Az új Polgári Törvénykönyv elfogadása

JOG 2013-02-28

Nyomtatás

Forrás: Complex Kiadó

Címkék: Ptk

A héten hirdették ki az új Polgári Törvénykönyvet, amely alapján 2014. március 15-én léphet hatályba az új szabályozás. Vékás Lajos, a Kodifikációs Főbizottság vezetője vegyes véleménnyel van az elfogadott új Ptk.-ról, derül ki a professzor CompLex Kiadónak adott interjújából, amelyet a www.azujpolgaritorvenykonyv.hu oldal közölt ma reggel.

A törvényhozók által elfogadott szöveg, a Bizottsági Javaslathoz képest – Vékás Lajos szerint is – néhány helyen visszalépést jelent. Az elfogadott törvény egyrészt túl szűkre szabta a család fogalmát. Másrészt a szabad véleménynyilvánítás jogával kapcsolatos változtatások, valamint a gyűlöletbeszéd magánjogi szankcionálásának lehetősége is alkotmányossági aggályokat vet fel. A sérelemdíjra és a kötelesrészre vonatkozó szabályok pedig több szempontból is elgondolkodtatóak. A kodifikációs bizottságot vezető Vékás Lajos mégis elégedett, és az új Ptk. elfogadását mindenképpen sikertörténetnek nevezi. A kódexről, annak hátteréről, szerkezetéről és néhány kiemelt jogintézményéről beszélgetünk most a professzor úrral, és természetesen kitérünk az elfogadott jogszabály szépséghibái mellett az alkotmányos aggályokra is.

Dr. Vékás Lajos: Széchenyi-díjas jogtudós egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Dr. Vékás Lajos: Széchenyi-díjas jogtudós egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1990 és 1993 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 1992 és 1997 között a Collegium Budapest rektora. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottsága Elnökségének tanácskozási jogú tagja, emellett az Academie Internationale de Droit Comparé, a Deutsche Gesellschaft für Völkerrecht és a Group Européen de Droit International Privé tagja. Az ELTE Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd ezt követően a polgári jogi tanszéken kezdett oktatni; 1984-ben lett egyetemi tanár; 1999-ig vezette a tanszéket. Az új polgári törvénykönyvet előkészítő kodifikációs bizottság, majd 1999-től főbizottság vezetője.

Dr. Vékás Lajos: Az új Ptk. elfogadását én mindenképpen sikertörténetnek nevezem. A kódex a demokratikus jogfejlődés egyik fontos állomása, mert átfogó jogi keretet ad az állampolgárok, valamint szervezeteik vagyoni és személyi viszonyainak. Tükrözi az új kódex mindazokat a változásokat, amelyek 1990 óta, a magántulajdon újbóli elismerése és a piacgazdaság újbóli bevezetése nyomán, Magyarországon kialakultak. A mintegy tizenötezer normából álló kódex végleges szövegének csak egy tucat rendelkezése tekinthető problématikusnak, és ez a “szépséghiba” nem írja felül az új Ptk. értékeit.

Azzal mindig mindenki egyetértett, hogy a hatályos Ptk.-t új kódexnek kell felváltania.

Dr. Vékás Lajos: Igen, az új Ptk. elfogadására már mindenképpen szükség volt, ugyanis a régi, de még hatályos Ptk. olyan korban született, mely a lehető legszűkebb határok közé szorította a magánjogi vagyoni forgalom természetes társadalmi feltételét, a magántulajdont.

A polgári jognak az áruviszony elvont kategóriájára szabott és ezért absztrakt normái közismerten lényeges gazdasági és társadalmi változások túlélésére is képesek, nem?

Dr. Vékás Lajos: Igen, így van, de a kilencvenes években a magánjogi viszonyok területén történő változás átfogó jogi rendezése mégis elkerülhetetlenné vált, és ennek (is) köszönhető az új Polgári Törvénykönyv létrejötte.

Ha visszatekintünk a történelmi időkbe, akkor látható, hogy 1853-ban a Bach-korszak során vettük át az egyébként kitűnő osztrák polgári törvénykönyvet, és a 20. század közepéig, az 1959. évi IV. törvényig (jelenleg is ez a hatályos) nem létezett kodifikált magánjog Magyarországon: részben külön törvényekben szabályozták, részben pedig magában a bírói gyakorlatban létezett csupán.

A kodifikációra, úgy tudom, korábban is több kísérlet történt?

