Őstermelők és családi gazdaságok kézikönyve (2023)

2023-as kiadás. Kiadványunk összefoglalja az őstermelői tevékenységhez és a családi gazdaság alapításához és működéséhez kapcsolódó jogi, szervezeti teendőket, adózási, bevallási, könyvelési feladatokat és határidőket. A lehetséges adókedvezményeket és mentességeket is számba vesszük. Kiadványunkkal áttekinthetők az őstermelőket, családi gazdaságokat terhelő ügyviteli, adózási, jogi, szervezeti feladatok és kialakítható a saját ügyvitel helyes rendje. Ez egy rendes nyomdai könyv, amelyet automatikusan adunk e-könyv (pdf) formátumban is

• Formátum: Nyomdai + e-Könyv (Pdf)
• Kiadó: Adónet.hu
• Kiadás éve: 2023
• Szerző: dr. Szabó Tibor
• Terjedelem: Print: 360 / e-könyvben: 279. oldal + mellékletek

Ár: 9 900 Ft
Előfizetői kedvezmény: 20%
Kedvezményes ár előfizetőknek: 7 920 Ft
Postaköltség: 1 950 Ft

Részletes leírás

Kiadványunkban bemutatjuk a családi gazdaságokról szóló törvény alkalmazását, az őstermelők, családi gazdaságok, családi mezőgazdasági társaságok működésére és adózására vonatkozó jogszabályi lehetőségeket. 

Az őstermelők, családi gazdaságok 2021-től új nyilvántartási, működési és adózási, könyvelési szabályok szerint végezhetik tevékenységüket. Új működési formaként került bevezetésre a családi mezőgazdasági társaság is, amelynek fő előnye egyelőre, hogy tagjaik számára elővásárlási és előhaszonbérleti jogot biztosít a termőföld-adásvételeknél és haszonbérleteknél.  Mind családi gazdaságban, mind pedig családi mezőgazdasági társaságban lényegesek a földhasználatra vonatkozó megállapodások. Ezért bemutatjuk a Földforgalmi törvény földhasználati szabályait is, alkalmazásukhoz iratmintákat is adunk. Kielemezzük azt is, hogy adózási szempontból miként célszerű megkötni a családi gazdaságot alapító szerződéseket. Az őstermelői tevékenységre vonatkozó jogi és szervezeti feltételek betartását  szigorodó ellenőrzési szabályok és szankciók biztosítják.  A mezőgazdasági igazgatási hatóság a tevékenység nem jogszerű folytatásának megállapítása esetén bírságot szabhat ki, és még a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységtől történő eltiltását is elrendelheti. Már a nyilvántartás adataitól való eltérés esetén is ki lehet szabni 500 ezer forint bírságot. 

Az őstermelők adózásában az átalányadózás igen kedvező feltételeket és egyszerűsítéseket biztosít. Ezzel együtt is az őstermelői tevékenység ügyvitele, adminisztrálása nem is olya egyszerű feladat. Elég, ha csak felvázoljuk egy pillanatra, hogy az őstermelő a  jövedelme után a személyi jövedelemadónak, az értékesítése után az általános forgalmi adónak,  a bevételei után  a helyi iparűzési adónak az alanya, és mint önfoglalkoztató a társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó hatálya alá is tartozik. Minden egyes adónem bevallási, fizetési, nyilvántartási kötelezettségekkel és határidőkkel követeli a megfelelést. Adott esetben az online számla adatszolgáltatást is tudni kell teljesíteni. Az őstermelőknek társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési és bevallási kötelezettségekkel is számolniuk kell, de e téren is megilletik őket mentességek. Nem egyszerű kiválasztani, hogy ki melyik kategóriába esik, és ott milyen teendői vannak – de kiadványunk ad egy sorvezetőt, amely alapján a biztosított / nem biztosított avagy a járulékfizető / nem fizető státusz könnyebben meghatározható. 

A 2023-as év is tartogat kedvező változásokat az őstermelők és családi gazdaságok számára. A minimálbér 232 ezer forintra emelésével jelentősen emelkedtek a bevételi és adómentességi értékhatárok.  Változatlanul alkalmazhatók az Szja kedvezmények, így a 2022-ben belépett  25 év alatti fiatalok, / 30 év alatti anyák szja kedvezménye, amellyel az őstermelésből származó jövedelem is csökkenthető. Bemutatjuk az erre vonatkozó szabályokat, és azt is, hogy ezek alapján a családi gazdaságok miként  maximalizálhatják adómegtakarítási lehetőségeiket. 

