Gyorskérdés
EGYÉB ADÓK - Kisadók, helyi adók, cégautó adó, környezetvédelmi termékdíj, eho, ekho, eva, illeték, vám stb.

Reklámadó törvény és az ügynökségek

A Gyorskérdés szolgáltatás igénybevétele az Önadózó újság előfizetői részére biztosított. Az összes hozzászólás megtekintéséhez regisztráljon vagy lépjen be előfizetőként!

Az Önadózóval könnyebb lesz alkalmazni a jogszabályokat, követni a változásokat, teljesíteni az aktuális adózási, könyvviteli feladatokat, és elkerülni a buktatókat. A Gyorskérdés menüpontban pedig előfizetőként szakmai konzultációt kérhet.

ESZTOM KFT 2014-08-15 11:57:09

Reklámadó törvénnyel kapcsolatban merültek fel kérdések:

- 4.§: Ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik nyilatkozattal, és az adott hónapban kézhez vett számlán szereplő ellenérték a 2,5 millió forintot meghaladta, akkor a feletti rész (adóalap) után 20 % mértékű reklámadót kell fizetni.
o ezek szerint ez bruttó összeg?
o partnerenként, számlánként, vagy havi összes reklám célú költséget kell figyelembe venni?

- vannak olyan cégeink, akik megveszik a reklámfelületet (általában bérleti díjként számlázzák nekik), és ezeket értékesítik tovább.
o Ők lennének a törvény 1.0 (2) 11. szerinti reklámértékesítő ügynökségek?
o Ezeknek a cégeknek a nettó árbevétele nem éri el az 500 millió Ft-ot. Viszont, ha pl. egy 3 milliós reklámfelületről beszélünk, akkor meg kell fizetnie a 20%-os reklámadót?
o Ha igen, akkor ez esetben már nyilatkozhat a vevőjének, hogy ő megfizette az adót?

^{Témanyitó hozzászólás}

dr. Szabó Tibor Önadózó szakértő 2014-08-16 20:54:03

A Reklámadó tv. 4.§/2/ bekezdése szerint: "(2) Az adó alapja a 3. § (2) bekezdés szerinti adóalany esetén a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része." Tehát a törvény az ellenérték fogalmat használja. Az ellenérték fogalmát az áfa törvény határozza meg: "259.§ 6. ellenérték: bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést;" Az ellenérték áfában az adó alapját jelenti, tehát a nettó összeget. Szerintem ezt így kell kezelni a reklámadóban is.

Az adó alapja az előbbiek szerint a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2 500 000 forintot meghaladó része - így értelmezésem szerint az adó alapjába beletartozik mindazon ellenérték, amelyről a megrendelő igazolással nem rendelkezik, függetlenül attól, hogy ez hány számlából, és hány partnertől jön össze.

A törvény a reklámértékesítő ügynökség fogalmát így határozza meg: "11. reklámértékesítő ügynökség: az adóalannyal az Szt. szerinti kapcsolt félnek minősülő, olyan személy, szervezet, amely az adóalannyal fennálló szerződéses jogviszony alapján jogosult arra, hogy az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződést kössön." Ennek a fogalomnak lényeges eleme a kapcsolt viszony fennállása - így egy "sima" reklámügynökség általában nem áll kapcsolt viszonyban a reklámszolgáltatóval - azaz tehát nem is minősül a tv. szerinti reklám-értékesítő ügynökségnek.

A reklámügynökségek helyzete tisztázatlan a törvényben. A törvényszöveg szerint a médiaszolgáltatónak a reklám-közzétételt megrendelő felé kell nyilatkoznia. A reklám-ügynökség - ha rendelkezik a médiaszolgáltató nyilatkozatával - akkor nem alanya a reklámadónak - így tehát ez miatt elvileg nem jogosult arra, hogy ő adjon nyilatkozatot a megrendelő felé. A józan ész szerint azonban lehet, hogy így kell értelmezni - tehát a reklámügynökség mintegy továbbítja a megrendelő felé az adónyilatkozatot is.

Ezek alapján egy 3 milliós közzétételről - ha a reklámügynökség, mint megrendelő rendelkezik a médiaszolgáltató nyilatkozatával, akkor ő már nem lesz adóalany.

Kérdés, hogy ilyenkor mi lesz a reklámügynökség megrendelőjével? Vagy a médiaszolgáltató nyilatkozata eleve megnevezi őt is, hiszen eleve őt is megrendelőnek kell tekinteni. Vagy a reklámügynökség "továbbítja" a nyilatkozatot, azaz ő maga nyilatkozik - bár erre adóalanyi státusz hiányában nem jogosult, csak a józan ész alapján.

