kiemelt témák: Mérlegképes könyvelők Könyvvizsgálók Adótanácsadók Vezető állású munkavállalók Vállalkozók

Hírek

   

Változtak a fizetési meghagyásos eljárás szabályai

JOG

Januártól megváltoztak a lejárt pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló fizetési meghagyásos eljárás (fmh) szabályai és összeghatárai: 3 millió forint alatti lejárt pénzkövetelés esetén kizárólag közjegyzőhöz lehet fordulni, az fmh felső határa pedig 400 millióról 30 millió forintra csökkent, ennél nagyobb összegű, lejárt pénzkövetelés csak bírósági úton érvényesíthető

Bírságcsökkentéssel ösztönözi az okozott károk mérséklését a versenyhivatal

JOG

A kartell és erőfölényes ügyekben már évekkel ezelőtt bevezetett engedékenységi program és egyezségi eljárás kedvezményein kívül nagymértékű bírságcsökkentésre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek jogsértésük negatív hatásait részben vagy egészben orvosolják, különös tekintettel a fogyasztók kártalanítására. Ilyen helyzetekben a fogyasztók teljes körű kártalanítására fordított összeg levonható a bírság összegéből, a részleges kompenzáció pedig a bírság mérséklését eredményezheti

Új eljárási kódexek a bíróság előtti eljárásban januártól

JOG

A január 1-jétől induló ügyekben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a jogi képviselővel eljáró felek, illetve a gazdálkodó szervezetek számára valamennyi polgári perben és nemperes eljárásban. Így például a végrehajtási ügyekben a végrehajtás elrendelése iránti kérelem csak elektronikus úton terjeszthető elő.

Januártól széles körűvé válik az elektronikus ügyintézés

JOG

Minden olyan ügyet lehet majd elektronikusan intézni, amelynél jogszabály nem írja elő a személyes megjelenést. A kormányhivataloknál intézhető ügyek jelentős többsége elektronikus úton is kezdeményezhető, ugyanakkor kizárt például a házasságkötés, valamint a gépjárművek műszaki vizsgáztatása. Bizonyos szervezeti kör számára kötelező a teljes körű elektronikus ügyintézés, például a cégek ügyeinél.

Az új Polgári Perrendtartás cégeljárást érintő szabályai

JOG

2018. január 1-jén hatályba lép a 2016. évi CXXX. törvény, vagyis az új polgári perrendtartás (a továbbiakban: új Pp.), mely alapvetően új eljárási rendet és perszerkezetet vezet be a magánjogi jogviták bírósági elbírálása során. Ezen törvényt nemcsak a polgári peres, hanem - mint háttérjogszabályt - a polgári nemperes eljárásokban, köztük a cégeljárásban is alkalmazni kell. Írásunkban az új Pp.-re tekintettel bevezetett cégeljárási változásokat mutatjuk be.

Dilemmák az új polgári perrendtartás körül

JOG

Félő, hogy az eljárások gyorsítása aránytalanul szűkíti a hatékony jogvédelem lehetőségét. A pp több helyen indokolatlanul szűkítő szabályokat állapít meg. Az alperesi védekezés előterjesztésére például főszabályként csak 45 nap lesz. Ez a bonyolultabb ügyekben a hozzáértő és szabad kapacitással is rendelkező jogi képviselő megtalálására sem biztos, hogy elegendő. Az indokolatlan korlátozásra további példa, ahogy az új pp a kúriai felülvizsgálat határait leszűkítette. Ha az elsőfokú döntést a másodfok helyes indokok és jogcím alapján hagyja helyben, akkor főszabály szerint már nem is kerülhet az ügy a Kúriára.

MNB figyelmeztetés a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezetek részére

JOG

Az MNB által a 2017. VI. 23-át megelőzően nyilvántartásba vett, nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezetnek 2017. december 31. napjáig igazolnia kell az MNB felé, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak megfelel.

Bírósági változások: Közigazgatási Perrendtartás és új Polgári Perrendtartás lesz januártól

JOG

Önálló közigazgatási perrendtartás korábban nem is létezett, az erre vonatkozó szabályok eddig a polgári perrendtartás egyik fejezetét alkották. Eddig jobbára csak a konkrét közigazgatási határozatokat lehetett bíróságon megtámadni, ezután viszont már az úgynevezett közigazgatási cselekményeket, tehát például egy építésügyi ellenőrzést vagy egy oktatási intézmény és egy önkormányzat közti szerződést is, továbbá közigazgatási szervek mulasztását, köztestületek, például kamarák döntését vagy akár egy egyetemi vizsgaszabályzatot is. Radikálisan megújul a polgári perrendtartás, amelynek lényeges újítása az osztott perszerkezet.