Dr. Vékás Lajos: Igen, a legtöbbet emlegetett az 1928-as úgynevezett magánjogi törvényjavaslat (Mtj.) volt. Ez képezte az alapját az 1959-es kódexnek. Ez utóbbi, bár rossz történelmi korszakban született, mégis kitűnő jogászi teljesítménynek tekinthető. Sajnos, ekkorra már szinte teljesen megszűnt a polgári jog bázisát alkotó, a magántulajdon alapján létrejövő piacgazdaság.

Paradox helyzet…

Dr. Vékás Lajos: Igen, annak lehet nevezni, de mégis, ez a Ptk., mint említettem, igen kiváló jogászi munka volt. Nemcsak a magántulajdon nélküli világ igényeit szolgálta ki, hanem a rendszerváltozást követően is alkalmas volt arra, persze sok-sok módosítással, hogy a magántulajdon ismételt megjelenésével, a piacgazdaság rehabilitációját követően is alkalmazható legyen a mindennapokban.

Az új Ptk.-t egészében az új társadalmi modellre jellemző elv hatja át. Ma már a magántulajdon és a szabad vállalkozás talajára épülő piacgazdaság a jellemző, ez pedig a tulajdonosok magánautonómiájának messzemenő elfogadását, mindenekelőtt a magántulajdon teljes körű elismerését és védelmét követeli meg.

Az új Ptk. éppen ezekre az elvekre épül. A kódex elfogadásáig viszont hosszú és göröngyös út vezetett, annak ellenére, hogy a szükségességét senki sem vitatta. Az új magánjogi kódex kidolgozására a megbízás a kormánytól 1998-ban érkezett, így 15 évvel ezelőtt kezdődtek meg az új törvény megalkotásának előkészületei. 2002 januárjára készült el az új Ptk. koncepciója. A Parlament 2009-ben azzal fogadta el a kódexet, hogy annak hatályba léptetése két lépcsőben történik majd. Erre viszont nem került sor, mert a köztársasági elnök nem írta alá a megszavazott jogszabályt, és azzal küldte vissza azt a Parlamentnek. hogy a törvénnyel és annak elfogadási módozataival nem ért egyet. Így továbbra is a régi Ptk. maradt hatályban.

Dr. Vékás Lajos: Igen, dióhéjban összefoglalva körülbelül ez történt, de azért mindezt ki kell egészítenem azzal, hogy a felkért bizottság 1999 és 2001 között megvitatta a koncepciót, az akkori kormány pedig azt jóváhagyta. A koncepció alapján egy kodifikációs szerkesztőbizottság elkezdte kidolgozni a normaszöveget, pontosabban külön családjogi, öröklési jogi, dologi jogi albizottságok dolgoztak, a kötelmi jogi szabályok kidolgozására pedig több albizottság is létrejött. Majd az albizottságok javaslatai alapján a szerkesztőbizottság újabb javaslatot készített, és ez került az úgynevezett főbizottság elé 2006-ban. Ezt az első normaszöveget mi vitatervezetnek neveztük. Az akkori kormány fel akarta gyorsítani a kodifikáció folyamatát annak érdekében, hogy még abban a parlamenti ciklusban elfogadtassák az új Ptk.-t. Ezért 2007 augusztusának végén egy elsietett kormánydöntés lényegében a szerkesztőbizottság kezéből az akkori igazságügyi minisztérium kezébe tette át a munka befejezésének feladatát.

Elsietett?

Dr. Vékás Lajos: Igen! De ezzel nem az akkori kormányt akartam kritizálni. Az ő szempontjuk érthető volt abból a szempontból, hogy a parlamenti ciklusban akarták az új kódexet elfogadtatni. A saját munkánkkal szembeni kritika, miszerint 2007-ben nem volt kész a tervezet abban az értelemben, hogy a beérkezett fontosabb észrevételeket még nem tudtuk figyelembe venni. Csak példaként említem, hogy a mai Kúria, az akkori Legfelsőbb Bíróság mintegy nyolcvan oldalas véleményt küldött a vitatervezethez, és ennek elemzése éppen akkor történt.

2010-ben az új kormány viszont – miután a Parlament hatályon kívül helyezte a 2009-ben elfogadott kódexet – ismét Önt kérte fel “főkodifikátornak”.

Dr. Vékás Lajos: Igen, így volt. 2012-re készült el a Könyvekre tagolódott kódex tervezete, mely a polgári jog nagyobb részterületeinek ad szerkezeti egységet. A Könyvek természetesen nem függetlenek egymástól, ugyanakkor kifejezik a polgári jog belső tagolódását.