Ha a médiaügynökség NEM rendelkezik a médiaszolgáltató nyilatkozatával, akkor adóalannyá válik - vagy ő, vagy az ő megrendelője. Ez a törvény szövege alapján megnyugtatóan nem eldönthető. Kétséges az is, hogy maga adhat-e nyilatkozatot arról, hogy a reklámadót megfizette, mert nem ő a reklám közzétevője.

^{Szakértői hozzászólás}

Manna7306 2014-08-18 09:00:45

Tisztelt kérdező és szakértő!
A reklámügynökségek helyzetével kapcsolatban szeretném az NGM-től kapott állásfoglalásunk ide vonatkozó részét leírni:
" Az Rtv. nem definiálja külön a reklám közzétételének megrendelőjét, így a szavak általános jelentése alapján - a polgári jog alapvető összefüggéseivel is összhangban - azt a személyt (szervezetet) kell annak tekinteni, aki reklám közzétevőjével szerződést köt megrendelve a reklám közzétételét. Ezt az értelmezést támasztja alá egyébként az Rtv. 3.§-ának (1) bekezdésének első mondata is, mely szerint az adóbevallási, adófizetési kötelezettség teljesítéséről, illetve az ilyen kötetelezettség hiányáról szóló nyilatkozatot a reklám közzétételének ellenértékéről szóló számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) kell feltüntetni.
Mindebből következően, ha az Ön levelében említett reklámügynökség saját nevében köt szerződést a reklám közzétevőjével az ügyfélét vagy annak termékét, szolgáltatását népszerűsítő reklém közzétételére, az adó alanya az Rtv. 3§-ának (2) bekezdése szerint a reklámügynökség lesz. Ha pedig egy vállalkozás a saját termékét szolgáltatását népszerűsítő reklám közzétételére maga köt szerződést az Rtv 3§-ának (1) bekezdésében felsoroltak valamelyikével, értelemszerűen ő lesz az Rtv. 2.§-ának (2) bekezdése szerinti adókötelezettség alanya."
Ebből nekünk az következik, hogy a reklámügynökség bár megrendeli a szolgáltatást és tovább is számlázza, ő a reklámadó alanya, ha nincs nyilatkozata a közzétevőtől.
Remélem tudtam segíteni.

^{Felhasználói hozzászólás}

kosarz 2014-08-20 00:29:40

Tisztelt Szakértő,,
Az ügynökségek témakör elég sok céget érint, kérem, segítsen átlátni a helyzetet.

Hogy szemléltessem a kérdés összetettségét egy konkrét példát szeretnék vázolni, ami elég valós körülményeket ábrázol:

Adott egy összetett reklámkampány, amelynek értéke összesen bőven meghaladja a 2,5 millió forintos határt.
A teljes összeg tartalmaz például az egyszerűség kedvéért 100 db óriásplakát és 100 db citylight felületet valamint 110 db citylight plakát gyártást és 110 db óriásplakát gyártást is. Ezen felül piackutatási és monitoring szolgáltatásokat. A 100 db óriásplakát felületet az ügynökség 4 médiatulajdonos cégtől vásárolta meg, amelyből 3 érintett a reklámadó fizetéssel. A 100 db citylight felületet 3 különböző cégtől vásárolta meg, akik közül 2 érintett a reklámadó fizetéssel kapcsolatban. A plakát gyártás és a piackutatási adatok elvileg nem reklámadó kötelesek, ha jól tudom.

Ezt a médiatervezési és vásárlási szolgáltatást a hirdető ügyfél megrendeli az ügynökségtől, majd az ügynökség egyenként valamennyi médiatulajdonostól szintén megrendeli az összeállított kampányt.

A számlán az ügynökség az ügyfele felé feltünteti, hogy Óriásplakát kampány 100 db, x FT, Citylight kampány 100 db x Ft, Óriásplakát gyártás 110 db x Ft, Citylight plakát gyártás 110 db x Ft, Piackutatási adatok és monitoring szolgáltatás X Ft.
Ezzel szemben a beszállítói oldalon kapunk 4 számlát az óriásplakátról, 3 számlát a citylightról, 1 számlát a gyártásról és 1 számlát a piackutatásról.

Hogyan kell eljárni a gyakorlatban a partnerekkel és az ügyfelemmel?
Milyen nyilatkozatot kell kérnem a partnerektől és milyen nyilatkozatot kell adnom az ügyfeleknek?
Milyen formában kell ezeket a nyilatkozatokat rögzíteni és hol kell feltüntetnem? (megrendelés, visszaigazolás, számla, szerződés)
Visszamenőleg mennyi időre kell megcsinálni mindezt?
Tartós együttműködés esetén minden egyes megrendelés esetében (mondjuk kampányonként) dokumentálni kell vagy elég egyszer?
Mi van akkor, ha a megrendelő ügyfél nem maga a hirdető, hanem a hirdetőnek egy másik ügynöksége?