2022, évtől az egyéni vállalkozók átalányadózása is kedvezőbbé vált, és ez érinti a mezőgazdasági tevékenységet nem őstermelőként végző egyéni vállalkozókat is, és némi veszteséggel, de új lehetőségeket nyít a bevételi értékhatáraikat, vagy a kiegészítő őstermelői tevékenység bevételi arányát feszegető őstermelők előtt is. Kiadványunkban bemutatjuk miként lehet az őstermelést és az egyéni vállalkozást összehangoltan, adóoptimalizáltan végezni, úgy hogy mind az őstermelés, mind az egyéni vállalkozás adózási feltételeinek megfeleljünk, és a mezőgazdasági tevékenység volumene is növekedhessen.

Az őstermelésbe újonnan érkezőket – továbbá az adatmódosító és megszűnést tervező régieket - érinti, hogy 2023-tól már elektronikusan is kezdeményezhető a mezőgazdasági őstermelők, az őstermelők családi gazdaságának, valamint a családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vételére, adatainak módosítására, nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás.

Ismertetjük a 2023-ban hatályba lépett, az agárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvényt. E törvény hatálya a  mezőgazdasági őstermelők továbbá a a mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók gazdaságának átadására terjed ki,  és célja  az agrárágazat generációs megújulásának segítése. Tehát itt alapvetően a vagyon családon belüli átadásáról van szó, de nem kizárólagosan, mert a törvény lehetőséget ad a hozzátartozói láncolaton kívűli vagyonátadásra is. Ez a törvény minden őstermelőt, és minden mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozót érinthet. Ezért ajánljuk a speciálisan ezzel a kérdéssel foglalkozó A gazdaságátadás kézikönyve című kiadványunkat, amely tartalmazza az agárgazdaságok átadásáról szóló törvény magyarázatát és az alkalmazásához szükséges szerződésmintákat. További információ erről a www.onadozo.hu alatti Önadózó Webáruházban olvasható.

Kiadványunk újdonsága az is, hogy külön fejezetben bemutatjuk az őstermelőként végzett vendéglátás és szálláshelyszolgáltatás lehetőségeit. Ki, milyen feltételekkel hogyan üzemeltethet falusi vendégasztalt, és az őstermelésbe, családi gazdaságok tevékenységébe hogyan illeszthető be ez a tevékenység. 

Kiadványunk összefoglalja az őstermelői tevékenységhez és a családi gazdaság alapításához és működéséhez kapcsolódó jogi, szervezeti, teendőket, adózási, bevallási, könyvelési feladatokat és határidőket. Praktikus segítség, hogy kiadványunkban megtalálható az őstermelői tevékenységek besorolása az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke  (ÖVTJ-kód) alá. A lehetséges adókedvezményeket és mentességeket is számba vesszük, ezzel az olvasó jelentős adóforintokat is megtakaríthat. 

Kiadványunkkal áttekinthetők az őstermelőket, családi gazdaságokat terhelő ügyviteli, adózási, jogi, szervezeti feladatok és kialakítható a saját ügyvitel helyes rendje.

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETÉS 16
2. Jogszabályok 18
3. Összefoglaló az őstermelői bevételi és adómentességi értékhatárokról 20

