomjegyzék
ÁFA
- Kezesi és egyetemleges felelősség az áfában
-
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény az adófizetési kötelezettség egyéb eseteként tárgyalja a kezesi felelősség, illetve az egyetemleges felelősség alapján keletkező adófizetési kötelezettséget (a 150-152. §). Ez azonban csak akkor állhat be, ha az adófizetésre egyébként kötelezett értékesítő, illetve szolgáltatást nyújtó fél nem teljesíti adófizetési kötelezettségét, és ennek az az oka, hogy a vevője, vagy a szolgáltatást igénybevevője az ügylet ellenértékét nem, vagy nem fizetőeszközben teljesítette részére. Természetesen azon adóalanyok esetében nem fordulhat elő, akik a szállítójuknak áfával számítottan időben megfizették kötelezettségüket. Ezen rendelkezés abból a feltevésből indul ki, hogy ha a teljesítésre kötelezettnek nem fizetik meg az ügylet ellenértéket, akkor indokoltnak látszik azon tény elfogadása, hogy neki ezért nincs pénzeszköze az adófizetési kötelezettségének a teljesítésére, és ennek okozója a nem fizető vevő, akit így mögöttes felelősként a partnere helyett az adó megfizetésére kötelez a törvény, illetve a törvény felhatalmazása alapján az adóhatóság.
- Árengedmények kezelése az Áfa törvény tükrében
-
A 2008.-tól hatályba lépett áfa törvényünk jelentős bizonytalanságot okoz az adóalanyok sokaságának az árengedményből származó adóalap meghatározása során. Korábban a „boldog békeidőben” a jogszabályunk egyszerű rendelkezést tartalmazott. A rendelkezés értelmében az árengedménnyel lehetett az adóalapot csökkenteni, kivéve kapcsolt vállalkozások között, akkor, ha az ellenérték a forgalmi értékhez képest jelentősen csökkent az árengedmény hatására. 2008.-tól jelentősen bonyolódott a szabályozás, és napjainkra ott tartunk ezen mondhatni egyszerű kérdéskörben, hogy szakember nem mer felelősen nyilatkozni. A magyar joganyag bonyolultsága abból származik, hogy részben/egészben (megítélés kérdése) átvételre került a HÉA irányelv rendelkezése, másrészt az utólagos árengedmények egyedi, nemzeti szabályozását lehetővé teszi az irányelv.
TAO
- Konferencia Kalauz – Társasági adó
-
1. Termőföldből átminősített ingatlanhoz kapcsolódó korrekciók (2012.) 2. Osztalék 2012 * Ki nem fizetett osztalék elengedése *
3. K+F tevékenység kedvezménye 2012 * Saját tevékenységi körben végzett kutatás * Frascati Kézikönyv * K+F bérköltség kedvezménye 4. Elhatárolt veszteség leírása 2012 * Veszteségleírás megengedett mértéke * Jogutód veszteség leírási lehetősége * Veszteségleírás cégfelvásárlás esetén
SZÁMVITEL
- Folyamatos teljesítésű szolgáltatások számviteli elszámolása az üzleti év végén
-
Folyamatos teljesítésű, illetve a határozott időszaki elszámolású szolgáltatások esetében év végén mi a könyvelési megoldás? Az év végi időszakra jutó folyamatos teljesítésű (határozott időszaki elszámolású) szolgáltatások Áfa törvény 58. §-a szerinti teljesítési időpontja a fizetési határidő. A 2012. év végi időszakra vonatkozó számlák esetében a fizetési határidő 2013. évre esik. A számlák egy részénél a kiállítás időpontja 2012. év, más részénél 2013. év. Hogyan alakul az elszámolás, ha a társaság 2013. évtől az áfában a pénzforgalmi elszámolást választja.
- Adott/kapott engedmények számviteli elszámolása
-
A szerződés szerinti teljesítéssel egyidejűleg adott/kapott engedmény * Utólag adott/kapott engedmények elszámolása * A szerződés szerinti teljesítéstől eltérő teljesítés * Szavatossági jog miatti engedmény * Forgalomhoz kapcsolódó utólag adott engedmények elszámolása * Fizetési határidőhöz kapcsolódó utólagos engedmények (skontó) elszámolása
SZJA
- Évvégi juttatások: éljen a lehetőségekkel, de kerülje el a buktatókat
-
Bár sokan már a 2013-as adótörvényekre figyelnek, érdemes azért egy kicsit belenéznünk az idei szabályokba is, hiszen az év végén adott béren kívüli juttatások komoly megtakarítást jelenthetnek a munkáltatónak. Ha azonban elkövetjük a gyakori hibák valamelyikét, akkor bizony keserű ráfizetés lehet a vége.