GDPR - az új uniós adatvédelmi szabályozás

JOG

A 2018. május 25-én hatályba lépő új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) minden tagállamra egységesen kiterjedően szabályozza majd az állampolgárok személyes adatai védelmének jogi keretrendszerét, ráadásul kifejezetten nagymértékű bírságokat is kilátásba helyez. Kérdéses ugyanakkor, hogy tényleg minden tekintetben felkészültek-e a hazai cégek az adatvédelmi szabályok változására a saját kiberbiztonságuk, vagy vállalati IT infrastruktúrájuk és belső folyamataik tekintetében.

Az európai vállalatok 92 százaléka még nem készült fel a GDPR-ra

JOG

A GDPR komplexitása nyomasztó teher, a kis és közepes vállalkozások 51 százaléka véli úgy, hogy túl bonyolult számára az ennek való megfelelés. A felkészülést már megkezdő 10 cégből négy úgy látja, hogy az előírások miatt növekednek a költségei, a felkészüléshez tanácsadó bevonására is szüksége lehet.

Kreditpontos képzésajánló képzések – Utolsó csoportok indulnak

JOG

Képzéseinken mérlegképes könyvelőknek (VÁLLALKOZÁSI, IFRS), adótanácsadóknak, adószakértőknek, okleveles adószakértőknek és könyvvizsgálóknak biztosítunk kreditpontot előadás, tantermi képzés és online tanfolyamok formájában. Kiváló előadók és minőségi oktatás a Sämlingnél.

A köztulajdonú gazdasági társaságok kockázatait méri az Állami Számvevőszék

JOG

Az állami és önkormányzati gazdasági társaságok korrupciós kockázatait és az azokat mérséklő integritási kontrollokat méri föl az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hogy hatékonyabban védekezhessenek az integritásukat fenyegető korrupciós és egyéb veszélyekkel szemben.

Ab: módosítani kell a földforgalmi törvény öröklést érintő szabályait

JOG

A földtörvény módosítását írta elő az Alkotmánybíróság abban a vonatkozásban, hogy ha a törvény korlátozása miatt nem jut hozzá az örökös a végrendeletben rá hagyott földterülethez, akkor ezért kompenzáció illesse meg. Az Ab a döntését szerdán tette közzé a honlapján.

Európai Egyedi Azonosítót (EUID) kapnak a cégek

JOG

Az európai igazságügyi portál (e-Justice portál) keresőprogrammal nyújt segítséget abban, hogy egy tagállamban regisztrált meghatározott cégformájú cég, meghatározott adatai lekérdezhetőek, cégiratok, így létesítő okirata (módosítása és az egységes szerkezetű létesítő okirat) hozzáférhetőek legyenek. A magyar cégnyilvántartásban a cégjegyzék 60. rovatába került generálásra ezen adat, amely minden cég esetében a következő: HUOCCSZ.cégjegyzékszám.

Hatályba léptek a Csődtörvény változásai

JOG

2017. májusában fogadták el a Csődtörvény módosítását, a változások július elsején léptek hatályba. Az új szabályok az ezt követően indult csőd- és felszámolási eljárásokban alkalmazhatók.

Hatályba léptek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó szabályok

JOG

Hatályba léptek a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó új európai uniós szabályok, amelyek célja, hogy elősegítsék a követelésbehajtást ezekben az eljárásokban - közölte az Európai Bizottság hétfőn.

Kúria: bátrabban kell alkalmazni az alaptörvényt

JOG

Változnia kell a bírói gondolkodásnak, tágulnia kell a bírói jogértelmezés kereteinek és bátrabban kell alkalmazni az alapjogi szempontokat az ítélkezésben

A Fővárosi Törvényszék több mint 13 ezer kft. ellen jár el a tőkeemelés elmulasztása miatt

JOG

A március 15-i határidőig 13 ezer kft. nem emelte meg a törzstőkéjét a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén, a társaságok ellen a cégbíróság hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít - közölte szerdán a Fővárosi Törvényszék

Sok végelszámolás indul

JOG

A korlátolt felelősségű gazdasági társaságok tulajdonosainak legkésőbb március 15-ig 500 ezer forintról 3 millió forintra kellett emelniük a törzstőkét. Ugyanakkor több mint két hónappal a tőkeemelésre adott határidő után még mindig 27 ezer korlátolt felelősségű társaság van, amely nem felel meg a követelményeknek.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályozás változása

JOG

Az új szabályok értelmében az általános, nem mintaokirattal, hanem egyedi létesítő okirattal alakuló szervezet bejegyzésére irányuló eljárásban csak egyszer írhat elő hiánypótlást a bíróság, és ekkor a kérelem valamennyi hiányosságát meg kell jelölnie. Bizonyos szervezetek esetében pedig a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen megszűnik a fellebbezési jog, így a határozat már a közléssel jogerőssé válik, és ezen végzéseket közzéteszik a bíróságok központi honlapján.