Melyek ezek a szerkezeti egységek?

Dr. Vékás Lajos: Az új Ptk. könyvei között az első helyen a Bevezető rendelkezések szerepelnek, majd Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és a végén a Záró rendelkezések következnek.

Az alkalmazást jelentősen megkönnyítő újítása a kódexnek az ún. paragrafuscímek bevezetése.

Dr. Vékás Lajos: A paragrafuscímmel a jogalkotó az egyes külföldi kódexekben és nemzetközi modellszabályozásokban már bevált, de a mi jogrendszerünkben mind ez idáig ismeretlen megoldást honosított meg. Az áttekinthetőbb szerkezet fontos szerepet játszik a szabályozás kiszámíthatóságának és így a jogbiztonságnak a megerősítésében.

Ezek a paragrafuscímek külön szerkezeti egységek?

Dr. Vékás Lajos: Nem, de megkönnyítik a törvényen belüli tájékozódást. A hatályos (régi) Ptk.-hoz képest mindenképpen áttekinthetőbb lett így a kódex szerkezete, és ezzel azt is reméljük, hogy a rendelkezések gyakorlati alkalmazása is könnyebb lesz.

Visszatérve a kódex elfogadásához, a kormány a tervezetet változtatás nélkül nyújtotta be a Parlamentnek. Az elfogadott szövegben, mint ahogy az a riport elején is elhangzott, néhány helyen változtatás történt. Kezdjük a családjogi résszel…

Dr. Vékás Lajos: A bizottság a családi viszonyoknál bekövetkezett társadalmi változásokból kiindulva kívánta újragondolni a családjogot. Az élettársak helyzetével kapcsolatosan pl. köztudomású, hogy százezrek élnek ilyen kapcsolatban, és nem kívánnak házasságra lépni, annak ellenére, hogy gyermeket is vállalnak. Rájuk gondoltunk, amikor a tervezetben megfelelően alakítottuk a lakáshasználat, a vagyonközösség, a tartás, a törvényes öröklés szabályozását. A Bizottsági Javaslat koncepciója az volt, hogy az élettársi kapcsolatok családjogi elismerést kapnak, de a törvény e jogviszonyokat nem emeli teljes egészében a házassággal egyenrangúvá; nem kodifikálunk egy második házassági rezsimet. Ennek nem lett volna értelme, létrejött volna két együttélési forma, egyiknek házasság, a másiknak pedig élettársi viszony a neve. Tehát, az élettársak sem családjogi, sem öröklési jogi értelemben nem kaptak a tervezetben teljesen ugyanolyan státuszt, mint a házasok.

A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint viszont nem szerepelhet a családjogi fejezetben az élettársi kapcsolat rendezése, és az élettársi kapcsolathoz nem fűződhetnek családjogi joghatások, pedig az Alkotmánybíróság éppen ebben az időben fejtette ki azon álláspontját, mely a kisebbik kormánypártétól teljesen eltérő. Az AB szerint a vitatott családvédelmi törvény túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenesági rokoni kapcsolatra vagy családba fogadó örökbefogadásra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg. Továbbá kimondta az AB azt is: az Alaptörvényből nem következik, hogy az azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és gazdasági életközösségekre – például az egymás gyermekeiről gondoskodó és őket felnevelő élettársakra – ne vonatkozna ugyanúgy az állam intézményvédelmi kötelezettsége. Ha a jogalkotó a családokra nézve kíván jogokat és kötelezettségeket megállapítani, akkor azoktól a személyektől, akik a családalapítást házasságkötés nélkül, de tartós érzelmi és gazdasági életközösségben kívánják megvalósítani, törvény jogokat nem vonhat vissza, a társkapcsolati forma meglévő védelmi szintjét nem csökkentheti – mondta ki a testület.

Dr. Vékás Lajos: Valószínű, hogy az új Ptk.-ban elfogadott rendelkezés is alkotmányossági aggályokat vet fel.

A jelenleg önálló családjogi törvénynek miért kellett a Ptk.-ba kerülnie?