- Képzés és adózás - Az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzések adózási szabályai
-
Napjainkban a munkáltató fontos érdeke az, hogy munkavállaló naprakész, korszerű ismeretekkel rendelkezzen. Amennyiben ennek érdekében a munkáltató átvállalja teljes egészében vagy akár csak részben is a képzéssel kapcsolatosan felmerülő költségeket, akkor ez a magánszemélynél adott esetben jövedelmet jelent, hiszen nem kell megfizetnie a képzéssel kapcsolatos kiadásokat. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (továbbiakban: Szja tv. ) eltérően rendelkezik az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzés adókötelezettségéről.
- Egészségügyi szolgáltatásokhoz és juttatásokhoz kapcsolódó szja szabályok
-
Az egészég a legfontosabb halljuk gyakran a mondást, amely már szinte közhelyszámba megy. Az egészségügyi, és rekreációs szolgáltatások azonban sokba kerülhetnek, ezért jelentős összegeket megtakaríthatunk, ha kihasználjuk a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos rendelkezéseiben rejlő lehetőségeket.
JÁRULÉKOK, TB
- Pénzbeli ellátásokat érintő változások: a határidő számítás, és az előleg
-
A Magyary Zoltán egyszerűsítési program keretében 2012. július 1-jétől az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival, és a baleseti táppénz elbírálásával, megállapításával kapcsolatos ügyintézési határidő megváltozott. A változtatás célja, hogy a biztosítottak betegség, baleset esetén, minél előbb hozzájussanak az ellátásokhoz. Az ügyintézési határidő csökkentésével párhuzamosan az ügyfelek ellátatlanságának megelőzése érdekében az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény bevezette az előleg intézményét is.
EGYÉB ADÓK
- A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
-
Az Országgyűlés 2012. október 1-jén elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt, amely megjelent a Magyar Közlöny 136. számában. A törvény célja a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása. Kiemeljük, hogy 2012. december 1-től már választható és alkalmazható a tételes adó, illetve december 1-től már be lehet jelentkezni a kisvállalati adó alá is, amely 2013. január 1-től él. Írásunkban felkészítőként a törvény legfontosabb szabályait részletezzük.
- Szakképzési hozzájárulás változások – súlyszorzók
-
2012. szeptember 1-jétől több olyan szabály lépett hatályba, ami alapvetően befolyásolja a gyakorlati képzést szervező gazdálkodók szakképzési hozzájárulás kötelezettség megállapításával kapcsolatos eljárását. Változtak a szakképzési hozzájárulás teljesítésére vonatkozó szabályok és a tanulószerződéses tanulóval összefüggésben megállapított súlyszorzók
- Közvetített szolgáltatások, illetve „klasszikus” alvállalkozói teljesítek értéke az iparűzési adóban
-
(2012. október 1-jén hatályos szabályozás alapján) - A következőkben az iparűzési adóalap megállapításának kiinduló pontjául szolgáló nettó árbevétel-csökkentő tételek közül a számviteli törvénnyel azonos közvetített szolgáltatások értékét, illetve a „klasszikus” alvállalkozói teljesítések értékét mutatjuk be. Egyfelől a törvényi feltételrendszer részletes ismertetése révén az adótörvény és a számviteli törvény összefüggésein keresztül, másfelől gyakorlati jogesetek és példák szemléltetésével. A cikk a jogalkalmazás során született több bírósági ítéletre is kitér. Az elméleti ismereteknek gyakorlati elemekkel való ötvözése kellő támpontot nyújt az adózói kötelezettségek teljesítéséhez, illetve jogosultságok gyakorlásához.
- Csomagküldők - könyvkereskedők, kiadók környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos kötelezettségei
-
A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény 2012. évi változása miatt az érintettek megkönnyebbülve értesültek arról, hogy a csomagolás helyett a csomagolószer után kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni. Jelen írásunkban olyan körülményekre hívjuk fel a figyelmet, ami miatt a fenti termékkörben érintetteknek továbbra is keletkezhet termékdíj fizetési kötelezettsége.