I. FEJEZET – A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ 27
4. Az őstermelői jogállás feltételei 27
4.1. Életkori feltétel 27
4.2. A nyilvántartásba vétel feltétele 28
4.3. A saját gazdaság feltétele 30
4.4. Őstermelői tevékenység feltétel 30
5. Nem őstermelői tevékenységek 34
6. A támogatási feltételeknek való megfelelés során egyéni vállalkozónak kell tekinteni az őstermelőt is 34
7. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység végzésének
formái 34
8. Az őstermelő képviselete az értékesítés során 35
9. Őstermelői alaptevékenység: a mező és erdőgazdasági tevékenységek és besorolásuk 35
9.1. A növénytermesztés besorolása 37
9.2. A kertészet és szaporítóanyag-termesztés besorolása 38
9.3. Az állattenyésztés, állattartás besorolása 39
9.4. A vegyes gazdálkodás besorolása 40
9.5. A halgazdálkodás besorolása 41
9.6. A vadgazdálkodás besorolása 41
9.7. Az erdőgazdálkodás besorolása 42
9.8. A kiegészítő tevékenységgel vegyesen végzett gazdálkodás kérdése és besorolása 43
9.8.1. A földforgalmi törvény szerinti kiegészítő
tevékenységek 44
9.8.2. A mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése tevékenység besorolása 46
9.9. A mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás 47
10. A kiegészítő őstermelői tevékenység 53
10.1. A kiegészítő őstermelői tevékenység fogalma 53
10.2. A kiegészítő őstermelői tevékenységből származó bevétel mértéke és értékhatára 55
10.3. A falusi és agroturizmus besorolása 57
10.4. A kézművesipari tevékenység besorolása 58
10.5. A fűrészáru-feldolgozás besorolása 59
10.6. A takarmány-előállítás tevékenység besorolása 60
10.7. Egyéb mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása 62
10.8. Dohányfeldolgozás 64
10.9. Bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi
és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése 64
10.10. A mező- és erdőgazdasági szolgáltatás besorolása 65
11. A mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételi eljárása 66
11.1. Ügyintézés 66
11.2. FELIR tudnivalók 67
12. A mezőgazdasági őstermelők ellenőrzése 68
12.1. Az ellenőrzés eszközei és módjai 68
12.2. Őstermelői ellenőrzési bírság 68
12.3. Az őstermelői termék értékesítésének felfüggesztése 69
12.4. Eltiltás az őstermelői tevékenységtől 69
13. Az őstermelői tevékenység és az egyéni vállalkozói tevékenység kapcsolata 70
13.1. Csak a bejegyzett őstermelői tevékenység nem végezhető egyéni vállalkozásban 70
13.2. Átalányadózás lehetséges egyéni vállalkozóként is – párhuzamosan 71
13.3. Egyéni vállalkozói tevékenység továbbfolytatása családi mezőgazdasági társaságban 73
Kft. alapítási költségek 75
14. Az őstermelői tevékenység megszüntetése 76
14.1. Az őstermelői tevékenység megszüntetése az átalányadó alatt 76
14.2. Költségelszámoló őstermelő tevékenységének megszüntetése 78

II. FEJEZET – AZ ŐSTERMELŐK CSALÁDI GAZDASÁGA 80
15. Tagsági feltételek az őstermelők családi gazdaságában 80
15.1. Életkori feltétel a családi gazdaság tagjára 81
15.2. A hozzátartozói láncolat feltétele 81
16. Őstermelők családi gazdaságának alapítása 83
17. Földhasználat, eszközök rendelkezésre bocsátása családi gazdaságban 84
18. A személyes közreműködés formája családi gazdaságban 84
19. Nyereség felosztása, veszteség viselő családi gazdaságban 85
20. A családi gazdaság tevékenységi körei 87
21. A családi gazdaság képviselője 88
22. A családi gazdaság központjának meghatározása 88
23. Családi gazdaság nyilvántartásba vétele 89
24. Változásbejelentési kötelezettség 89
25. Értékesítés 90
26. Kiegészítő őstermelői tevékenység végzése családi gazdaságban 90
27. Tagsági jogviszony megszűnése 90
28. A polgári jogi társaság szabályainak alkalmazása 91
29. Az őstermelők családi gazdaságának ellenőrzése 95

