Az amortizációs meghatározása és elszámolása I.

A cikk a 2014 / 04 lapszám 20. oldalán olvasható.


A gazdálkodás során gyakran merülnek fel olyan kérdések, hogy mi után lehet elszámolni amortizációt és milyen eszközre nem alkalmazható, milyen módszerrel lehet annak nagyságát meghatározni, milyen tényezők befolyásolják azt, mi a hasznos élettartam és a maradványérték, ez utóbbi lehet-e nulla érték, vagy éppen a bekerülési értékkel azonos érték, milyen nyilvántartásokat kell ezekhez vezetni, hogyan és milyen esetben kerül sor amortizáció módosításra, milyen módon kell erre a számviteli politikában kitérni, mikor kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni és mikor kell terven felüli leírást vagy visszaírást alkalmazni, az eszközhöz kapcsolódó halasztott ráfordítás feloldása milyen módon kapcsolódik az amortizációhoz, az adótörvények hogyan veszik figyelembe az amortizációt, milyen szerepe van a fejlesztési tartalék képzésének és felhasználásának az adótörvényben elismert amortizációra és hogyan viszonyul ahhoz a számviteli nyilvántartásokban elszámolt amortizáció, stb. Ezen, alapvetően számviteli szempontból felmerülő kérdésekre igyekszünk cikkünkben választ adni az idevonatkozó ismeretek, jogszabályi előírások rendszerbe foglalása útján. Így legfőbb mérvadó szabályként a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásait követjük nyomon.

A szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított.

Tárgyévi lapszámok megtekintéséhez az adott időszakra is rendelkeznie kell előfizetéssel. Tárgyévet megelőző évek és az aktuális év előfizetési időszakának megfelelő számokat szabadon elérheti.


Vissza az előző oldalra