Lapszámok
2026 / 04

Tartalomjegyzék

2026 / 04 lapszám címlap képe

AKTUÁLIS TÉMÁK

Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének társadalombiztosítási jogállása 1

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni aszerint, hogy a vezető tisztségviselő egyben tagja-e a gazdasági társaságnak vagy sem, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjére speciális szabályok vonatkoznak.

Tovább a cikkhez

A munkába járás költségtérítésével kapcsolatos kérdések és válaszok 4

Cikkünkben a munkába járás költségtérítésével kapcsolatosan a gyakorlatban felmerült kérdéseket, és megoldási lehetőségeket vizsgáljuk meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján, valamint a kapcsolódó bírósági jogeseteket is bemutatjuk.

Tovább a cikkhez

ÁFA

Behajthatatlan követelés jogcímén történő utólagos adóalap-csökkentés és adóvisszatérítés az áfában 9

Az általános forgalmi adóról szóló törvényben foglalt, az ún. „behajthatatlan követelésre” vonatkozó különös szabályok alapján az adóalanyoknak lehetőségük nyílik arra, hogy kiküszöböljék azokat az anyagi, pénzügyi veszteségeket, amelyek akkor merülnek fel, ha az általuk teljesített ügyletek adót is tartalmazó ellenértékének a megfizetését nem áll módjukban kikényszeríteni, illetve az ellentérték megfizetése egyéb okokból ellehetetlenül. A cikkben a fenti különös szabályok által behajthatatlan követelés jogcímén biztosított utólagos adóalap-csökkentéssel és kérelemre történő adóvisszatérítéssel foglalkozunk.

Tovább a cikkhez

TAO

A társasági adó bevallása csoportos társaságiadó-alanyok esetén 14

Rendszerint május az az időszak, amikor a társaságiadó-alanyok felkészülnek az éves elszámoló adóbevallás – 2025. adóévre vonatkozóan a 2529 jelű bevallás – elkészítésére. A csoportos társaságiadó-alanyok (tao csoportok) ugyanazon bevallási nyomtatványt alkalmazzák, mint az egyedi adóalanyok, esetükben ugyanakkor a társasági adó levezetésének és így a bevallás kitöltésének is vannak olyan sajátosságai, amelyekkel célszerű előzetesen tisztába kerülni. Jelen cikk ezeket a sajátosságokat igyekszik összefoglalni. (Cikkünk pdf formátumban letölthető alul a Kapcsolódó dokumentumokban, amely a cikk részét képező nyomtaqtvány-képeket is tartalmazza.)

Tovább a cikkhez

Értékcsökkenési leírás a társasági adóban 18

Közeleg a társasági adóbevallás benyújtásának határideje, amikor is az adózóknak célszerű áttekinteni, hogy mely adóalap-korrekciós tételekkel kell módosítaniuk az adózás előtti eredményüket. Az értékcsökkenési leíráshoz olyan korrekciós tételek kapcsolódnak, amelyet valamennyi adózónak, minden adóévben alkalmaznia kell. Az értékcsökkenési leírás összegének meghatározására számos részletszabályt találhatunk a Tao. tv-ben. Jelen írás célja, hogy a számviteli alapok rövid áttekintése után bemutassa az értékcsökkenési leírásra vonatkozó társasági adóbeli szabályokat.

Tovább a cikkhez

A KKV-szektor által alkalmazott gyakori korrekciós tételek, adókedvezmények - II. rész 26

Cikksorozatunk jelen, második részében folytatjuk – a társaságiadó-bevallásra való felkészülés jegyében – a KKV-szektorba tartozó adózói kör számára legfontosabb, leggyakoribb társaságiadóalap-korrekciós tételek, illetve adókedvezmények felelevenítését. Előző cikkünkben az adóalapot érintő módosító tételek közül foglalkoztunk az értékcsökkenéshez, követelésekhez kapcsolódó szabályokkal, a fejlesztési tartalék és a KKV-k beruházási adóalap-kedvezményével, az ingyenes juttatásokra és a veszteségelhatárolásra vonatkozó előírásokkal. Mostani írásunkban az adóalapot érintő előírások közül az elismert és nem elismert költségek körét tekintjük át, majd továbbmegyünk a számított adóból igénybevehető, a KKV-szektor számára legrelevánsabb adókedvezmények témakörére.

