Hírek
JÁRULÉKOK, TB kategória hírei

Egyéni vállalkozók tb. kötelezettségei - és további írások az Önadózó áprilisi számában

JÁRULÉKOK, TB

Transzferár nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség ● Utazásszervezés áfa ● 2025-ben jön az energetikai elektronikus számlázási kötelezettség ● Kapcsolt vállalkozások által érvényesíthető kedvezmények ● A kötelezettségek néhány speciális ügylete ● KKV IFRS ● Adóalap kedvezmények a személyi jövedelemadó rendszerében I. ● A munkába járás költségtérítését érintő változások ● Egyéni vállalkozók tb. szocho ● Utazási költségtérítési támogatás ● Vendégmunkások foglalkoztatása II ● Előfizetés az Önadózó újságra és online csomagjára: https://www.onadozo.hu/elofizetes-az-ujsagra/

NAV: a mobilappban bárki ellenőrizheti foglalkoztatásának szabályosságát

JÁRULÉKOK, TB

A NAV-Mobil "Foglalkoztatási adatok" menüpontjában elérhető szolgáltatások hosszú távú biztonságot nyújtanak valamennyi adózónak, hiszen amellett, hogy azonnal láthatóvá válik bármilyen változás a jogviszonyokban, bér- és járulékadatokban, segítségével egy pillanat alatt fény derülhet a szabálytalan foglalkoztatásra is, így mihamarabb rendezhető a jogviszony.

A három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni szocho kedvezmény

JÁRULÉKOK, TB

A kifizető egy természetes személy munkaviszonyára, közfoglalkoztatási jogviszonyára csak egy adókedvezményt vehet igénybe, ez alól kivétel a szakirányú oktatás és a duális képzés után érvényesíthető adókedvezmény, amely mellett más adókedvezmény is érvényesíthető. Az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

A magyarországi munkavégzésre tekintettel utólagosan kifizetett jövedelmek (például bónusz, jutalom) szociális hozzájárulási adó kötelezettsége

JÁRULÉKOK, TB

A magyarországi munkavégzéssel megszolgált, utólag kifizetett jövedelmek adójogi megítélése a társadalombiztosítási járulék szempontjából megegyezik a 2024. január 1-je előtt és azt követően megszerzett jövedelmek tekintetében. 2024. január 1-jével pedig megtörtént a szociális hozzájárulási adó- és a társadalombiztosítási járulék kötelezettség egymáshoz igazítása.

A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szocho kedvezmény

JÁRULÉKOK, TB

Munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár munkavállaló, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal.

A szakképzési munkaszerződéses jogviszony bejelentése

JÁRULÉKOK, TB

A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre, ezért a tanuló és a képzésben részt vevő személy biztosított lesz. A biztosítási jogviszonyt be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettségének elbírálása, társadalombiztosítási jogállása

JÁRULÉKOK, TB

A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Kivétel ez alól, ha a  személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül.

NAV: utalással is fizethető az egészségügyi szolgáltatási járulék

JÁRULÉKOK, TB

A járulékot azoknak kell megfizetniük, akik nem biztosítottak, azaz nincs munkaviszonyuk, nem egyéni vagy társas vállalkozók, nem biztosított őstermelők, nem kapnak álláskeresési támogatást és más módon sem jogosultak az egészségügyi ellátások igénybevételére.

Módosulnak a munkaerőpiacra lépő külföldiek utáni szochókedvezmény szabályai

JÁRULÉKOK, TB

Az EGT-állam állampolgára után kiállított igazolás 2023. december 31-e után nem vehető figyelembe, azaz a munkáltató 2024. január hónapra már nem érvényesíthet kedvezményt az EGT-állam állampolgárának minősülő munkavállaló után, a korábban kiállított igazolás alapján sem.

Emelkedett egyes családtámogatások összege

JÁRULÉKOK, TB

A minimálbér emelésének köszönhetően a gyed maximális összege bruttó 373 520 forintra emelkedett, míg a diplomás gyed az alapképzésben résztvevő hallgatóknál 186 760 forintra, a mesterképzésben résztvevők esetében 228 200 forintra nőtt. Az otthongondozási díj (gyod) összege 266 800 forintra nőtt. A gyermekápolási táppénz napi maximális összege 17 787 forintra nőtt

Újdonság az szja-kedvezményeknél: folytatólagos adóelőleg-nyilatkozat

JÁRULÉKOK, TB

2024. január 1-től fontos adóalap-csökkentő kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetőek, nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek.

A nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalma

JÁRULÉKOK, TB

A járulékalap ilyen módon történő meghatározására leginkább akkor kerül sor, amikor egy kiküldött munkavállaló a kiküldetés helye szerinti államban fizet személyi jövedelemadót és Magyarországon marad biztosított. Például egy magyar vállalkozás egy német csarnok felépítésére szerződik, melynek érdekében munkavállalókat küld ki Frankfurtba

Fontosabb évközi változások a bérszámfejtés területén

JÁRULÉKOK, TB

Több jelentős változásra készülhetnek Magyarországon jövőre a munkaadók és a munkavállalók egyaránt. A minimálbér és a garantált bérminimum mértékével összefüggő szabályok egy részét azonban a korábbi évekkel ellentétben már idén alkalmazni kell. Továbbá érdemes figyelni arra is, hogy egyes kedvezmények jövőre nem folytatódnak már, és egy új nyomtatvány is érkezik. A legfontosabb módosításokat Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere foglalta össze.

A megújuló adóhatóság - ezek a fejlesztések várhatók

JÁRULÉKOK, TB

Folyamatban van az elektronikus bérszámfejtés kialakítása, ami nagyobb átláthatóságot, a személyes adatok szuverenitását, szilárdabb társadalombiztosítást tesz lehetővé. Javaslatot tettek egy újfajta ellenőrzés bevezetésére, ami adategyeztetés lesz, vizsgálják az ellenőrzési tapasztalatok alapján ennek a szükségességét. A digitális állampolgárság rendszere (e-ID) rendkívül megkönnyíti majd a kommunikációt az adózókkal, ezen is dolgoznak.

Másodállású egyéni vállalkozó járulékfizetése jelenleg

JÁRULÉKOK, TB

A másodállású egyéni vállalkozó a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után fizeti meg.

Főfoglalkozású társas vállalkozók járulékfizetése

JÁRULÉKOK, TB

A biztosított társas vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett, járulékalapot képező jövedelme alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

Szigorodnak a munkaerőpiacra lépő külföldiek utáni szochokedvezmény szabályai

JÁRULÉKOK, TB

2023. augusztus 14-től azok a munkavállalók, akik harmadik állam állampolgárai, nem tekinthetők munkaerőpiacra lépőnek, ezért a munkáltató utánuk már nem érvényesítheti a munkaerőpiacra lépők utáni szochokedvezményt.

A szakirányú oktatás és a duális képzés szocho-kedvezménye

JÁRULÉKOK, TB

2023. augusztus 1-jétől a szakirányú oktatás kedvezménye arányosítva vehető igénybe, ezért ettől az időponttól nincs eltérő szabályozás arra az esetre, ha a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személynek van másik foglalkoztatásra irányuló jogviszonya. Ebből következik, hogy 2023. augusztus 1-jétől az „50 százalékos” szűkítő rendelkezés nem alkalmazandó.

A megváltozott munkaképességű személyek utáni szochokedvezmény változása

JÁRULÉKOK, TB

2023. augusztus 1-jétől a fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülő személyekre is jár a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető szochokedvezmény.

Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetése

JÁRULÉKOK, TB

2023. január 1-jétől biztosítottnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.


Vissza az előző oldalra