III. FEJEZET – AZ ŐSTERMELŐI NYILVÁN­TARTÁS 96
30. Az őstermelői nyilvántartás tartalma 96

IV. FEJEZET – A CSALÁDI MEZŐGAZDASÁGI TÁRSASÁG 100
31. A családi mezőgazdasági társaság lehetséges cégformái 101
32. A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásba vétele 101
33. Tagsági feltétel családi mezőgazdasági társaságban 102
34. Tevékenységi feltétel 103
35. A családi gazdasági társaság létesítő okirata 104
36. Családi gazdasági társaságok nyilvántartása 105
36.1. A nyilvántartás tartalma 105
36.2. A társaság tagjainak változásbejelentési kötelezettsége 105
36.3. A családi mezőgazdasági társaság törlése
a nyilvántartásból 106
37. A családi mezőgazdasági társaság földhasználati jogosultsága feltételei 106
37.1. A mezőgazdasági termelőszervezet fogalma 106
37.2. A földhasználati jog megszerzésének akadályai 107
37.3. Földhasználat átengedése saját családi mezőgazdasági társaságnak 110
37.3.1. A tagi tulajdonban, haszonélvezetben levő föld átengedése 110
37.3.2. A tag haszonbérletében, szívességi használatában levő föld átengedése 110
37.3.3. A szívességi földhasználat szabályai 111
37.3.4. Az előhaszonbérleti jogok és a hatósági jóváhagyás kérdése 112
37.3.5. Vásárolt termőföld használatának átengedése 113
38. A földhasználat átengedésének adózási és illeték kérdései 113
39. Mezőgazdasági termelőeszközök és a vagyoni értékű jogok átengedése 115
40. A személyes közreműködés formája és elszámolási rendje családi mezőgazdasági társaságban 116
41. Nyereség / veszteség felosztása családi mezőgazdasági társaságban 117
42. Családi mezőgazdasági társaság ellenőrzése 118
42.1. A családi mezőgazdasági társaság minősítés felfüggesztése 118
42.2. A családi mezőgazdasági társaság nyilvántartásból való törlése 119
43. Már működő gazdasági társaságok hogyan válhatnak családi mezőgazdasági társasággá? 119
44. Családi mezőgazdasági társaság tagjaira is vonatkozó adómentesség – az 50 milliós szabály 120

V. FEJEZET – AZ ŐSTERMELŐ GAZDASÁGÁTADÁSA 126
45. Alapvető tudnivalók az agrárgazdaságok átadásáról 126

VI. FEJEZET – VENDÉGLÁTÁS AZ ŐSTERMELÉSBEN 130
46. A falusi vendégasztal fogalma 132
47. Falusi vendégasztal – példák a gyakorlatból 134
48. A kistermelői jogállás feltétel 137
48.1. Ki lehet kistermelő? 137
48.2. Őstermelő? Kistermelő? Mi a különbség? 139
49. Falusi vendégasztal üzemeltetése magánszemélyként (nem őstermelőként) 140
50. Falusi vendégasztal üzemeltetése egyéni vállalkozóként 141
51. A kistermelői regisztráció 141
52. Hatósági állatorvosi bizonyítvány 142
53. Értékesíthető termékek és mennyiségek 143
54. A falusi vendégasztal szolgáltatás helye az őstermelésben és a családi gazdaságban 145
55. Élelmiszerbiztonsági követelmények 147
55.1. A nyomon követhetőség biztosítása 148
55.2. Segítő családtagok, alkalmazottak 149
55.3. Állatok levágása 149
55.4. Csomagolás 150
55.5. Csomagolatlan élelmiszer 150
55.6. Nyers tej felhasználásával készült termékekre vonatkozó szabályok 151
55.7. Szállítás, tárolás 151
55.8. Felelősség 151
56. Értékesítés rendezvényen 151
57. Az el nem fogyasztott ételre vonatkozó szabályok 152
58. Nyilvántartási kötelezettségek 152
59. Hatósági ellenőrzés 153

VII. FEJEZET – SZÁLLÁSHELYSZOLGÁLTATÁS AZ ŐSTEREMELÉSBEN 154
60. A szálláshelyszolgáltatás besorolása 154
61. Szálláshelyszolgáltatók regisztrációs és adat­szolgáltatási kötelezettségei 155

VIII. FEJEZET – ADÓTÁRGYAK AZ ŐSTERMELÉSBEN 156
62. Adószám az őstermelésben. Kinek kötelező és kinek nem? 156
63. Bejelentés a NAV-hoz a biztosítotti adatokról 158
64. Helyi iparűzési adó bejelentkezés 158
65. Az őstermelők jövedelemadózása 158

