Az átalányadózás új szabályai 2022

Az átalányadózás új szabályai 2022

Címkék: adózás

Könyvünket azok figyelmébe ajánljuk, akik nem szeretik az adminisztrációt és a kiadásaikkal kapcsolatos számláikat sem gyűjtik hűségesen. Az átalányadó adminisztrációs szempontból előnyös lehet, ha a vállalkozás nem túl nagy méretű. Miután a Kata törvény 2021-től szigorodott, sokak számára az átalányadó a menekülési útvonal, amire évközben is át lehet térni. 2022-től pedig még kedvezőbbé vállt ez az adózási forma, mivel az átalányban megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes lesz.

  • Formátum: Könyv (nyomdai)
  • Kiadó: Szakkönyv.net Kft.
  • Kiadás éve: 2022
  • Szerző: Lepsényi Mária
  • Terjedelem: 103 oldal

Ár: 7 900 Ft
Előfizetői kedvezmény: 20%
Kedvezményes ár előfizetőknek: 6 320 Ft

Postaköltség: 570 Ft

  db  

Részletes leírás

2.1    Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok

Elöljáróban fontos megemlíteni, hogy az azonos tevékenységet folytatók közül azok, akik nyugdíjasként ún. „kiegészítő tevékenységet” folytatónak minősülnek, az Szja törvény szerint alacsonyabb költséghányadot érvényesíthetnek tekintettel arra, hogy rájuk speciális járulékfizetési szabályok vonatkoznak. Azaz attól függően lehet különböző mértékű elismert költséghányadot levonni a bevételből, hogy az egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak (nyugdíjasnak) minősül-e vagy sem.

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben oly módon változik, hogy a korábban alkalmazott költséghányad már nem illeti meg, a változás időpontjában az év első napjára visszamenőlegesen át kell térnie a tevékenységének megfelelő alacsonyabb költséghányad alkalmazására. Amely adóévben az egyéni vállalkozó az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, az adóévi összes bevételére még a magasabb költséghányadot alkalmazhatja.

A bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint. (Katásokra jellemzően ez a szabály fog vonatkozni, ha az átalányadót választják.)

A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenységet folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.

    1. Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009 (IX. 29.) kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
    2. A 3. pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét.

Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a 3. pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a 2. pontban említett tevékenység is szerepel a vállalkozói igazolványában, akkor az egész bevételére a 2. pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az 1. pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) százalék költséghányadot lehet érvényesíteni.

A számított jövedelem oldaláról megközelítve az 1. táblázat az eszmei költséghányaddal csökkentett bevételhányadot, másként fogalmazva: az „adóalap mértékét” tartalmazza.

 

A számított jövedelem

A tevékenység fajtája

nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál

kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál

a bevétel

Bármely tevékenység esetében

60 százaléka

75 százaléka

Az Szja törvényben taxatíve meghatározott tevékenység esetén

20 százaléka

25 százaléka

Kiskereskedőknél általában

13 százaléka

17 százaléka

Kiskereskedőknél az Szja törvényben meghatározott üzletek üzemeltetése esetén

7 százaléka

9 százaléka

1.táblázat

3.4    Áttérés a Katából átalányadóba

Aki a katából jön ki, az évközben jelenti be a T101/E nyomtatványon, hogy kata-alanyiságát megszünteti és ezzel egyidejűleg az átalányadózást választja.

Az Szja törvény hatálya alá történő áttéréskor az adózónak

vagyonleltárt kell készítenie az adóalanyisága megszűnésének adóévét követő első adóév első napjára     vonatkozóan minden olyan eszközről, amelyet a vállalkozói tevékenység keretében használni fog;

az adóalanyiság alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz után – ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég, egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatt szűnik meg – a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre mint beruházási költségre vetítve kell megállapítania;

veszteségéből az egyes adóévekre 20–20 százalékot, tört évben annak arányos részét elszámoltnak kell tekintenie.

A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni

 az Szja törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);

a vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára az Szja törvény szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;

a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyként lezárt adóévre az Szja törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).

Az egyéni vállalkozó nem veheti figyelembe költségként a jövedelem megállapításakor a vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az átalányadózás szabályai szerinti adózásra áttérést megelőző időszakra megfizetett katát és a 40 százalékos mértékű adót.

A kata szerinti adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó az Szja törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó a Szja törvény hatálya alatt kisvállalkozói kedvezményt, kisvállalkozói adókedvezményt érvényesített, fejlesztési tartalék vagy foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette a bevételét, akkor a kedvezmények végleges érvényesítésének szabályai a kata-alanyiság időszaka alatt is vonatkoznak rá.

A Kata tv. 2. 12. pontja szerint a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték minősül, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy nem bevétel 

az áthárított általános forgalmi adó,

az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),

az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,

az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,

jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kár miatt kapott kártérítés összege,

a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás,

5.2    Az őstermelők és a minimálbér

Fontos tudni, hogy 2021-ben a február 1-jén bevezetett minimálbér alkalmazható visszamenőlegesen is.

Az éves minimálbér fogalmának Szja törvénybeli egyértelmű meghatározására azért volt szükség, mert 2021-től számos rendelkezés (például a legkisebb őstermelők adómentessége, az átalányadózásra való jogosultság) alkalmazhatósága az éves minimálbér mértékéhez van kötve.

A minimálbér havi összege 2021. január 1-jén 161 000 Ft volt, és 2021. február 1-jén emelkedett 167 500 Ft-ra.

A minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet 1. §-a ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum alapján megállapított jogosultságok újbóli megállapítását vagy felülvizsgálatát írja elő, ami azt jelenti, hogy a magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni az őstermelői bevételi értékhatárok esetében is.