ART
- Adótervek 2013-ra
-
Az Országgyűlésnek már benyújtott törvényjavaslat alapján ismertetjük a várható 2013. évi adóváltozásokat. Ez egy képlékeny anyag, sok helyen megváltozhat, mire a törvényjavaslatból Magyar Közlönyben kihirdetett törvény lesz. Mégis e közlésnek előzetesen van egy információs értéke, kiolvasható, hogy általánosságban milyen változásokra számíthatunk. A végleges törvényi változások ismertetésére követező számainkban kitérünk.
- Ismertető a pénzmosás elleni kötelezettségekről könyvelőknek
-
Ez a terület nem tartozik a kedvenc témáink közé. Szívünk szerint azt mondanánk, hogy oldja meg az állam a terrorizmus és pénzmosás elleni feladatait úgy, ahogy tudja, házon belül, vannak is erre kiváló intézményei. De hagyja békén ezzel a könyvelőket – ők bizonyosan nem igényelnének maguknak TEK-es hatásköröket. Mindazonáltal vélhetően a kérdés nem ilyen egyszerű, nemzetközi egyezmények, uniós kötelezettségek is léteznek a tárgyban. Így hát szomorú – de tény, hogy ilyen jellegű kötelezettségek terhelik mások mellett a könyvvizsgálókat, könyvviteli szolgáltatást végzőket, adótanácsadókat, adószakértőket is. Mi több, az ügyben illetékes felügyelő hatóságnak joga van helyszíni ellenőrzést végezni, bírságot kiszabni – érkeznek hírek, hogy esetenként élnek is ezzel, ezért írásunkban áttekintjük az aktuális szabályokat, az esetleges hiányosságok megszüntetése érdekében.
MUNKAJOG
- Bérpótlék szabályok az új Munka Törvénykönyvében
-
A vasárnapi pótlék * Munkaszüneti napi bérpótlék * Műszakpótlék – Éjszakai pótlék *
Túlórák * A rendkívüli munkáért járó szabadidő kiadása * Ügyeleti és készenléti pótlék * A bérpótlékok alapbéresítése * Tételes pótlékelszámolás helyett általány * Átmeneti szabályok - munkavállalói garanciák alapbéresítés és pótlék-általány esetén - Letiltás a munkabérből
-
Munkáltatóként egyre gyakrabban kell szembesülni azzal, hogy a munkavállaló munkabérét letiltás terheli. Amennyiben több letiltás érkezik, a munkáltató hibázási lehetősége annál nagyobb, hiszen a munkáltatót terheli a levonható munkabér összegének kiszámítási, levonási és átutalási, illetve kifizetési kötelezettsége. Felelőssége pedig nem csak a végrehajtást kérő felé, hanem a munkavállaló felé is fennáll a megfelelő foganatosítást illetően, ezért fontos tájékozódni a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket illetően.
JOG
- A kötelező versenyeztetés tiltása az önkormányzati vagyonba tartozó, nem lakás céljára szolgáló hely
-
Nehezen alakul ki szakmai megegyezés arról, hogy a bérbeadott – korábban állami tulajdonú – önkormányzati vagyonba tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek, éttermek) eladása esetén kötelező-e vagy ellenkezőleg: egyenesen kizárt a vevő versenytárgyaláson való kiválasztása, ha a helyiségnek bérlője van Az elmúlt év végéig hatályban volt szabályozás alapján a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság úgy foglalt állást, hogy a bérlőnek nem lehet olyan módon eladni a helyiséget, hogy a versenytárgyaláson az Önkormányzat által elfogadott áron a bérlőnek felkínálják a helyiséget elővásárlási jogának gyakorlására.
Önadózó újság havonta 64 oldalon: szerzőink a legjobb szakemberek, az adóigazgatás és a gyakorlat világából. Témáink átfogják az ügyvitel teljes területét: adó - tb. - számvitel - munkaügyek. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok elektronikusan is elérhetők. Az újság minden hónap 1. napján jelenik meg, és az előfizetők részére a Magyar Posta Hírlapüzletág kézbesíti.
A tartalmakat lapunk előfizetői regisztráció, vagy belépés után érhetik el.