IX. FEJEZET – MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ ÁTALÁNYADÓZÁSA 161
66. Mit jelent az átalányadózás? 161
67. Az átalányadózás bevételi értékhatára 163
68. A minimálbér fogalma 165
69. Adómentes jövedelem átalányadózásban 166
70. Családi gazdaság tagjainak átalányadózása 167
71. Őstermelők által is igénybe vehető további szja kedvezmények 168
71.1. A 25 év alatti fiatal / 30 év alatti anya kedvezménye őstermelőknél 169
71.2. A családi kedvezmény szabálya 170
71.3. A családi járulékkedvezmény 172
71.4. Az első házasok kedvezménye (Szja tv. 29/C.§) 172
71.5. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (Szja tv. 29/D.§) 173
71.6. Személyi kedvezmény súlyos fogyatékosság esetén (Szja tv. 29/E.§) 174
72. Az átalányadó számítása példákkal 174
73. Az átalányadózás választása 176
74. Átalányadó előleg fizetése 177
75. Átalányadózó őstermelő Szja bevallása 178

X. FEJEZET – A TÉTELES KÖLTSÉG­ELSZÁMOLÁST ALKALMAZÓ MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ JÖVEDELEMADÓZÁSA 179
76. Adómentességi értékhatár költségelszámoló őstermelő esetén 179
77. Bevételcsökkentési lehetőség megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén 180
78. A költségelszámolás szabályai 180
78.1. Költségelszámolás számlával igazoltan 181
78.2. Jellemzően előforduló költségek 181
78.3. Igazolás nélkül elszámolható költségek 186
78.4. Értékcsökkenési leírás elszámolása 187
78.5. A tevékenység megkezdése előtt legfeljebb 3 évvel korábban felmerült költségek elszámolása 189
78.6. Veszteség elszámolása 189
78.7. Járművek költségelszámolása 190
78.8. Költségként figyelembe nem vehető kiadások 191
79. Szja adóalapkedvezmények tételes költségelszámolásnál 192
80. Őstermelői adókedvezmény és könyvelői díjkedvezmény költségelszámoló őstermelőnél 192
81. Őstermelői és az egyéni vállalkozói bevételek és költségek elszámolása kettős jogállás esetén 193
82. Költségelszámoló őstermelő szja fizetése és bevallása 194
83. Költségelszámolás 10% költséghányaddal 194

XI. FEJEZET – CSALÁDI GAZDASÁGOK ADÓZÁSI SZABÁLYAI 196
84. Az adózási mód megválasztása családi gazdaságban 196
85. Megállapodás a nyereségrészedésről, veszteségviselésről 196
86. Gépjármű-használati költségek elszámolása családi gazdaságban 197
87. Átalányadózás feltételei családi gazdaságban 198
88. Adókötelezettségek teljesítése családi gazdaságban 199
89. Eljárás tagváltozás esetén 199
90. Kiegészítő tevékenység bevételi arányának számítása
családi gazdaságban 200
XII. FEJEZET – A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ JÁRULÉKFIZETÉSE 202
91. Biztosított őstermelők 203
92. A biztosított őstermelő járulékfizetése 203
93. Bevételi értékhatárhoz kötött kedvezményes járulékfizetés 205
94. Járulékfizetés magasabb összegű tb. ellátások szerzése esetén 206
95. A járulékbevallás és fizetés határideje 207
96. Mentesülés a járulékbevallás alól 207
97. Az őstermelő családi járulékkedvezménye 208
98. Mentesülés a járulékfizetés alól 210
99. Nem biztosított őstermelőkre vonatkozó járulékszabályok 211
99.1. Nyugdíjas őstermelőkre vonatkozó járulékszabályok 211
99.2. Munkaviszony mellett végzett őstermelés járulékszabályai 212
99.3. Egyéni vállalkozás melletti őstermelésre vonatkozó járulékszabályok 212
99.4. Társas vállalkozói jogállás mellett végzett őstermelés járulékszabályai 213
99.5. Gyesen, gyeden levő őstermelőkre vonatkozó járulékszabályok 213
99.6. Tanuló, hallgató őstermelők járulékszabályai 213
100. Családi gazdaság kiskorú tagjára vonatkozó járulékszabályok 214
101. Az őstermelő adatszolgáltatási kötelezettsége 214
102. Álláskeresési járadékra való jogosultság 214