Őstermelők esetében ez a következőket jelenti:

Havi minimálbér: 167 400 Ft

Éves minimálbér: 2 008 800 Ft

Adómentes bevételi értékhatár az éves minimálbér fele: 1 004 400 Ft.

Akinek az adóévi bevétele ez alatt van, annak az őstermelői tevékenységével kapcsolatban bevallást sem kell benyújtania.

Tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot választók esetében ez azt jelenti, hogy ha a bevétel az 1 004 400 Ft-ot meghaladja, akkor jövedelmet kell számolni a bevétel és a költség alapján. Ha alatta marad, bevallást sem kell adni.

Átalányadózók esetében a bevétel 10 százaléka minősül jövedelemnek.

Átalányadózó őstermelőkre vonatkozó értékhatárok 2021-ben: 

bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese, azaz 20 088 000 Ft,

mentesített jövedelem e tevékenységéből származó jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, ami 1 004 400 Ft.

Példa

Az adózó bevétele: 18 000 000 Ft. Az átalányban megállapított jövedelem: 1 800 000 Ft, ebből adómentes jövedelem: 1 004 400 Ft.

Adóköteles jövedelem: 795 600 Ft,

ennek személyi jövedelemadója (15%):119 340 Ft.

Őstermelők családi gazdasága (ŐCSG) esetében az átalányadózás abban az esetben alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok (ideértve a képviselőt is) adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, ami 2021-ben: 80 352 000 Ft.

5.3    Adómentessé váló támogatások

Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben az őstermelő által kapott támogatások 2021-től nem minősülnek bevételnek, azaz gyakorlatilag adómentessé válnak. Az adómentesség minden olyan támogatásra vonatkozik, amelyet jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján a mezőgazdasági őstermelő részére a tevékenységével összefüggésben folyósítanak. Így ide tartoznak például az egységes területalapú támogatások, a Vidékfejlesztési Program keretében folyósított támogatások, a fiatal gazda támogatás, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célból adott támogatások.

Tekintettel arra, hogy a támogatások a módosítás következtében az úgynevezett nem-bevétel kategóriába kerülnek, így azokat természetszerűleg a bevételi értékhatár számításánál sem kell növelő tételként figyelembe venni. [Szja törvény 7. § (3) bekezdés; 2. számú melléklet I. fejezet 5. pont]

Abban az esetben, ha a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján támogatást kap, az ezzel összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével kell teljesítenie. A magánszemély köteles olyan elkülönített nyilvántartást vezetni, amely alapján a támogatás felhasználása és a felhasználás jogszerűsége ellenőrizhető. [Szja törvény 10. § (2) bekezdése]

Fontos azonban tudni, hogy amennyiben a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatást az Szja törvény rendelkezése alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni, a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség – értékcsökkenési leírás – sem. Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, e rendelkezést csak a kiadásnak a támogatásból fedezett része tekintetében kell alkalmazni. [Szja törvény 4. § (5) bekezdése]

Egyéni vállalkozók esetében a szabály nem változott.

Példa

Az eke beszerzési ára 3 millió forint, melyre adózó 50 százalékos támogatást kapott.

Ebben az esetben a tárgyi eszköz nyilvántartásba fel kell venni az eke beszerzési árát, de a támogatás megérkezésekor a nyilvántartás szerinti nettó értéket le kell csökkenteni a támogatás összegével. A maradék összeget lehet értékcsökkenési leírás alá vonni a teljes beszerzési ár alapulvételével. Átalányadózás esetén – költségelszámolás hiányában – a nettó értéket kell évente 14,5 százalékkal csökkenteni a nyilvántartásban.

Tartalomjegyzék
1 Közös szabályok

2 Az egyéni vállalkozó átalányadózása
2.1 A bevétel megállapítás
2.2 Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok
2.3 Adózás alól mentesített jövedelem
2.4 Az átalányadózás és a támogatások
2.5 Nyilvántartások vezetése
2.6 Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése
2.7 Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése
2.8 Kedvezmények érvényesítése

2.8.1 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2.8.2 25 év alattiak kedvezménye
2.8.3 Személyi kedvezmény
2.8.4 Első házasok kedvezménye
2.8.5 Családi kedvezmény
2.8.6 Családi járulékkedvezmény
2.9 Szja – járulék – szocho

3 A Kata és az átalányadó
3.1 Melyek a katásokra vonatkozó szabályok, mi lehet az áttérés oka?

1.1 A kisadózó vállalkozás Art. szerinti kifizetőnek minősülő üzleti partnerét terhelő 40 százalékos mértékű adó
1.2 A kisadózó vállalkozást terhelő 40 százalékos mértékű adó
3.2 Kinek nem kell kilépni a Kata hatálya alól?
3.3 Kapcsolt jogviszony értelmezése egyéni vállalkozók között
3.4 Kata-alanytól igénybe vett szolgáltatás
3.5 Áttérés a Katából átalányadóba

4 A mezőgazdasági őstermelő átalányadózása
4.1 Adómentes bevételi értékhatár emelkedése
4.2 Támogatások
4.3 Az értékesítési betétlap
4.4 Az őstermelői bevétel megállapítása
4.4.1 Termőföld eladása
4.4.2 Kiegészítő tevékenység bevétele
4.4.3 Az őstermelésből származó jövedelem megállapítása átalányadózás esetén
4.5 A mezőgazdasági őstermelői tevékenység megszüntetése
4.6 Átalányadózás a családi gazdaságban
4.7 A méhészek adózása
4.8 A kifizető adatszolgáltatása
4.9 Adóbevallás

5 Adóelőleg
5.1 A méhészeti termékek előállításával foglalkozó őstermelők speciális adóelőleg-megállapítási szabályai

6 Az iparűzési adó alapjának megállapítása egyszerűsített módon

7 Gyakran ismételt kérdések

Vissza az előző oldalra