Dr. Vékás Lajos: A bizottság tagjai abban egyetértettek, hogy a kódex része legyen a családjogi viszonyok szabályozása. A külföldi példák és a mindennapok joggyakorlata is ezt támasztották alá. Azt mindenki elismeri, hogy az utóbbi időkben megváltoztak a házassági vagyoni viszonyok: egy házassági vagyonközösség ma bonyolult vagyoni viszonyokat jelenthet, nem csupán egyetlen ingatlan, jobb esetben még egy autó, netán üdülő is, mint például harminc évvel ezelőtt. Manapság különböző társasági részesedésekről, értékpapírokról, befektetési jegyekről és sok minden másról is beszélhetünk a házassági vagyonjog kapcsán. Mindezen változások közelebb hozták a családjogi viszonyokat a vagyoni viszonyokhoz.

A Gt. bekerülését viszont többen is vitatták.

Dr. Vékás Lajos: Valóban vitatott kérdés volt, hogy mi legyen a társasági joggal. Magyarországon évtizedekig nem voltak gazdasági társaságok. Bár 1968-tól egyre gyakrabban hangzott el a szocialista piacgazdaság kifejezés (természetesen, nem beszélhettünk igazi piacgazdaságról), ám társasági jog mégsem volt. A munka során két nézet ütközött egymással, és a mai napig van olyan nézet, amely a társasági jogot az 1988 óta megszokott gazdasági társasági törvényben, külön törvényben tartaná meg. Jómagam azon voltam, ha készítünk egy polgári törvénykönyvet, akkor érdemes integrálni a társasági anyagi jogot is (nem a cégjogot, nem a cégeljárást), mert az annyira kapcsolódik a polgári jog egyéb részeihez. Mindenekelőtt a dologi joghoz, a kötelmi joghoz, szoros kapcsolata van továbbá a családjoggal és az öröklési joggal. Tartalmi összefüggések miatt gondoltuk úgy, hogy integráljuk a társasági jogot, és végül ez a szemlélet érvényesült a kormánynak átadott Javaslatban.

A Gt. integrálása azért nem egyszerű feladat, hiszen az alapvetően kógens szabályozásra épül, míg a Ptk. diszpozitív szemléletű.

Dr. Vékás Lajos: Kétségtelen, hogy a Gt. integrálásának vannak nehézségei, de szerintem túlnyomók az előnyei. Az ezzel kapcsolatos vita egyébként már a tervezet bemutatása előtt elcsitult. Én mindig azon a véleményen voltam, hogy a gazdasági társaságok szabályai az egyes jogi személyekre vonatkozó speciális normák között az új Ptk.-ba építhetők. A gazdasági társaságokról szóló szabályoknak az új Kódexbe építése ugyanis számos előnnyel jár.

Pl. bővíthető a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok köre,
normák ismétlése válik elkerülhetővé,
a Ptk. normáinak (a bevezető rendelkezéseknek, a jogi személyek általános szabályainak, a kötelmek és a szerződések általános normáinak háttér-jogszabály jellege – amit még most a Gt. utaló szabállyal mond ki) evidenssé válik stb.

Hasonló kodifikációs előnyök miatt döntött annak idején a svájci törvényhozó és a holland jogalkotó is a társasági jognak a magánjogi kódexben történő elhelyezéséről.

Visszatérve a beterjesztett és az elfogadott normaszöveg közötti különbségekre, most a személyiségi jogokkal kapcsolatban kérdezem. Milyen változtatások történtek?

Dr. Vékás Lajos: Három lényeges kérdést érintettek: a közéleti szereplők személyiségi jogának védelmével, a sérelemdíjjal és a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezéseket.

A közéleti szereplők személyiségi jogának védelménél a Bizottság a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok, a véleménynyilvánítási (szólás-) és sajtószabadság érvényesülése érdekében – a bírói gyakorlatban kikristályosodott elvek alapján – fogalmazta meg az alacsonyabb védettségi szint határait.

A sérelemdíjat a Bizottság a nem vagyoni kártérítés helyett akarta bevezetni. Az intézmény funkciója elsősorban a jogsértés vagyoni elégtétellel történő közvetett kompenzációja és csak másodsorban a magánjogi büntetés. Nem a büntető elemet akartuk hangsúlyozni, és nem akartunk egyfajta büntető kártérítés (punitive damages) irányába elmenni. Ehhez képest az intézményt teljesen félreértették, az elfogadott módosítás szerint ugyanis a sérelemdíj mértékét – egyebek mellett – a jogsértés “ismétlődő jellegére”, egy kimondottan büntetőjogi minősítő körülményre tekintettel kell megállapítani.