XIII. FEJEZET – SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ KÖTELEZETTSÉGEK 216
103. Járulékfizetésre kötelezett és járulékfizetésre nem kötelezett őstermelők megkülönböztetése 216
104. Nyugdíjas őstermelők szociális hozzájárulási adó mentessége 217
105. Átalányadózó, főállású (járulékfizetésre kötelezett) őstermelő szociális hozzájárulási adó kötelezettsége 217
105.1. Főszabály 218
105.2. Kivétel: az átalányadózó, főállású őstermelő szociális hozzájárulási adó mentessége 219
106. Költségelszámoló (nem átalányadózó), főállású (járulékfizetésre kötelezett) őstermelő szociális hozzájárulási adó kötelezettsége 220
106.1. Főszabály 221
106.2. Kivétel: a nem átalányadózó, főállású őstermelő szociális hozzájárulási adó mentessége 222
107. Adóalap-számítási szabályok 223
108. Mellékfoglalkozású (járulékfizetésre nem kötelezett) őstermelő szociális hozzájárulási adó kötelezettsége 225
108.1. Átalányadózó, mellékfoglalkozású (járulékfizetésre nem kötelezett) őstermelő szociális hozzájárulási adó kötelezettsége 225
108.2. Költségelszámoló (nem átalányadózó), mellékfoglalkozású (járulékfizetésre nem kötelezett) őstermelő szociális hozzájárulási adó kötelezettsége 226

XIV. FEJEZET – ŐSTERMELŐK ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓZÁSA 228
109. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany jogállás 228
110. Alanyi adómentesség 230
111. Pénzforgalmi elszámolás 231
112. Általános szabályok szerinti adózás 232

XV. FEJEZET – ŐSTERMELŐK SZÁMLA- ÉS NYUGTAADÁSI SZABÁLYAI 233
113. A hagyományos, papíralapú számlatömbökkel szembeni követelmények 234
114. Számlázó programmal szembeni követelmények 235
115. Számlázási szabályok 236

XVI. FEJEZET – MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓ KÖTELEZETTSÉGE 239
116. Őstermelők helyi iparűzési adó alól mentessége 239
117. Családi gazdaság tagjaira vonatkozó egyszerűsítés 240
118. Adómegállapítási módok 240
119. A helyi iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározása 2023-tól 241
120. Őstermelők helyi iparűzési adó bevallása 244

XVII. FEJEZET – JÖVEDÉKI ADÓ – GÁZOLAJ UTÁNI ADÓ VISSZAIGÉNYLÉSE 245
121. Az őstermelő gázolaj utáni adó visszaigénylése 245
XVIII. FEJEZET – TUDNIVALÓK AZ ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELETI DÍJRÓL 247
122. A felügyeleti díj mértéke és bevallása 247
123. Az átalányadózó őstermelő mentessége a felügyeleti díj alól 249

XIX. FEJEZET – ŐSTERMELŐK, CSALÁDI GAZDASÁGOK ILLETÉKKEDVEZMÉNYEI 250
124. Öröklési illeték termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén – ha az örökös családi gazdaság tagja 250
125. Ajándékozási illeték alóli mentesség termőföldre, ingatlanra, eszközökre 250
126. Mentesség a visszterhes vagyonátruházási illeték alól gazdaságátadási támogatás igénybevétele miatt 251
127. Nyilvántartásba vételi eljárás illetékmentessége 251

XX. FEJEZET – ŐSTERMELŐK, CSALÁDI GAZDASÁGOK KÖNYVELÉSE 252
128. Az őstermelői könyvelésről általában 252
128.1. A gazdasági események bizonylatolása 252
128.2. Bizonylatok, nyilvántartások megőrzése 254
129. Az alapnyilvántartások típusai és közös szabályai 255
129.1. A naplófőkönyv 256
129.2. A pénztárkönyv 257
129.3. A bevételi és költségnyilvántartás 258
129.4. A bevételi nyilvántartás 259
129.5. Az értékesítési betétlap 260
130. Részletező nyilvántartások 261
131. Családi gazdaság könyvelésének sajátosságai 262
132. Az átalányadózó őstermelő könyvelésének sajátosságai 262
133. Tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelő könyvelése 264

XXI. FEJEZET – MELLÉKLETEK 265
Segédlet őstermelői tevékenységek ÖVTJ / TEAOR besorolásához
Őstermelők adónaptára
Online:
Őstermelő / családi gazdaság bevételi nyilvántartása (Excel)
Haszonbérleti szerződés minta családi gazdasággal (Word)
Haszonbérleti szerződés minta mezőgazdasági termelőszervezettel (Word)
Szívességi földhasználati szerződés minta közeli hozzátartozók között (Word)
Szívességi földhasználati szerződés minta családi mezőgazdasági társasággal (Word)