Köszönöm a válaszát!

^{Felhasználói hozzászólás}

dr. Szabó Tibor Önadózó szakértő 2014-08-23 11:53:11

1. A plakát gyártása önmagában nem reklám, nem reklámadó köteles. A piackutatás sem. Más kérdés, hogy saját reklám esetén az adóalapba beszámítanak.
2. A leírt esetben a reklámadó alanyai az öriás-plakát, valamint a citylight felületek szolgáltatói – ezen média-felületek tulajdonosai – a törvény szóhasználata szerint a szabadtéri reklámhordozót hasznosító szervezet. Nekik kell a reklámügynökség, mint megrendelő felé nyilatkozniuk – vagy arról, hogy ők a reklámadó alanyai, vagy arról, hogy reklámadó fizetésére nem kötelesek – ahogy ezt a törvény írja. (A nyilatkozat pontos szövegét lásd az Önadózó 2014/9-es számában).. Ezt a nyilatkozatot megtehetik bármilyen formában és a NAV füzet szerint az elévülési időn belül bármikor, utólag is. A formája lehet a számla, szerződés, külön nyilatkozat, megrendelés visszaigazolás – tehát bármi.
3. A reklám-közzététel megrendelője a leírt esetben a reklámügynökség. Aki, ha rendelkezik az előbbi nyilatkozattal, akkor nem lesz adóalany. Miután pedig nem lesz adóalany – véleményem szerint – legalábbis a törvény szövege szerint – nem jogosult nyilatkozni a hirdetést megrendelő saját ügyfele felé a reklámadó tárgyában.
4. Ez alapján – a törvény szövege szerint – a hirdetést megrendelő reklámügynökségi ügyfél jogi helyzete tisztázatlan – mert reklám-közzétételt rendel meg, amelyről nem fog rendelkezni a törvényszövegnek megfelelő nyilatkozattal. Így elvileg adóalanyisággal és adófizetési kötelezettséggel kell számolnia egy olyan reklámközzététel után – amely után a reklámadót a médiaszolgáltató megfizeti, vagy nem köteles megfizetni. Ez a törvény hibája – sürgős rendezést, vagy legalábbis egy NAV állásfoglalást kíván, hogy a józan észnek megfelelően ilyen esetben a médiaszplgáltató nyilatkozata nem csak a reklámügynökséget, de az ő megrendelőjét is mentesíti a reklámadó alól. Hiszen nem különböző reklám-közzételekről beszélünk, hanem ugyanarról. Ez a helyzet áll fenn ha több ügynökségen fut át a megrendelés.
5. Az én véleményem szerint a reklámügynökségnek célszerű arról nyilatkoznia a megrendelő ügyfele részére, hogy a megrendelt reklám-közzétel vonatkozásában a média-szolgáltató – azaz a szabadtéri reklámhordozó hasznosítója – a reklámadó fizetési kötelezettségének eleget tett / vagy ilyen fizetési kötelezettség nem terheli. Bár ilyen nyilatkozatot a törvény nem ismer – de ezt követeli a józan ész.
6. Tartós együttműködés esetén minden egyes számlához kell kapcsolódnia egy nyilatkozatnak – persze ez általánosan a szerződésben is megfogalmazható, de jobbnak tűnik a számlához rendelni a nyilatkozatot, mert az adóalapban, időszakban konkrétabb.

^{Szakértői hozzászólás}

ESZTOM KFT 2014-08-26 11:09:28

Tisztelt Szakértő!
Segítségét szeretném kérni egy konkrét példán keresztül:
Reklámadóval kapcsolatosan lenne kérdésünk:
Példa:
„A” cég szeretne hirdetni:
- szeptemberben havi nettó 1 millió Ft értékben,
- októberben pedig havi 4 millió Ft értékben.
Felkéri „B” céget, hogy egy nagy TV társaságnál (legyen „C” cég) kössön hirdetési szerződést. „B” cég nem minősül reklámügynökségnek, mert nem teljesül a kapcsolt viszony.
Kérdés: miként adózik a szeptemberi és októberi hónapban reklámadó és társasági adó szempontjából „A” és „B” cég, ha
1. „C” társaság kiad igazolást, hogy megfizeti a reklámadót
2. „C” társaság kiad igazolást, hogy NEM alanya a reklámadónak, így nem fizeti meg a reklámadót
3. „C” társaság semmilyen igazolást nem ad
Köszönöm!

^{Felhasználói hozzászólás}

Összesen: 5 db hozzászólás

Vissza az előző oldalra