A sérelemdíj iránti igénnyel kapcsolatban fokozottan érvényesül a sértett személyéhez kötöttség elve: ez az igény nem árujellegű, nem is a házastársi vagyonközösség vagy a sértett hagyatékának része. Ezért tartotta szükségesnek külön is kimondani a Bizottság, hogy “a sérelemdíj iránti igény nem ruházható át és nem örökölhető”, noha ez a személyiségi jogok személyes érvényesíthetőségének elvéből már önmagában is következik.

A gyűlöletbeszéd polgári jogi szankcionálásával kapcsolatban pedig közismert, hogy már két törvényt is elfogadott az Országgyűlés, de egyik sem állta ki az alkotmányosság próbáját.

Az utolsó kérdésünk a kötelesrésszel kapcsolatos, hiszen ez is változott a bizottsági állásponthoz képest.

Dr. Vékás Lajos: A Bizottság a kötelesrész mértékére az eddigi szabályok fenntartását indítványozta. Ezt csökkentette az elfogadott módosítás a törvényes örökrész egyharmadára.

A módosítási javaslat indokolása szerint: “A kötelesrész mértékének csökkentésével bővíthető azon vagyonelemek köre, mellyel az örökhagyó még életében – halála esetére – szabadon rendelkezhet.”

Dr. Vékás Lajos: A Bizottság abból indult ki, hogy a kötelesrész a megváltozott társadalmi feltételek között is alkalmas a családi szolidaritás erősítésére, képes betölteni ezt a szerepet a családi gondoskodás eszméjének kifejezésre juttatásával, még olyan esetben is, amikor a kötelesrésznek kifejezett tartási szerepet nem kell betöltenie. Leszármazók esetében a kötelesrész a hagyatékból történő részesedés minimumának garantálásával gyakran az önálló élet folytatásához szükséges vagyoni feltételek biztosítását is jelenti. Emellett a hagyaték igen sokszor az egész család munkájának eredménye, (részbeni) egyben tartása ezért az igazságosság követelményével is alátámasztható. Mindezek a szempontok a kötelesrész intézményének elvi megtartását indokolják, annak ellenére, hogy mind a vagyoni viszonyok átalakulása, mind a demográfiai változások lényegesen eltérő társadalmi feltételeket teremtettek az elmúlt fél évszázadban. A kötelesrész változatlan biztosításának különös jelentősége van olyan esetekben, amikor az örökhagyó korábbi házasságából származó gyermekek öröklési minimumát az örökhagyó esetleges ellentétes akaratával szemben is indokolt a törvénynek biztosítania.

Úgy tudom, hogy a kötelesrész mértékével kapcsolatban sem a közjegyzői gyakorlat, sem a bírói gyakorlat nem vetett fel módosítási igényt.

Dr. Vékás Lajos: Igen, így van. És nem indokoltak változtatást az európai államok szabályozásából nyerhető tanulságok sem. Az európai jogrendszerekben a kötelesrész leszármazók esetében legalább a törvényes örökrész fele, sőt több uniós tagállamban ennél is nagyobb.

Az elfogadott módosító indítvány azzal, hogy a törvényes örökrész harmadára szállította le a kötelesrész mértékét, aligha ismerte és vette figyelembe ezeket a megfontolásokat.

Dr. Vékás Lajos: Az eddig elmondottak viszont csak szépséghibái a kódexnek, és ténylegesen nem írják felül az új Ptk. értékeit.

FIZESSEN ELŐ 2024-RE AZ ÖNADÓZÓ ÚJSÁGRA ÉS ONLINE CSOMAGJÁRA!
Önadózó - okos újság okos cégeknek és könyvelőknek! Velünk 2024-ben is könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. Az Önadózó az egyik legnagyobb terjedelemmel jelentkező havi szaklap. Igen gazdag az archívumunk, az előfizetéssel ingyenesen hozzájuthat a megelőző évek lapszámaihoz. Az egyes lapszámok tartalma online elérhető, illetve mobiltelefonon is. Online csomagunk: Számviteli szabályzatok 2024 ● Cafetéria szabályzat 2024 ● Pénzmosás elleni szabályzat csomag ● GDPR Segédlet, ● Gyorskérdés szolgáltatás a honlapon,● Segédletek + Mérlegképes és adótanácsadói kreditek ● Ingyenes e-könyvek és vásárlási kedvezmény az Önadózó Webáruhgázban ● Egyes Kulcs-Soft programok előfizetőknek ingyenesen ● Előfizetni itt lehet: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/