Tovább a cikkhez

SZÁMVITEL

Céltartalékok és függő tételek értékelése a KKV IFRS előírásai alapján 33

A KKV IFRS 21. szakasza a céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések elszámolására és értékelésére vonatkozó előírásokat szabályozza a kis- és középvállalkozások sajátos működési környezetére. A standard célja, hogy biztosítsa a pénzügyi kimutatások megbízható és valós összképét olyan kötelezettségek esetében is, amelyek időzítése vagy összege bizonytalan. A cikk bemutatja a céltartalékok elismerésének feltételeit, az értékelés alapelveit, a legjobb becslés módszertanát a standard előírásai alapján, valamint gyakorlati példákon keresztül a függő tételek elkülönítését a céltartalékoktól, a függő tételek értékelését és közzétételét.

Tovább a cikkhez

SZJA

A vendéglátó szektor új kedvezményei 39

Cikkünk – gyakorlati kérdéseket is megválaszolva – ismerteti az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I.30.) Korm.rendeletben (a továbbiakban: 10/2026. Korm.rendelet) bevezetett közteher kedvezményeket, illetve a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet (a továbbiakban: 44/2024. NGM rendelet) módosított szabályait.

Tovább a cikkhez

Munkavállalói részesedésjuttatás a technológiai szektorban 46

A technológiai szektorban működő startupok és innovatív cégek számára a dolgozók motiválása nem csupán HR-kérdés, hanem üzleti túlélési stratégia. A verseny globális és könyörtelen: nem elég jó ötlettel előállni, azt gyorsabban kell megvalósítani, mint bárki más. Ebben a környezetben a munkavállalói részesedésjuttatási programok – ESOP-ok (Employee Stock Ownership Plan) – kulcsszerepet játszanak a munkavállalók megtartásában és ösztönzésében. Írásunkban az előnyökre és hátrányokra egyaránt kiterjedően, átfogóan és a gyakorlat oldaláról mutatjuk be, hogy milyen adózási struktúrák és jogi lehetőségek állnak ma rendelkezésre Magyarországon az ESOP-ok bevezetéséhez.

Tovább a cikkhez

Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása és bevallása 50

Ingatlan átruházása esetén, ha az átruházásból jövedelem származik, akkor az átruházó magánszemélyt adókötelezettség terheli. Az ingatlan fogalmát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)  határozza meg, mely alapján ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, így a rajta álló épület (például lakóház, lakás, üdülő, irodaház, műhely, garázs), építmény, út, híd, stb. Nem minősül azonban ingatlannak a földterületen lévő, ún. lábon álló (betakarítatlan) termés, termény (például a lábon álló fát, erdőt)[1]. Ezért, ha az ingatlantulajdonos magánszemély a földterületén megtermelt terméket, terményt értékesíti, akkor az abból származó bevételére nem alkalmazhatja az ingatlan átruházásból származó jövedelem adózási szabályait, hanem az adókötelezettségeket a tevékenységére választott adózási módnak megfelelő kell teljesítenie. Jelen cikkben az ingatlan értékesítése utáni adókötelezettségek ismertetésére kerül sor.

Tovább a cikkhez

MUNKAJOG

Az egyszerűsített foglalkoztatás módosult szabályairól 57

Az egyszerű foglalkoztatás keretében létrejövő atipikus foglalkoztatás munkajogi, adózási és adminisztrációs szempontból is előnyös lehet. Jelen cikkünk bemutatja a hatályos szabályozási kereteket és a közelmúlt módosításait, melyek jelentős mértékben befolyásolták az egyszerűsített foglalkoztatáson, főleg a mezőgazdasági idénymunkán, illetve az alkalmi munkán belüli lehetőségeket.

Tovább a cikkhez

2026 / 04 lapszám címlap képe

Önadózó újság havonta 64 oldalon: szerzőink a legjobb szakemberek, az adóigazgatás és a gyakorlat világából. Témáink átfogják az ügyvitel teljes területét: adó - tb. - számvitel - munkaügyek. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok elektronikusan is elérhetők. Az újság minden hónap 1. napján jelenik meg, és az előfizetők részére a Magyar Posta Hírlapüzletág kézbesíti.

A tartalmakat lapunk előfizetői regisztráció, vagy belépés után érhetik el.